// 2026. július 10., péntek // Amália
A dolgok állása

Mi a fene jó abban, ha valaki a színpadon hörög?

// HIRDETÉS

– kérdezték tőlem mostanában párszor, amikor valamilyen, első hallásra fület nem különösebben melengető metálzenei produkciót mertem megmutatni, még az Amorphis és Sólstafir zenekarok kolozsvári koncertjeit megelőzően.

Eleinte én is sokszor feltettem magamnak ezt a kérdést, amíg hozzá nem szoktam a metáldalok sajátos előadásmódjához. Ez is, mint ilyen, először a gitár dallamvilágával és a ritmusszekció pörgősségével ragadott meg – ki lehet találni! – tinédzser koromban, ha most félretesszük az ismert aranytorkú énekes-legendákat.

A hörgés, mint énekhang a metálban nem újkeletű jelenség, nagyjából a 80-as évek környékére tehető, amikor a klasszikus heavy metal többféle, kísérletezgető alműfajt teremtett magának, hogy a későbbiekben szilárd és önállósult alfajokká váljanak a nagy metál gyűjtőfogalom égisze alatt.

A dallamosság ugyanakkor nem mindig szorul a háttérbe a hörgés ellenére,

így szerencsére manapság azok is könnyebben megbarátkozhatnak a műfaj adta számtalan lehetőséggel, amelyeket ezek a zenei vonulatok kínálnak.

A metálzene látszólagos agresszivitása ellenére rendkívül felszabadító, testi élményt kínál a hallgatóinak: a hörgés, ha hozzászokik a fülünk (természetesen választás kérdése), lehet magas, mély, tisztább vagy kásásabb, gyomorból feltörő, torokhangú, vagy teátrális, üvöltésbe hajló. Ez a testi élmény, ami a metálrajongókat és az előadókat összeköti, az erősítőbe dugott torzított gitárok, a dobolás hipnotikus ritmusa és torokból örvényként feltörő hörgés által szervesül; a koncertélmény további testi megéléseket biztosít a résztvevőnek. Számomra azért felszabadító metálkoncertre járni, mert a felgyülemlett feszültséget úgy lehet levezetni egy biztonságos környezetben, hogy közben szinte semmi nem utal arra közvetlenül, hogy itt a biztonság, a kényelem vagy a relaxáció lenne előtérbe helyezve.

Ugyanakkor az intenzív testi élményekre mindannyiunknak szüksége van.

A győzedelmeskedő csatakiáltásokra, az egyszerre lendülő karokra, a konszenzusra, hogy itt most egymásnak megyünk és semmi bajunk nem lesz, a szomorúság, a harag, a gyönyör, a vágy és a misztikum magunkból kiüvöltésére. Másképp: feszült izmaink megmozgatására. Megint másképp: testünk transzba ejtésére, megrázására. A hörgés nem az észre, a rációra hat, hanem a testre – a metálos hörgő ének átlényegít.

[embed]

[/embed]

November 7-én az Amorphis finnországi banda lépett fel a kolozsvári Form Space koncerttermében, karöltve az izlandi Sólstafirral. Az előbbieket először, az utóbbiakat negyedszer látom élőben – mind a négy alkalommal Romániában volt szerencsém őket elkapni, ami azt jelenti, szívesen járnak vissza ide. Ugyanakkor két eléggé különböző műfajban alkotnak ezek a fiúk külön-külön: az Amorphis a kilencvenes évek elején az igencsak kemény death metal műfaján belül hozott létre egy különleges, szintetizátorral és progresszív zenei elemekkel és finn folktémákkal megspékelt zenét, amiben egyszerre kap szerepet a tiszta ének és a tiszta hörgés. Igen, tiszta hörgés: Tomi Joutsen énekes olyan mesterien váltogatja a kétféle vokált, hogy öröm nézni és hallani, ahogy testében liftezik a levegő. Kevesek egyike, akiből nem úgy tör fel a hang, mint buborék a mocsárból, szájából pedig nem esik ki a puliszka. (Vagy kiesik? Erre a hangra biztosan.)

Sólstafir akcióban - Adalbjörn Tryggvason a korláton egyensúlyoz

A Sólstafir pedig az a zenekar, amelyik – véleményem szerint – az élő produkcióival képes a leginkább megfogni a hallgatóságát (ha puliszkaszájú volnék, azt mondanám: élőben jobb, mint lemezről), mert egy olyan szeretetteljes kapcsolatteremtő jelenlétük van a színpadon, amelyet kevés zenekarnál lehet megtapasztalni. Műfaji besorolhatóságukat már illették a poszt-metál megnevezéssel, ami már egy metaszint: elégedjünk meg most annyival, hogy a rock’n’roll különböző rétegei mind ott vannak, ahol lenniük kell. Főleg úgy, hogy az appalachiai kalapos-copfos bányász-leszármazottak és a texasi határvidéken ólálkodó rancherók  mind megirigyelnék eme négy halovány izlandi fickó stílusos kiállását. Addi Tryggvason, az énekes-gitáros az előbbivel ellentétben nem hörög, hanem valahol az érzelmes nyögések, a karcos futamok és a dallamosság között mozog, semmihez sem hasonlítható. Ahogy az sem, amint Kolozsváron az esemény sold-out, kígyózó sor várakozik kapunyitás előtt, és ha esetleg lemaradtunk volna az online jegyvásárlásról, akkor kefét rágva imádkozunk, hogy lehessen jegyeket vásárolni a bejáratnál. Nem elég, hogy hörög, még fizetsz is érte! – hörögnék bizonyos torkok.

[embed]

[/embed]

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből
Főtér

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

Kinek a Kovácsa? Provokációnak nevezte a román sportportál, hogy „lemagyarozták” a magyar nemzetiségű futballbírót
Krónika

Kinek a Kovácsa? Provokációnak nevezte a román sportportál, hogy „lemagyarozták” a magyar nemzetiségű futballbírót

Provokációnak nevezte a ProSport román sportportál minapi cikkében azt, hogy a Hungary Today című angol nyelvű magyar hírportál „erdélyi magyarként” hivatkozott Kovács István futballbíróra.

Bréking: Az Európai Bizottság bepereli a román államot…
Főtér

Bréking: Az Európai Bizottság bepereli a román államot…

… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult
Székelyhon

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.

Itt a rangsor: ezek a legjobb romániai magyar líceumok az érettségi eredmények alapján
Krónika

Itt a rangsor: ezek a legjobb romániai magyar líceumok az érettségi eredmények alapján

Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es jegy.

Tusványosi részvétel: új helyzetet teremt a magyarországi kormányváltás a Sapientiánál
Székelyhon

Tusványosi részvétel: új helyzetet teremt a magyarországi kormányváltás a Sapientiánál

A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.

// még több főtér.ro
A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből
2026. július 06., hétfő

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből
2026. július 06., hétfő

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában
2026. június 25., csütörtök

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában
2026. június 25., csütörtök

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// HIRDETÉS