// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Már azt is tudjuk, átlagosan napi hány órát lógnak a neten az erdélyi magyarok

// HIRDETÉS

Az okostelefonok térhódításával ma már a többségnek nem teljesen idegen az internet világa. Van azonban egy szűk réteg, mely nem internetezik, és nem is akar. A Bálványos Intézet legújabb kutatásának eredményeit ismertetjük.

Eddig nem sok kutatás készült kifejezetten az erdélyi magyarok internethasználati szokásairól, legfeljebb az országos statisztikai hivatal jelentéseiből, vagy a kérdést részlegesen érintő Erdélystat-felmérés adataiból lehetett tudni, hogyan viszonyulnak az internethez. A Bálványos Intézetet ez motiválta, amikor egy

Erdélyre és a Székelyföldre is reprezentatív felmérést készített, összesen 1839 felnőtt személy megkérdezésével.

A kérdezőbiztosok tavaly december és idén március között vették fel az adatokat, amelyeknek Toró Tibor (a Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója), valamint Varga Szilvia (doktorandusz, a Bálványos Intézet kutatója) adott értelmezési keretet egy kolozsvári sajtótájékoztatón. Rajtuk kívül Tőkés Gyöngyvér (a Sapientia EMTE oktatója) működött még közre a kutatásban.

Az talán nem túl meglepő, hogy az erdélyi magyarok többsége (70%) napi rendszerességgel „felnéz” az internetre, 84% pedig internetezett már élete során. Kevésbé népszerű elfoglaltság a böngészés az idősek, a nyugdíjasok, az anyagi helyzetükkel elégedetlenek, illetve az angol nyelvet nem beszélők körében. Nincs nagy különbség (4 százalékpont az eltérés) a városon és a falun élők között az internethasználat terén, ami azért érdekes, mert az országos statisztikában az eltérés 12%-os.

Varga Szilvia és Toró Tibor

Az erdélyi magyarok 87%-a rendelkezik otthon internetkapcsolattal, a megkérdezettek fele 2006-2015 között döntött az internet bevezetése mellett. Többségük a vezetékes széles sávú internet-előfizetést választotta (80%).

Különösebben nem számít, hogy éppen hétvége vagy hétköznap van,

a megkérdezettek 38-39%-a napi három óránál többet szörföl az interneten. Ez az arány kiemelten magas a régió szerint szórványban élők körében, valamint a fiatalok, a diákok, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a szellemi munkát végzők esetében.

A másik véglet, aki soha nem internetezett: 16% tartozik ehhez a csoporthoz, többségük (73%) teljesen elzárkózik a lehetőségtől. A kompetencia (68%) vagy a megfelelő eszköz (39%) hiánya áll ennek a hátterében, ugyanakkor van egy olyan érdektelen réteg is,

aki felesleges időpazarlásnak gondolja az internetezést.

Manapság, amikor gyakorlatilag bármit el lehet intézni a neten, lépéshátrányban érezhetik magukat azok, akik soha nem jártak a világhálón. Ezt azzal ellensúlyozzák (a megkérdezettek 8%-a), hogy rendszeresen megkérnek valakit, segítsen online elintézni ezt-azt.

Az okostelefonok térhódítása a megkérdezettek eszközhasználati preferenciáin is tetten érthető. Okos telefonnal rendelkeznek legtöbben (85%), ezt követi a laptop (62%), okos tévé (53%), asztali számítógép (40%) és táblagép (30%). A nem internetezők 29%-a rendelkezik okos telefonnal. Laptopot elsősorban a diákok, a szellemi munkát végzők, illetve az anyagilag jól szituált személyek használnak, de körükben is népszerű az okos telefon. Egyébként az internetezők 55%-a nyúl legszívesebben a mobilja után, ha internetezni szeretne, ezzel szemben 18 százalék választaná inkább a számítógépet vagy laptopot. 27 százalék kedveli mindkét típust.

Legtöbben otthon interneteznek (95%) napi vagy heti rendszerességgel.

A megkérdezettek közel fele (44%) végez online tevékenységeket a munkahelyén, és csak ennél kevesebben az utcán (29%), más személyeknél (23%), képzési helyen (13%) vagy nyilvános WiFi-re csatlakozva (13%).

Végül a digitális kompetenciára is rákérdeztek, így kiderült: 9% vallja magát teljesen kezdőnek, 23% gondolja úgy, hogy sok mindent nem tud még, 39% szerint átlagos tudással rendelkezik, 19 százaléknak van az átlagosnál több tudása, illetve

8 százalék értékeli teljesen profinak tudását.

A legnagyobb kihívást  a biztonsági beállítások alkalmazása jelenti az erdélyi magyaroknak az internetezés során.

Egy 13 tételes lista alapján kiszámolták az erdélyi magyarok digitális kompetencia-indexét is. Ez a szám 3,8, a skálán az 1-es jelenti a teljesen kezdő szintet, az 5-ös pedig azt, hogy a megkérdezett minden tevékenységet kiválóan képes elvégezni. Megállapították, hogy hogy a 18-34 évesek (4,6), diákok (4,9), felsőfokú végzettségűek (4,4) és az angol nyelvet ismerők körében (4,4–4,8) magasabb ez az érték.

A kutatók szerint egyre inkább csökkenni fog a generációs szakadék az internethasználat terén, ahogy egyre inkább szűkül az internet világa elől elzárkózók köre is.

A kutatás anyaga itt érhető el (PowerPoint-formátumban), további részleteket - például az online vásárlási szokásokról, a közösségi médiához való viszonyulásról, vagy az online politikai részvételről - a későbbiekben ígértek további tájékoztatást a kutatók.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS