// 2026. október 21., szerda // Orsolya

Kibújt a szög a zsákból: a legtöbb megye arra hajt, hogy minél kevesebb tesztet végezzen

// HIRDETÉS

Miért is van az, hogy a hírszerző szolgálat engedélyére van szükség a megyei tesztelések számának nyilvánosságra hozatalához?

Az elmúlt egy évben többször felmerült már, hogy a tesztelések révén manipulálják a megyei járványadatokat, hogy alacsonyan tartsák a lakosságarányos fertőzési rátát, ezzel elkerülve a szigorúbb korlátozások bevezetését, szóval annyira nem lepődtünk meg azon, hogy most ismét témává vált. Az viszont az újdonság erejével hat, hogy most először tettek nyilvánossá néhány „szűretlen” közérdekű adatot, melyből kiderül, mi tartja alacsonyan a fertőzési rátát egyes megyékben. Persze, botrány lett belőle.

Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter múlt hét csütörtökön tette közzé a data.gov.ro oldalon az adatokat, és ezzel a húzásával annyira feldühítette Florin Cîțu kormányfőt, hogy rögtön belső vizsgálatot indított. Szerinte ugyanis az adatok közzétételéhez engedélyt kellett volna kérni a Legfelsőbb Védelmi Tanács alá tartozó hírszerző szolgálattól meg néhány más intézménytől. Voiculescu viszont azt állítja, ezek közérdekű információk, ergo a köz érdeke a nyilvánosságuk, és nincs szükség a hírszerzés engedélyére a közzétételükhöz. Az átláthatóság nem képezheti alku tárgyát, magyarázkodott.

A nézeteltérést felnőtt emberek módjára rendezték. Az egészségügyi minisztert leginkább az foglalkoztatja, hogy kinek tett keresztbe az információk nyilvánosságra hozatalával, mert azt feltételezi, hogy valaki bepanaszolta a kormányfőnél. Cîțu rövidre zárta a dolgot, bízva abban, hogy a belső vizsgálat majd kideríti, történt-e bármilyen törvényszegés. Ezek után igazán kíváncsiak lettünk, miféle adatok miatt kapott össze újfent a két államférfi. Semmi különös egyébként, csak amit már régóta sejtettünk: néhány megyében nevetségesen alacsony számú tesztet végeznek, és történetesen ugyanazokban a megyékben a legalacsonyabb a fertőzési ráta.

Míg Giurgiu megyében március 1–6. között átlagosan napi 170 tesztet végeztek el (a fertőzési ráta 1,88 ezrelék), addig Temes megyében ugyanezen időszakban átlagosan napi 2026 mintavétel történt (a fertőzési ráta 5,43 ezrelék). Kolozs megyében is masszívan tesztelnek, de nem olyan ütemben, mint Temes megyében: naponta átlagosan 1519 mintát vizsgáltak meg (a fertőzési ráta 3,39 ezrelék).

A szakértők mindebből arra következtetésre jutottak, hogy a megyék – Temes megye kivételével – arra hajtanak, hogy minél kevesebb tesztet végezzenek, mert akkor nem kell bevezetni a népszerűtlen korlátozásokat. Octavian Jurma kutatóorvos szerint a Voiculescu nyomására közzétett adatok szerint az egész országban hasonló a járványhelyzet, mint a vesztegzár alá helyezett Temesváron, csak más megyéknek nincsenek pontos adataik a valóságról. Ez egyben azt is jelenti, hogy az adatok közlését politikai céloknak rendelték alá. A járványadatok kommunikációját „militarizálták”, így még a kutatók sincsenek tisztában a valós számokkal, ami megnehezíti a járvány leküzdését, mondja a szakértő, aki szerint egyedül az adatok átláthatóságával lehet elérni azt, hogy az emberek újra megbízzanak a hatóságokban, és betartsák a szabályokat.

Az adatok egyébként az oltási folyamatról is felfednek egy-két érdekességet, például kiderült: a kolozsvári Iuliu Hațieganu iskolában kialakított tesztközpontban a március 1–5. között beoltottak 12,5%-a nem lett volna jogosult az első vagy a második szakaszban a vakcinára, a harmadik szakasz pedig csak áprilisban rajtol. Az országban ez az egyedüli központ, ahol ilyen nagy számban oltottak már be olyan személyeket, akik elviekben csak a harmadik szakaszban kerülhettek volna sorra. Nem gyanús ez egy kicsit?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése
Krónika

Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése

A romániai szülők évente átlagosan közel tízezer lejt költenek a gyerekeik oktatásával kapcsolatban, a statisztikák szerint a magánórák egyre nagyobb tételt jelentenek a családok költségvetésében.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot
2026. október 19., hétfő

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot

Továbbá: elkezdődött a Niculescu-kormány minisztereinek meghallgatása… na meg a politikai nagycirkusz. És a liberális politikusok sorra lemondanak, persze, akad egy-két férges dió is köztük.

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot
2026. október 19., hétfő

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot

Továbbá: elkezdődött a Niculescu-kormány minisztereinek meghallgatása… na meg a politikai nagycirkusz. És a liberális politikusok sorra lemondanak, persze, akad egy-két férges dió is köztük.

Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS