// 2026. szeptember 28., hétfő // Vencel

Kibújt a szög a zsákból: a legtöbb megye arra hajt, hogy minél kevesebb tesztet végezzen

// HIRDETÉS

Miért is van az, hogy a hírszerző szolgálat engedélyére van szükség a megyei tesztelések számának nyilvánosságra hozatalához?

Az elmúlt egy évben többször felmerült már, hogy a tesztelések révén manipulálják a megyei járványadatokat, hogy alacsonyan tartsák a lakosságarányos fertőzési rátát, ezzel elkerülve a szigorúbb korlátozások bevezetését, szóval annyira nem lepődtünk meg azon, hogy most ismét témává vált. Az viszont az újdonság erejével hat, hogy most először tettek nyilvánossá néhány „szűretlen” közérdekű adatot, melyből kiderül, mi tartja alacsonyan a fertőzési rátát egyes megyékben. Persze, botrány lett belőle.

Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter múlt hét csütörtökön tette közzé a data.gov.ro oldalon az adatokat, és ezzel a húzásával annyira feldühítette Florin Cîțu kormányfőt, hogy rögtön belső vizsgálatot indított. Szerinte ugyanis az adatok közzétételéhez engedélyt kellett volna kérni a Legfelsőbb Védelmi Tanács alá tartozó hírszerző szolgálattól meg néhány más intézménytől. Voiculescu viszont azt állítja, ezek közérdekű információk, ergo a köz érdeke a nyilvánosságuk, és nincs szükség a hírszerzés engedélyére a közzétételükhöz. Az átláthatóság nem képezheti alku tárgyát, magyarázkodott.

A nézeteltérést felnőtt emberek módjára rendezték. Az egészségügyi minisztert leginkább az foglalkoztatja, hogy kinek tett keresztbe az információk nyilvánosságra hozatalával, mert azt feltételezi, hogy valaki bepanaszolta a kormányfőnél. Cîțu rövidre zárta a dolgot, bízva abban, hogy a belső vizsgálat majd kideríti, történt-e bármilyen törvényszegés. Ezek után igazán kíváncsiak lettünk, miféle adatok miatt kapott össze újfent a két államférfi. Semmi különös egyébként, csak amit már régóta sejtettünk: néhány megyében nevetségesen alacsony számú tesztet végeznek, és történetesen ugyanazokban a megyékben a legalacsonyabb a fertőzési ráta.

Míg Giurgiu megyében március 1–6. között átlagosan napi 170 tesztet végeztek el (a fertőzési ráta 1,88 ezrelék), addig Temes megyében ugyanezen időszakban átlagosan napi 2026 mintavétel történt (a fertőzési ráta 5,43 ezrelék). Kolozs megyében is masszívan tesztelnek, de nem olyan ütemben, mint Temes megyében: naponta átlagosan 1519 mintát vizsgáltak meg (a fertőzési ráta 3,39 ezrelék).

A szakértők mindebből arra következtetésre jutottak, hogy a megyék – Temes megye kivételével – arra hajtanak, hogy minél kevesebb tesztet végezzenek, mert akkor nem kell bevezetni a népszerűtlen korlátozásokat. Octavian Jurma kutatóorvos szerint a Voiculescu nyomására közzétett adatok szerint az egész országban hasonló a járványhelyzet, mint a vesztegzár alá helyezett Temesváron, csak más megyéknek nincsenek pontos adataik a valóságról. Ez egyben azt is jelenti, hogy az adatok közlését politikai céloknak rendelték alá. A járványadatok kommunikációját „militarizálták”, így még a kutatók sincsenek tisztában a valós számokkal, ami megnehezíti a járvány leküzdését, mondja a szakértő, aki szerint egyedül az adatok átláthatóságával lehet elérni azt, hogy az emberek újra megbízzanak a hatóságokban, és betartsák a szabályokat.

Az adatok egyébként az oltási folyamatról is felfednek egy-két érdekességet, például kiderült: a kolozsvári Iuliu Hațieganu iskolában kialakított tesztközpontban a március 1–5. között beoltottak 12,5%-a nem lett volna jogosult az első vagy a második szakaszban a vakcinára, a harmadik szakasz pedig csak áprilisban rajtol. Az országban ez az egyedüli központ, ahol ilyen nagy számban oltottak már be olyan személyeket, akik elviekben csak a harmadik szakaszban kerülhettek volna sorra. Nem gyanús ez egy kicsit?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Amerikai lapinformációk szerint a Trump-adminisztrációnak is szerepe lehetett a Bolojan-kormány bukásában
Krónika

Amerikai lapinformációk szerint a Trump-adminisztrációnak is szerepe lehetett a Bolojan-kormány bukásában

Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Dési só váltja fel a parajdit a magyar piacon
Krónika

Dési só váltja fel a parajdit a magyar piacon

Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// HIRDETÉS