// 2024. november 27., szerda // Virgil
Jószomszédi iszony

Ismét bebizonyosodott: a románok nagy többsége szerint Magyarország legfőbb célja Erdély visszaszerzése

// HIRDETÉS

A román társadalmat továbbra is kollektív üldözési mánia uralja.

Újabb felmérés erősíti meg, hogy a románok körében kollektív paranoia uralkodik a magyar ügyekben: a magyarok, és főleg Magyarország részéről csakis a legrosszabbra számítanak.

A felmérést a magyar témákban rendszerint lejárató célzatú, álhíreket terjesztő „elemzésekkel” előrukkoló, a Román Akadémia égisze alatt működő Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratórium (LARICS) készíttette, de ettől eltekintve nagyon tanulságos.

Az április 12. és 23. között telefonon keresztül, 1000 fős reprezentatív mintán készült kutatás eredménye szerint a válaszadók 66,2 százaléka ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy Magyarország célja Erdély elszakítása Romániától. Ez jóval nagyobb arány, mint egy másik, egy hónappal ezelőtti kutatásban.

Ennek fényében nem meglepő, hogy 63,6 százalék szerint Magyarország megengedhetetlen módon beavatkozik Románia belügyeibe, bár ha konkrétan rákérdeznének, hogy ez miben merül ki, meggyőződésünk, hogy az elsöprő többség csak hebegne-habogna.

Mindazonáltal akár hízelgőnek is tekinthetjük, hogy a felmérés tanúsága szerint a románok jobban tartanak tőlünk, mint a lényegesen nagyobb súlycsoportot képviselő Oroszországtól.

Azzal a kijelentéssel ugyanis, hogy Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt Románia biztonságára, csak 46,3 százalék ért egyet, Kína kapcsán pedig ez az arány csupán 21,9 százalék.

Ellenben a NATO-t annyira szeretik, hogy ha tehetnék, minden bizonnyal a tévé tetejére is kiraknák a nappaliban az üveghalnippnek támasztva: 78,2 százalék szerint a katonai szövetség garantálja a leginkább az ország biztonságát.

Mindazonáltal érdekes, hogy miközben Magyarország részéről ellenséges viszonyulást feltételeznek, Orbán Viktor magyar miniszterelnököt a válaszadók többsége – 47,5 százalék – inkább a béke iránt elkötelezett politikusnak látja, és csak 39,2 százalék szerint akar háborúskodni.

Hát hogy szerezzük így vissza Erdélyt?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS