// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Románia szívesen látná az afganisztáni menekültek művelt elitjét

// HIRDETÉS

Hely még van bőven a menekültközpontokban a menedékkérőknek, de a belügyminisztérium válogatós: elsősorban ügyészeket, újságírókat vár.

Románia készen áll arra, hogy afganisztáni menekülteket fogadjon be, de a humanitárius segítségnyújtást feltételhez köti: elsősorban a közvetlen veszélyben lévő személyeket részesíti előnyben, például az ügyészeket, újságírókat. Erről Lucian Bode belügyminiszter beszélt azon az ünnepélyes eseményen, melyet a görögországi tűzvészben hősiesen helyt álló román tűzoltók hazatérte alkalmából tartottak.

Bode büszkén nyilatkozott az amerikai katonák kivonásának pillanatában – a káosz elszabadulásakor – Afganisztánban tartózkodó 49 román állampolgár sikeres hazahozataláról, amit a belügyminisztérium legnagyobb teljesítményének tart.

Sok állam hasonló akciója nem járt ilyen sikerrel,

mondta a tárcavezető, gratulálva a belügy, a külügy, valamint a titkosszolgálatok közreműködéséért. A kimenekítés azért nem volt teljesen zökkenőmentes, de erről nyilván inkább hallgat a belügyminiszter.

Fontos kérdés, hogy az Afganisztánban uralkodó káosz és a civileket fenyegető tálib uralomátvétel közepette hogyan viszonyul Románia a térségből érkező menekültekhez, főleg annak fényében, hogy a Nyugat-Európába menekülni akaró afgánok fő útvonala a Nyugat-Balkánról Romániába tevődött át, és egyre nagyobb a nyomás az EU külső határain.

Bode szerint semmi ok az aggodalomra, hiszen jelenleg is 751 szabad hely van a belügyminisztérium alá tartozó hat menekültközpontokban (az összesen1100 férőhelyes központokban 496 menedékjoggal rendelkező személy tartózkodik). Mint elhangzott, Románia felkészült a veszélyben lévő menekültek befogadására, például

ügyészeket, újságírókat fogadna be.

Egyetemi ösztöndíjjal rendelkező hallgatókat is várnak, egyetlen feltétellel: ha ellenőrzésüket a román állam struktúrái végezhetik el.

A belügyminisztérium összesítése szerint a migrációs válság kezdete óta 47 ezer migráns próbált Románia területére lépni. Tízezer migránst észleltek Románia határain belül, és 37 ezret fordítottak vissza a határról.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS