// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Masszívan nőtt a Temesvárra érkező migránsok száma, a kormány mégsem vesz róluk tudomást

// HIRDETÉS

A probléma országos szintű, Temesvárnak nincs is hatásköre a migránsválság kezelésére – figyelmeztetnek a város vezetői.

Temesvár földrajzi elhelyezkedéséből adódóan mindig is népszerű célpont volt a nyugati országok felé tartó migránsok/menekültek körében, de az utóbbi hónapokban masszívan nőtt a forgalom a számukra fenntartott központokban.

A menekült státusszal rendelkezők egy évig legálisan tartózkodhatnak az országban, és szabad mozgásjoguk van, de a balkáni menekültfolyosó és a nyugati határ közelsége miatt többnyire Temesváron tartózkodnak. Lakatlan épületeket sajátítanak ki, az állomás épületében húzzák meg magukat, ha nem éppen arra kényszerülnek, hogy a szabad ég alatt töltsék az éjszakát. Hangsúlyosabb jelenlétük elégedetlenséget okoz egyes városlakók körében, akik ezt jelzik is a polgármesteri hivatal felé, de a kialakult helyzet a migránsok számára is tarthatatlan.

A problémáról a keddi helyi tanácsülésen is szó volt, majd csütörtökön, a koronavírusból gyógyultnak nyilvánított Dominic Fritz polgármester egy  sajtótájékoztatón  válaszolt az ezzel kapcsolatosan felmerült újságírói kérdekre. Mint mondta, az összes illetékes hatósággal tárgyalnak, hogy tisztázzák, kinek milyen hatásköre van ebben a kérdésben. A városháza elsősorban azért felel, hogy a Temesvárra újonnan érkező migránsokat karantén alá helyezze.

November óta több mint ezren fordultak meg a karanténközpontban, de a polgármesteri hivatalnak nincs ráhatása arra, hogy a karantén lejárta után mit kezdenek ezek az emberek a városban. A helyi rendőrség annyit tehet, hogy igazoltatja őket, és amennyiben nincs tartózkodási engedélyük, értesíti a határőrséget.

Fritz azt is elmondta, hogy semmi okuk nincs azt feltételezni, hogy a közeljövőben csökkenni fog a Bánságba érkező migránsok száma, ezért határozottabb fellépést várnak el a kormánytól. Bukarest nem várhatja el Temesvártól, hogy megoldjon egy országos szintű problémát – fogalmazott a német származású elöljáró, aki legutóbb az oltások igazságtalan elosztása miatt szólt be a román kormánynak, és szerzett ezzel országos figyelmet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS