Meghatározó változáson megy át a romániai családszerkezet – vasárnapi hírek

Egyre később vállalnak gyermeket a fiatalok, ha egyáltalán vállalnak  

Jelentős társadalmi változások zajlanak Romániában, amelyek középpontjában az úgynevezett szendvicsgeneráció és a transznacionális család áll – olvasható a Hotnews összeállításában. Szendvicsgenerációnak nevezik azokat a 35-55 éves szülőket, akik kénytelenek kétfelé szakadni a generációk között: a saját gyerekeikről és idősödő, betegeskedő szüleikről is kell gondoskodniuk egyszerre. A szakirodalom transznacionális családnak nevezi azokat a családokat, amelynek tagjai (hosszabb vagy rövidebb időre) különböző országokban élnek. Az ilyen típusú család a nemzetközi migráció elkerülhetetlen következménye.   

E két jelenség mellett számottevő mértékben emelkedik a tudatosan gyermeket nem vállaló párok és az egyszülős családok száma is. Növekedik a házasság helyett az élettársi kapcsolatot választó párok száma, valamint normalizálódik a válás elfogadottsága. Folyamatos átmenet érhető tetten az előző generációnál kisebb létszámú családok felé, valamint csökkenő termékenységi és születési arányszámokat regisztrálnak. Ezekben a tendenciákban az urbanizáció, a migráció, a technológiai fejlődés és a változó társadalmi normák által befolyásolt szociológiai változások jelennek meg.   

Az Eurostat adatai szerint Romániában a gyermektelen családok száma mintegy 250 ezerrel nőtt az elmúlt tíz évben. A jelenség egész Európára jellemző, a rangsort Málta vezeti, ahol 40 százalékkal nőtt a gyermektelen családok száma. A rangsorban Ciprus, Luxemburg és Írország következik.   

A háromgyermekes családok száma Romániában a több mint 250 ezerről mintegy 210 ezerre csökkent. A szüleikkel együtt élő 18-38 évesek aránya az elmúlt tíz évben a több mint 60 százalékról 53 százalékra esett vissza. A skandináv országokban ez az arány nem haladja meg a 16 százalékot, míg Portugáliában, Szlovákiában, Görögországban, Horvátországban és Montenegróban a szülőkkel együtt élő fiatalok aránya több mint 70 százalék.   

Az anya átlagéletkora az első szüléskor 22 évről közel 28 évre emelkedett az elmúlt 25 évben. Az 1000 lakosra jutó születési ráta a 13,6 élveszületésről alig több mint 8-ra esett. A bukaresti adatok azt mutatják, hogy az elmúlt 25 évben a 30-40 év felett anyává váló nők száma a hatszorosára nőtt, míg a 40 év feletti anyák száma az 5-szörösére emelkedett a 25 évvel ezelőtti adatokhoz képest.  

Maria Voinea családszociológus a Hotnews kérdésére elmondta: a meghatározó változások a családszerkezetet, az életpályát, a párkapcsolati szerepeket és a termékenységi mintákat érintik.    

A szakember hangsúlyozta, a legtöbb mai családnak semmi köze az 50 évvel ezelőtti családokhoz, amikor a férfi volt a pénzkereső, a nő pedig anya és háztartásbeli volt. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint az élettársi kapcsolatok száma közvetlenül a középiskola után, 20 éves kor és az átlagos házasságkötési kor (28-29 év) körül jelentős növekedést mutat, 50 éves kor után pedig jelentősen csökken. A népszámlálási adatok azt mutatják, hogy egyre emelkedik azoknak a nőknek a száma, akik a házasság helyett az élettársi kapcsolatot részesítik előnyben. Érdekes módon vidéken, ahol a hagyományok állítólag erősebbek, a konszenzusos kapcsolatok száma magasabb, mint a városokban.  

A nők elsősorban karriert szeretnének, szakmai kiteljesedést, magasabb társadalmi státuszt, valamint több szerepet is megtapasztalnának. Ezért késik a házasságkötés és az első gyermek megfoganásának ideje. A házasságkötési életkor így 30 év fölé helyeződik, és néha 34-35 év körül születnek a gyerekek. Sok nő inkább a házasságkötés előtt vállal gyermeket, és a házasság nem feltétlenül jelenti azt számukra, hogy a partnerük ugyanaz lesz, mint a gyermek apja – magyarázza a szakember.      

Az anyák növekvő foglalkoztatottsága magával hozta az apák gyermekeikkel töltött idejének növekedését, ami új szerepeket teremtetett a szülők és a gyermekek életében résztvevők számára. A partnerek családon belül betöltött szerepében bekövetkezett változások tükrözik a nők megnövekedett oktatási és foglalkoztatási lehetőségeit, valamint a nemek közötti egyenlőség fokozódását. Az apák sokkal nagyobb mértékben vállalnak aktív szerepet, mint fél évszázaddal ezelőtt.  

A termékenységi minták változása a gazdasági tényezőknek és a társadalmi tendenciáknak is köszönhetők. Míg régebben az alsóbb osztálybeli szülők a lehető leghamarabb munkába küldték gyermekeiket, mert szükségük volt a mindennapi megélhetéshez szükséges keresetükre, ma a legtöbb szülő azt szeretné, ha gyermekeiből orvos, ügyvéd, doktor vagy mérnök válna. Senki sem akarja, hogy a gyermeke hegesztő vagy hűtőszerelő legyen, még akkor sem, ha ezeken a területeken a fizetések nagyon jók, és a szakembereket nagyra értékelik. Az utóbbi években a hangsúly a pszichológia és a pszichoterápia felé tolódott el, a pszichológiai képzéseken túljelentkezések vannak.   

A statisztikák azt mutatják, hogy a gyereknevelés és a minőségi oktatás biztosítása nagyon drágává vált. Az Egyesült Királyságban átlagosan évi 3760 fontra becsülték egy gyermek nevelését és oktatását, az összeg 18 éves korára 68 000 fontra emelkedik. A brit párok ezért is dönthetnek úgy, hogy kevesebb gyermeket vállalnak.  

A clubulcopiilor.ro tanulmánya szerint egy városi gyermek születéstől az érettségiig történő felnevelésének költsége Romániában 384 991, míg a második gyermek esetében ez 257 625 lejre rúg. A 2024-ben született gyermek felnevelésének inflációval kiigazított teljes költségét az első gyermek esetében 594 070 lejre, a második gyermek esetében pedig 417 989 lejre becsülik. Így azoknak a szülőknek, akik két gyermeket szeretnének, legalább egymillió lej költséget jelent a nevelésük a középiskola befejezéséig.  

Nincs megállás az állati termékek árának növekedésében   

A vasárnap a statisztika jegyében telik, álljon itt egy újabb. Jó hír, hogy az INS adatai szerint 2022 decemberéhez képest 2023 decemberében 13,36 százalékkal csökkent a mezőgazdasági termékek ára. Az árcsökkenés főként a növényi termékeknek volt köszönhető, amelyek ára mínusz 14,23 százalékponttal járult hozzá a mezőgazdasági termékek árának alakulásához. Ezzel szemben az állati eredetű termékek ára csupán 0,87 százalékpontot jelentett a mezőgazdasági termékek árának alakulásában.    

A növényi termékek 2023 decemberében 19,51 százalékkal voltak olcsóbbak, mint az előző év azonos hónapjában. Az árcsökkenés elsősorban a búza (-35,78%), a fogyasztásra szánt szemes kukorica (-34,45%), a napraforgó (-31,55%), a szójabab (-26,24%), az árpa és a sörárpa (-23,44%) alacsonyabb árának volt köszönhető.   

Ugyanakkor drágult az őszi káposzta 33,31 százalékkal, az étkezési körte 25,95 százalékkal, a szárított hagyma 22,35 százalékkal, a sárgarépa 18,65 százalékkal, a bab 9,74 százalékkal, a burgonya 9,67 százalékkal, az étkezési alma 8,18 százalékkal.   

Az állati termékek ára 3,20 százalékkal emelkedett. Az áralakulás elsősorban a juhhús 15,61%-os, a sertéshús 12,32%-os, a marhahús 9,63%-os, a méz 2,22%-os, a tyúktojás 0,82%-os és a tehéntej 0,43%-os drágulásának volt köszönhető.   

Az inflációs ráta 2023 decemberében 6,6% volt 2022 azonos hónapjához képest.  

Egyre csak emelkedik az állami szférában dolgozók száma  

A statisztikai adatok szerint a közszférában dolgozók bruttó bére átlagosan meghaladja a 7 ezer lejt, míg a magánszektorban a bruttó átlagbér valamivel 5,5 ezer lej felett van. A 30 százalékos bérkülönbség népszerűvé teszi az állami szektorban történő munkavállalást, ezzel együtt Romániában arányosan több állami alkalmazott van, mint a legtöbb EU tagállamban.  

A pénzügyminisztérium által közzétett adatokból kiderül, hogy a romániai közintézményekben és hatóságoknál 2023 decemberében 1 292 559 munkahelyet tartottak nyilván, ez 13 564-gyel több, mint 2023 januárjában. Az alkalmazottak 64 százalékát a központi közigazgatás foglalkoztatja.   

A központi közigazgatásban dolgozó 827 393 alkalmazottból 608 152 dolgozott a teljes egészében az állami költségvetés által finanszírozott intézményekben, ez 5745-tel több alkalmazottat jelent 2023 januárjához képest.   

A legtöbb betöltött álláshely az oktatási minisztériumban van, 302 040, ez a szám 2022 januárjában 294 930 volt. A belügyminisztériumban valamivel kevesebben (123 808) dolgoznak, mint a tavalyi év elején (125 548), akárcsak a honvédelmi minisztériumban, ahol ez a szám 72 658, míg 2023 januárjában 73 387 volt. A pénzügyminisztérium 24 879 főt foglalkoztat, 2023 januárjában 24 779-et, és az egészségügyi minisztériumban 18 295-en dolgoznak, ez a szám 2023 januárjában 18 236 volt.    

A teljes egészében társadalombiztosítási költségvetésből finanszírozott intézményekben 9 279 álláshelyet töltöttek be, ami plusz 1054-et jelent 2023 januárjához képest. Az állami költségvetésből és a munkanélküli-biztosítási költségvetésből támogatott intézményekben 43 886-an dolgoznak, ez plusz 255 alkalmazottat jelent, míg a teljes egészében saját bevételekből finanszírozott intézményekben 166 076 főt foglalkoztatnak, a tavalyi számokhoz képest 2614-gyel többet.    

Ugyanakkor a helyi közigazgatásban 2023 decemberében 465 166 pozíciót töltöttek be, ami 3 896-os emelkedést jelent. Ebből 285 065 fő a teljes egészében helyi költségvetésből finanszírozott intézményekben dolgozik, ez plusz 4 010-et jelent 2023-hoz képest, míg 180 101 főt a teljes egészében vagy részben saját bevételekből finanszírozott intézményekben foglalkoztatnak, ami mínusz 114 alkalmazottal kevesebb, mint egy évvel korábban.