// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Kibújt a szög a zsákból: a legtöbb megye arra hajt, hogy minél kevesebb tesztet végezzen

// HIRDETÉS

Miért is van az, hogy a hírszerző szolgálat engedélyére van szükség a megyei tesztelések számának nyilvánosságra hozatalához?

Az elmúlt egy évben többször felmerült már, hogy a tesztelések révén manipulálják a megyei járványadatokat, hogy alacsonyan tartsák a lakosságarányos fertőzési rátát, ezzel elkerülve a szigorúbb korlátozások bevezetését, szóval annyira nem lepődtünk meg azon, hogy most ismét témává vált. Az viszont az újdonság erejével hat, hogy most először tettek nyilvánossá néhány „szűretlen” közérdekű adatot, melyből kiderül, mi tartja alacsonyan a fertőzési rátát egyes megyékben. Persze, botrány lett belőle.

Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter múlt hét csütörtökön tette közzé a data.gov.ro oldalon az adatokat, és ezzel a húzásával annyira feldühítette Florin Cîțu kormányfőt, hogy rögtön belső vizsgálatot indított. Szerinte ugyanis az adatok közzétételéhez engedélyt kellett volna kérni a Legfelsőbb Védelmi Tanács alá tartozó hírszerző szolgálattól meg néhány más intézménytől. Voiculescu viszont azt állítja, ezek közérdekű információk, ergo a köz érdeke a nyilvánosságuk, és nincs szükség a hírszerzés engedélyére a közzétételükhöz. Az átláthatóság nem képezheti alku tárgyát, magyarázkodott.

A nézeteltérést felnőtt emberek módjára rendezték. Az egészségügyi minisztert leginkább az foglalkoztatja, hogy kinek tett keresztbe az információk nyilvánosságra hozatalával, mert azt feltételezi, hogy valaki bepanaszolta a kormányfőnél. Cîțu rövidre zárta a dolgot, bízva abban, hogy a belső vizsgálat majd kideríti, történt-e bármilyen törvényszegés. Ezek után igazán kíváncsiak lettünk, miféle adatok miatt kapott össze újfent a két államférfi. Semmi különös egyébként, csak amit már régóta sejtettünk: néhány megyében nevetségesen alacsony számú tesztet végeznek, és történetesen ugyanazokban a megyékben a legalacsonyabb a fertőzési ráta.

Míg Giurgiu megyében március 1–6. között átlagosan napi 170 tesztet végeztek el (a fertőzési ráta 1,88 ezrelék), addig Temes megyében ugyanezen időszakban átlagosan napi 2026 mintavétel történt (a fertőzési ráta 5,43 ezrelék). Kolozs megyében is masszívan tesztelnek, de nem olyan ütemben, mint Temes megyében: naponta átlagosan 1519 mintát vizsgáltak meg (a fertőzési ráta 3,39 ezrelék).

A szakértők mindebből arra következtetésre jutottak, hogy a megyék – Temes megye kivételével – arra hajtanak, hogy minél kevesebb tesztet végezzenek, mert akkor nem kell bevezetni a népszerűtlen korlátozásokat. Octavian Jurma kutatóorvos szerint a Voiculescu nyomására közzétett adatok szerint az egész országban hasonló a járványhelyzet, mint a vesztegzár alá helyezett Temesváron, csak más megyéknek nincsenek pontos adataik a valóságról. Ez egyben azt is jelenti, hogy az adatok közlését politikai céloknak rendelték alá. A járványadatok kommunikációját „militarizálták”, így még a kutatók sincsenek tisztában a valós számokkal, ami megnehezíti a járvány leküzdését, mondja a szakértő, aki szerint egyedül az adatok átláthatóságával lehet elérni azt, hogy az emberek újra megbízzanak a hatóságokban, és betartsák a szabályokat.

Az adatok egyébként az oltási folyamatról is felfednek egy-két érdekességet, például kiderült: a kolozsvári Iuliu Hațieganu iskolában kialakított tesztközpontban a március 1–5. között beoltottak 12,5%-a nem lett volna jogosult az első vagy a második szakaszban a vakcinára, a harmadik szakasz pedig csak áprilisban rajtol. Az országban ez az egyedüli központ, ahol ilyen nagy számban oltottak már be olyan személyeket, akik elviekben csak a harmadik szakaszban kerülhettek volna sorra. Nem gyanús ez egy kicsit?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Hamarosan benyújthatók a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmei
Krónika

Hamarosan benyújthatók a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmei

Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.

És azt tudja, ki a legnépszerűbb román politikus ma? Nem, nem ő…
Főtér

És azt tudja, ki a legnépszerűbb román politikus ma? Nem, nem ő…

George Simion egyszerű futballhuligánból mindössze néhány év alatt lett az ország legnépszerűbb politikusa. De hogyan?

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én
Székelyhon

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én

Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS