// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ismét bebizonyosodott: a románok nagy többsége szerint Magyarország legfőbb célja Erdély visszaszerzése

// HIRDETÉS

A román társadalmat továbbra is kollektív üldözési mánia uralja.

Újabb felmérés erősíti meg, hogy a románok körében kollektív paranoia uralkodik a magyar ügyekben: a magyarok, és főleg Magyarország részéről csakis a legrosszabbra számítanak.

A felmérést a magyar témákban rendszerint lejárató célzatú, álhíreket terjesztő „elemzésekkel” előrukkoló, a Román Akadémia égisze alatt működő Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratórium (LARICS) készíttette, de ettől eltekintve nagyon tanulságos.

Az április 12. és 23. között telefonon keresztül, 1000 fős reprezentatív mintán készült kutatás eredménye szerint a válaszadók 66,2 százaléka ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy Magyarország célja Erdély elszakítása Romániától. Ez jóval nagyobb arány, mint egy másik, egy hónappal ezelőtti kutatásban.

Ennek fényében nem meglepő, hogy 63,6 százalék szerint Magyarország megengedhetetlen módon beavatkozik Románia belügyeibe, bár ha konkrétan rákérdeznének, hogy ez miben merül ki, meggyőződésünk, hogy az elsöprő többség csak hebegne-habogna.

Mindazonáltal akár hízelgőnek is tekinthetjük, hogy a felmérés tanúsága szerint a románok jobban tartanak tőlünk, mint a lényegesen nagyobb súlycsoportot képviselő Oroszországtól.

Azzal a kijelentéssel ugyanis, hogy Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt Románia biztonságára, csak 46,3 százalék ért egyet, Kína kapcsán pedig ez az arány csupán 21,9 százalék.

Ellenben a NATO-t annyira szeretik, hogy ha tehetnék, minden bizonnyal a tévé tetejére is kiraknák a nappaliban az üveghalnippnek támasztva: 78,2 százalék szerint a katonai szövetség garantálja a leginkább az ország biztonságát.

Mindazonáltal érdekes, hogy miközben Magyarország részéről ellenséges viszonyulást feltételeznek, Orbán Viktor magyar miniszterelnököt a válaszadók többsége – 47,5 százalék – inkább a béke iránt elkötelezett politikusnak látja, és csak 39,2 százalék szerint akar háborúskodni.

Hát hogy szerezzük így vissza Erdélyt?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS