Már azt is tudjuk, átlagosan napi hány órát lógnak a neten az erdélyi magyarok

Eddig nem sok kutatás készült kifejezetten az erdélyi magyarok internethasználati szokásairól, legfeljebb az országos statisztikai hivatal jelentéseiből, vagy a kérdést részlegesen érintő Erdélystat-felmérés adataiból lehetett tudni, hogyan viszonyulnak az internethez. A Bálványos Intézetet ez motiválta, amikor egy

Erdélyre és a Székelyföldre is reprezentatív felmérést készített, összesen 1839 felnőtt személy megkérdezésével.

A kérdezőbiztosok tavaly december és idén március között vették fel az adatokat, amelyeknek Toró Tibor (a Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója), valamint Varga Szilvia (doktorandusz, a Bálványos Intézet kutatója) adott értelmezési keretet egy kolozsvári sajtótájékoztatón. Rajtuk kívül Tőkés Gyöngyvér (a Sapientia EMTE oktatója) működött még közre a kutatásban. Az talán nem túl meglepő, hogy az erdélyi magyarok többsége (70%) napi rendszerességgel „felnéz” az internetre, 84% pedig internetezett már élete során. Kevésbé népszerű elfoglaltság a böngészés az idősek, a nyugdíjasok, az anyagi helyzetükkel elégedetlenek, illetve az angol nyelvet nem beszélők körében. Nincs nagy különbség (4 százalékpont az eltérés) a városon és a falun élők között az internethasználat terén, ami azért érdekes, mert az országos statisztikában az eltérés 12%-os.

Varga Szilvia és Toró Tibor

Az erdélyi magyarok 87%-a rendelkezik otthon internetkapcsolattal, a megkérdezettek fele 2006-2015 között döntött az internet bevezetése mellett. Többségük a vezetékes széles sávú internet-előfizetést választotta (80%).

Különösebben nem számít, hogy éppen hétvége vagy hétköznap van,

a megkérdezettek 38-39%-a napi három óránál többet szörföl az interneten. Ez az arány kiemelten magas a régió szerint szórványban élők körében, valamint a fiatalok, a diákok, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a szellemi munkát végzők esetében. A másik véglet, aki soha nem internetezett: 16% tartozik ehhez a csoporthoz, többségük (73%) teljesen elzárkózik a lehetőségtől. A kompetencia (68%) vagy a megfelelő eszköz (39%) hiánya áll ennek a hátterében, ugyanakkor van egy olyan érdektelen réteg is,

aki felesleges időpazarlásnak gondolja az internetezést.

Manapság, amikor gyakorlatilag bármit el lehet intézni a neten, lépéshátrányban érezhetik magukat azok, akik soha nem jártak a világhálón. Ezt azzal ellensúlyozzák (a megkérdezettek 8%-a), hogy rendszeresen megkérnek valakit, segítsen online elintézni ezt-azt. Az okostelefonok térhódítása a megkérdezettek eszközhasználati preferenciáin is tetten érthető. Okos telefonnal rendelkeznek legtöbben (85%), ezt követi a laptop (62%), okos tévé (53%), asztali számítógép (40%) és táblagép (30%). A nem internetezők 29%-a rendelkezik okos telefonnal. Laptopot elsősorban a diákok, a szellemi munkát végzők, illetve az anyagilag jól szituált személyek használnak, de körükben is népszerű az okos telefon. Egyébként az internetezők 55%-a nyúl legszívesebben a mobilja után, ha internetezni szeretne, ezzel szemben 18 százalék választaná inkább a számítógépet vagy laptopot. 27 százalék kedveli mindkét típust.

Legtöbben otthon interneteznek (95%) napi vagy heti rendszerességgel.

A megkérdezettek közel fele (44%) végez online tevékenységeket a munkahelyén, és csak ennél kevesebben az utcán (29%), más személyeknél (23%), képzési helyen (13%) vagy nyilvános WiFi-re csatlakozva (13%). Végül a digitális kompetenciára is rákérdeztek, így kiderült: 9% vallja magát teljesen kezdőnek, 23% gondolja úgy, hogy sok mindent nem tud még, 39% szerint átlagos tudással rendelkezik, 19 százaléknak van az átlagosnál több tudása, illetve

8 százalék értékeli teljesen profinak tudását.

A legnagyobb kihívást  a biztonsági beállítások alkalmazása jelenti az erdélyi magyaroknak az internetezés során. Egy 13 tételes lista alapján kiszámolták az erdélyi magyarok digitális kompetencia-indexét is. Ez a szám 3,8, a skálán az 1-es jelenti a teljesen kezdő szintet, az 5-ös pedig azt, hogy a megkérdezett minden tevékenységet kiválóan képes elvégezni. Megállapították, hogy hogy a 18-34 évesek (4,6), diákok (4,9), felsőfokú végzettségűek (4,4) és az angol nyelvet ismerők körében (4,4–4,8) magasabb ez az érték. A kutatók szerint egyre inkább csökkenni fog a generációs szakadék az internethasználat terén, ahogy egyre inkább szűkül az internet világa elől elzárkózók köre is. A kutatás anyaga itt érhető el (PowerPoint-formátumban), további részleteket - például az online vásárlási szokásokról, a közösségi médiához való viszonyulásról, vagy az online politikai részvételről - a későbbiekben ígértek további tájékoztatást a kutatók.