// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Még mindig tömegek hiszik azt, hogy a koronavírus nem létezik

// HIRDETÉS

Felmérés készült arról, hogyan vélekednek a romániai polgárok a járványról.

Hiába tart már közel másfél éve a koronavírus-világjárvány, és hiába szedett Romániában is több tízezer halálos áldozatot, még mindig tömegek tagadják, hogy az új típusú koronavírus egyáltalán létezik – derül ki egy friss felmérésből.

Az Életminőség-kutató Intézet (ICCV), a Román Akadémia és az Elicom által végzett közvélemény-kutatás azt firtatja, hogyan viszonyulnak Románia polgárai a járványhoz.

A kutatás szerint

a többség – 63 százalék – legalább közvetett módon kapcsolatba került a vírussal,

vagyis ismer olyan személyt a környezetéből – rokont, barátot, kollégát, szomszédot -, aki megfertőződött.

A koronavírussal közvetve kapcsolatba kerültek 72 százaléka városi, ugyanekkora arányban 35-49 év közöttiek, 89 százalékuk felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 70 százalékuk pedig szubjektív jólétben élő háztartásról nyilatkozott.

A felmérés szerint a válaszadók 15 százaléka mondta azt, hogy átesett a koronavírus-fertőzésen.

Az is kiderül, hogy a megkérdezettek 57 százaléka szerint a koronavírus meglehetősen könnyen terjed emberről emberre, 16 százalék szerint meglehetősen nehezen, 21 százalék nem tudja –

6 százalék viszont azt válaszolta, hogy szerinte a koronavírus nem is létezik.

A felmérés készítői szerint ez a 6 százalék számszerűsítve 800- 900 000 embert jelenthet, de akár többet is, mivel sokan kételkednek a vírus létezésében, de ezt nyíltan nem akarják beismerni, még egy ilyen felmérés esetében sem.

Azok közül, akik szerint a vírus létezik, 42 százalék gondolja úgy, hogy súlyosabb megbetegedést okoz, mint az influenza, 14 százalék szerint ugyanolyan súlyosat, 40 százalék szerint viszont ez minden fertőzött esetében eltérő.

Mindemellett a többség – 47 százalék – nem túl derűlátó: szerintük a járvány még legalább 2-3 évig eltart, 29 százalék gondolja úgy, hogy már idén lezárul, míg 24 százalék szerint jövőre lesz vége.

A felmérés a május 18. és 25., illetve 28. és 31. közötti időszakban készült, 1023 személy megkérdezésével, a hibahatár 3,2 százalék.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS