// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Még mindig tömegek hiszik azt, hogy a koronavírus nem létezik

// HIRDETÉS

Felmérés készült arról, hogyan vélekednek a romániai polgárok a járványról.

Hiába tart már közel másfél éve a koronavírus-világjárvány, és hiába szedett Romániában is több tízezer halálos áldozatot, még mindig tömegek tagadják, hogy az új típusú koronavírus egyáltalán létezik – derül ki egy friss felmérésből.

Az Életminőség-kutató Intézet (ICCV), a Román Akadémia és az Elicom által végzett közvélemény-kutatás azt firtatja, hogyan viszonyulnak Románia polgárai a járványhoz.

A kutatás szerint

a többség – 63 százalék – legalább közvetett módon kapcsolatba került a vírussal,

vagyis ismer olyan személyt a környezetéből – rokont, barátot, kollégát, szomszédot -, aki megfertőződött.

A koronavírussal közvetve kapcsolatba kerültek 72 százaléka városi, ugyanekkora arányban 35-49 év közöttiek, 89 százalékuk felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 70 százalékuk pedig szubjektív jólétben élő háztartásról nyilatkozott.

A felmérés szerint a válaszadók 15 százaléka mondta azt, hogy átesett a koronavírus-fertőzésen.

Az is kiderül, hogy a megkérdezettek 57 százaléka szerint a koronavírus meglehetősen könnyen terjed emberről emberre, 16 százalék szerint meglehetősen nehezen, 21 százalék nem tudja –

6 százalék viszont azt válaszolta, hogy szerinte a koronavírus nem is létezik.

A felmérés készítői szerint ez a 6 százalék számszerűsítve 800- 900 000 embert jelenthet, de akár többet is, mivel sokan kételkednek a vírus létezésében, de ezt nyíltan nem akarják beismerni, még egy ilyen felmérés esetében sem.

Azok közül, akik szerint a vírus létezik, 42 százalék gondolja úgy, hogy súlyosabb megbetegedést okoz, mint az influenza, 14 százalék szerint ugyanolyan súlyosat, 40 százalék szerint viszont ez minden fertőzött esetében eltérő.

Mindemellett a többség – 47 százalék – nem túl derűlátó: szerintük a járvány még legalább 2-3 évig eltart, 29 százalék gondolja úgy, hogy már idén lezárul, míg 24 százalék szerint jövőre lesz vége.

A felmérés a május 18. és 25., illetve 28. és 31. közötti időszakban készült, 1023 személy megkérdezésével, a hibahatár 3,2 százalék.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS