// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána
A dolgok állása

Mi a fene jó abban, ha valaki a színpadon hörög?

// HIRDETÉS

– kérdezték tőlem mostanában párszor, amikor valamilyen, első hallásra fület nem különösebben melengető metálzenei produkciót mertem megmutatni, még az Amorphis és Sólstafir zenekarok kolozsvári koncertjeit megelőzően.

Eleinte én is sokszor feltettem magamnak ezt a kérdést, amíg hozzá nem szoktam a metáldalok sajátos előadásmódjához. Ez is, mint ilyen, először a gitár dallamvilágával és a ritmusszekció pörgősségével ragadott meg – ki lehet találni! – tinédzser koromban, ha most félretesszük az ismert aranytorkú énekes-legendákat.

A hörgés, mint énekhang a metálban nem újkeletű jelenség, nagyjából a 80-as évek környékére tehető, amikor a klasszikus heavy metal többféle, kísérletezgető alműfajt teremtett magának, hogy a későbbiekben szilárd és önállósult alfajokká váljanak a nagy metál gyűjtőfogalom égisze alatt.

A dallamosság ugyanakkor nem mindig szorul a háttérbe a hörgés ellenére,

így szerencsére manapság azok is könnyebben megbarátkozhatnak a műfaj adta számtalan lehetőséggel, amelyeket ezek a zenei vonulatok kínálnak.

A metálzene látszólagos agresszivitása ellenére rendkívül felszabadító, testi élményt kínál a hallgatóinak: a hörgés, ha hozzászokik a fülünk (természetesen választás kérdése), lehet magas, mély, tisztább vagy kásásabb, gyomorból feltörő, torokhangú, vagy teátrális, üvöltésbe hajló. Ez a testi élmény, ami a metálrajongókat és az előadókat összeköti, az erősítőbe dugott torzított gitárok, a dobolás hipnotikus ritmusa és torokból örvényként feltörő hörgés által szervesül; a koncertélmény további testi megéléseket biztosít a résztvevőnek. Számomra azért felszabadító metálkoncertre járni, mert a felgyülemlett feszültséget úgy lehet levezetni egy biztonságos környezetben, hogy közben szinte semmi nem utal arra közvetlenül, hogy itt a biztonság, a kényelem vagy a relaxáció lenne előtérbe helyezve.

Ugyanakkor az intenzív testi élményekre mindannyiunknak szüksége van.

A győzedelmeskedő csatakiáltásokra, az egyszerre lendülő karokra, a konszenzusra, hogy itt most egymásnak megyünk és semmi bajunk nem lesz, a szomorúság, a harag, a gyönyör, a vágy és a misztikum magunkból kiüvöltésére. Másképp: feszült izmaink megmozgatására. Megint másképp: testünk transzba ejtésére, megrázására. A hörgés nem az észre, a rációra hat, hanem a testre – a metálos hörgő ének átlényegít.

[embed]

[/embed]

November 7-én az Amorphis finnországi banda lépett fel a kolozsvári Form Space koncerttermében, karöltve az izlandi Sólstafirral. Az előbbieket először, az utóbbiakat negyedszer látom élőben – mind a négy alkalommal Romániában volt szerencsém őket elkapni, ami azt jelenti, szívesen járnak vissza ide. Ugyanakkor két eléggé különböző műfajban alkotnak ezek a fiúk külön-külön: az Amorphis a kilencvenes évek elején az igencsak kemény death metal műfaján belül hozott létre egy különleges, szintetizátorral és progresszív zenei elemekkel és finn folktémákkal megspékelt zenét, amiben egyszerre kap szerepet a tiszta ének és a tiszta hörgés. Igen, tiszta hörgés: Tomi Joutsen énekes olyan mesterien váltogatja a kétféle vokált, hogy öröm nézni és hallani, ahogy testében liftezik a levegő. Kevesek egyike, akiből nem úgy tör fel a hang, mint buborék a mocsárból, szájából pedig nem esik ki a puliszka. (Vagy kiesik? Erre a hangra biztosan.)

Sólstafir akcióban - Adalbjörn Tryggvason a korláton egyensúlyoz

A Sólstafir pedig az a zenekar, amelyik – véleményem szerint – az élő produkcióival képes a leginkább megfogni a hallgatóságát (ha puliszkaszájú volnék, azt mondanám: élőben jobb, mint lemezről), mert egy olyan szeretetteljes kapcsolatteremtő jelenlétük van a színpadon, amelyet kevés zenekarnál lehet megtapasztalni. Műfaji besorolhatóságukat már illették a poszt-metál megnevezéssel, ami már egy metaszint: elégedjünk meg most annyival, hogy a rock’n’roll különböző rétegei mind ott vannak, ahol lenniük kell. Főleg úgy, hogy az appalachiai kalapos-copfos bányász-leszármazottak és a texasi határvidéken ólálkodó rancherók  mind megirigyelnék eme négy halovány izlandi fickó stílusos kiállását. Addi Tryggvason, az énekes-gitáros az előbbivel ellentétben nem hörög, hanem valahol az érzelmes nyögések, a karcos futamok és a dallamosság között mozog, semmihez sem hasonlítható. Ahogy az sem, amint Kolozsváron az esemény sold-out, kígyózó sor várakozik kapunyitás előtt, és ha esetleg lemaradtunk volna az online jegyvásárlásról, akkor kefét rágva imádkozunk, hogy lehessen jegyeket vásárolni a bejáratnál. Nem elég, hogy hörög, még fizetsz is érte! – hörögnék bizonyos torkok.

[embed]

[/embed]

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
2026. augusztus 31., hétfő

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
2026. augusztus 31., hétfő

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
2026. augusztus 21., péntek

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
2026. augusztus 21., péntek

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

Untold, avagy Kolozsvár feladása
2026. augusztus 10., hétfő

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

Untold, avagy Kolozsvár feladása
2026. augusztus 10., hétfő

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS