// 2026. április 2., csütörtök // Áron

Rémes dolgok történnek kolozsvári vendéglőkben – egy szakács olvasónk kitálalt

// HIRDETÉS

Tudja ön, hogy mit eszik az étteremben? Dehogy tudja!

Csütörtökön írtam arról, hogy a fogyasztóvédelem ideiglenesen bezárt öt kolozsvári éttermet, és szép nagy büntetéseket is kiosztott, mert olyan borzalmasak voltak a körülmények a konyhán. A cikk kapcsán megkeresett egyik olvasónk, aki szakácsként dolgozott az egyik említett helyen, és olyan dolgokat mesélt, hogy ezentúl csak a nagyi főztjét fogja megenni.

Fejlemény: újabb vendéglőket zárt be a fogyasztóvédelem

Közben a helyzet fokozódik étteremfronton, a fogyasztóvédelem hétfőn ideiglenesen bezáratott négy meglehetősen népszerű kolozsvári vendéglőt. A hatóság kilenc helyszínen vizsgálódott és bezárta a Baracca, a Boema, a Hanu Dacilor éttermeket és az Engels téri Engels bisztrót, miután az ellenőrök romlott vagy nem megfelelően tárolt élelmiszerekre bukkantak.

A K. I. D. monogramú úriember több mint harminc éve dolgozik szakácsként, Amerikában tanulta a szakmát és ott dolgozott 15 évig, majd 15 év Franciaországi szakácskodás következett, szóval tudja, milyen egy jól felszerelt konyha. Mintegy 10 éve telepedett haza, az utóbbi hónapokban egy elegáns Jókai (Napoca) utcai étteremben dolgozott, ám különféle szakmai versenyeken egyéb belvárosi éttermek szakácsaival is találkozott, akik szintén érdekes dolgokat meséltek.

A fő probléma éppen a belvárosi helyszínnel van. A műemléképületekben ugyanis nagyon sok esetben egyszerűen nem lehet egy jól funkcionáló konyhát kialakítani, ráadásul a több férőhely reményében a tulajdonosok általában a konyha területén spórolnak, amit nem lenne szabad. K. I. D. olyan pletykát is hallott, hogy

egyes éttermek pincéjében, ahol az élelmiszereket tárolják, a négylábú vendégek sem ritkák.

Van, ahol direkt macskákat tartanak, hogy legyen, ami ritkítja egy kicsit a patkányok, egerek seregét. Ez nem az ő munkahelyén történt ugyan, de ott is voltak azért gyomorforgató dolgok, a cikkben elszórok pár általa készített fotót is az undorító alapanyagokról, körülményekről.

K. I. D. volt munkahelyén viszont a hűtők sem működtek rendesen, és számos higiéniai feltételt nem teljesítettek (a poharakat, evőeszközöket például nem fertőtlenítették, holott ez kötelező lenne).

Amúgy a szóban forgó étterem a Jókai utcában működik évtizedek óta.

K. I. D. a hely egy másik alkalmazottjától megtudta, hogy az ideiglenesen bezárt hely a napokban már újra is nyit. Átfestettek pár falat, lehet, hogy még a hűtőt is kicserélik, de lényegében nagy változás nem lesz – megy minden tovább ugyanúgy. A konyhában például meleg víz sincs, ami mondjuk a mosogatáshoz azért jól jönne.

K. I. D. szerint maga a tulajdonos nem nagyon törődik a konyha állapotával – van egy menedzsere, az ő simlis tevékenységének köszönhető, hogy a fogyasztóvédők 4 hónapja lejárt élelmiszereket is találtak, és rettenetesen sok bajt. K. I. D. akkor került összetűzésbe vele, amikor az utasításai ellenére nem volt hajlandó elkészíteni és a vendégeknek feladni bizonyos romlott dolgokat, ehelyett inkább kidobta őket (a romlott dolgokat, nem a vendégeket).

A fogyasztóvédők az Actual de Cluj leleplező cikke nyomán szálltak ki. A román sajtónak K. I. D. tálalt ki (ez most ide nagyon talál), ezért ki is rúgták.

„Te, mint fogyasztó, nem tudod, mit eszel”

– a fentiek fényében eléggé ijesztő egy tapasztalt szakács szájából ez a mondat. K. I. D. ugyanakkor azt is leszögezte, hogy elsősorban azért keresett meg, hogy Önnek, fogyasztónak adjon egyszerű tanácsokat, hiszen joga van ahhoz, hogy a pénzéért azt kapja, amit rendelt.

A legfontosabb az illat.

Ha egy étel el van készítve, akkor már nem látszik rajta, hogy romlott alapanyagokból dobták-e össze, ám az illat mindig elárulja, ha valami baj van. És ha az az illat gyanús, vissza kell küldeni az ételt, és inkább elmenni azzal az ötven lejjel egy gyorskajáldába, mert a nagy forgalom miatt ott legalább gyakran frissülnek az alapanyagok.

Végül még néhány érdekes infó, amit megtudtam, és megosztok önnel:

A központban lévő éttermek esetében sokszor 150-250 ezer lejes napi bruttó bevételekről beszélünk, így a fogyasztóvédelem büntetése aligha túl nagy érvágás a tulajdonosoknak.

A kicsi konyhák miatt többnyire csak 2–3 fős személyzet dolgozik egy-egy helyen.

Csúcsidőben, délután hattól zárásig 15-20 percenként kap rendelést a szakács, ami rettenetes munkatempót követel.

Az említett helyen olyan is volt, hogy 10–12 napra előre megfőzették velük a leveseket, így az utolsó napokban gyakorlatilag romlott csorbákkal traktálták az úri közönséget. (Ha a szakács kidobta volna a romlott levest, levonták volna a fizetéséből.)

Szóval nagy út vár még ránk, amíg egy civilizált országban fogunk élni, de rajtunk is múlik. A legfontosabb, hogy mi, fogyasztók kiálljunk a jogainkért, és hozzászoktassuk a helyi éttermeket, hogy embereknek főznek, nem disznóknak.

Egyetért?

Legyen kritikus fogyasztó!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt
Krónika

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt

Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton
Főtér

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton

További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
Székelyhon

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
Krónika

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Három kilométert cipelte az erdész a kislányokat, miután megtalálta őket
Székelyhon

Három kilométert cipelte az erdész a kislányokat, miután megtalálta őket

Újabb részletek láttak napvilágot hétfő késő délután a Dicsőszentmártonból eltűnt és a várostól négy kilométerre, egy elszigetelt területen megtalált kislányok ügyében.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS