Előfordul, hogy amikor hazalátogatok Székelyföldre, rég látott, távoli ismerősökkel futok össze, akik megkérdezik, hol lakom. “Ájtís vagy?” – szögezik nekem a kérdést, amikor hallják, hogy Kolozsvár.  

A közhiedelem úgy tartja, a kolozsvári ájtís, a továbbiakban IT-s legfontosabb jellemzője, hogy sok pénze van. E miatt magasak az igényei, ő az okozója a magas kolozsvári ingatlanáraknak, ezért irigységgel vegyes tisztelet övezi őt.  

A közvéleményt élénken foglalkoztató jelenségről van szó tehát, ezért szóra bírtunk egy hús-vér kolozsvári IT-st, Mátyás Lórándot, aki a Kolozsvár melletti Györgyfalván él, és több mint tíz éve dolgozik programozóként. 

Kockafej vagy? 

Soha nem tartottam magam kockafejnek, a szemüveg hosszútávon viszont elkerülhetetlen. (nevet) Mindig szerettem az IT technikai részét, hogy írjak egy programot, ami csinál valamit. A középiskolai tanulmányaimat Marosvásárhelyen végeztem a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban, intenzív informatika szakon. Még az általános iskolában eldöntöttem, hogy informatikus akarok lenni. A 12. osztály végére minden akartam lenni, csak informatikus nem, annyire elegem lett a heti hét óra informatikából.  

Közgazdaságtan szakra iratkoztam be Kolozsváron, a pénzügy volt a másik terület, ami vonzott. Időközben meggondoltam magam informatika-ügyben, így végül a gazdasági informatika szakot végeztem el. Az államvizsga után kerültem ahhoz a céghez, ahol most is dolgozom. Előnynek számított, hogy volt valamennyi biztosítási tapasztalatom, a cég pedig biztosítótársaságoknak gyárt szoftvereket. Ezek moduljainak személyre szabásával foglalkozom.  

Nem érzed magad kényelmetlenül, hogy miattad szálltak el az ingatlanárak Kolozsváron? 

(nevet) Van igazságalapja, hisz országos viszonylatban Kolozsváron valóban más életszínvonalról beszélhetünk. Akik jobban keresnek, több mindent megengednek maguknak, ez pedig áremelkedéshez vezet. Viszont ez is relatív, hisz az árak mindenki számára egyformán emelkedtek. A szolgáltatások a jobban kereső IT-sok számára is többe kerülnek, igaz, arányosan több mindent megengedhetnek maguknak.   

Minél többet keresel, annál több mindent meg szeretnél engedni magadnak. De ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy jobban élsz, mint más, mert ugyanazt a dolgot valószínűleg drágábban vásárolod meg. Sokszor hallani, hogy az IT-s házat épít magának, vagy házat vásárol, sokan pedig csak egyszobás apartmant engedhetnek meg maguknak. Az IT-snak így valószínűleg háromszor nagyobb hitele van, ám nem él háromszor annyival magasabb színvonalon, mint az, akinek kevesebb keresetből kevesebb hitele van.   

Valóban sok pénz elkölthető, de van, aki kevesebb pénzből jobban gazdálkodik. A nap végén az az ember sem kevésbé boldogabb, mint te. Szerintem a pénz az egyetlen dolog, aminek a motivációs faktora a legkisebb, a legrövideb ideig tart, mert adott mértékű fizetésemelés után csupán néhány hétig motiválja igazán a munkavállalót. 

Igaz, hogy a kolozsvári IT-bumm miatt is jelentősen nőttek az ingatlanárak, de ne felejtsük el, hogy ez egy általános életszínvonal emelkedéssel járt. Mindenki másnak jobb lett az életszínvonala annak köszönhetően, hogy rengeteg külföldi pénz beáramlott a városba adók formájában, ami nagyobb fogyasztást, minőségi kiszolgálását, és magasabb igényeket eredményezett.  

Rendszeresen utazom Bolttal, Uberrel. Legutóbbi alkalommal a sofőr mesélte, hogy többen a taxis szektorban találták meg a számításaikat azok közül, akik külföldről költöztek haza, vagy az ország más régióiból költöztek Kolozsvárra. Itt a magasabb életszínvonal miatt többet költenek az emberek városon belüli utazásra, igény van erre a szolgáltatásra. Tehát az áremelkedés sok pozitívumot is hoz magával. 

Mi szükséges ahhoz, hogy jó programozó váljon valakiből?  

A programozásra feladatmegoldásként kell tekinteni. A legfontosabb a logikus gondolkodás megléte, hisz minden feladatot logikai problémaként is lehet kezelni. Számos megoldás létezik egy adott problémára, a programozótól függ teljes mértékben, hogy milyen logikai rendszert alkalmaz. Nem gondolom, hogy zseninek kell lenni ahhoz, hogy valakiből jó informatikus legyen, és arra sincs szükség, hogy jó legyen matematikából.  

A logikus gondolkodás mellett elengedhetetlen a folyamatos tanulásra való hajlandóság, a csapatban való munkavégzés képessége, és a jó kommunikáció készség, mivel nemcsak programozásból áll egy munkanap. Előbb meg kell érteni az adott feladatot, majd megoldást kell találni rá. Ha ez nem megy egyedül, tudni kell kommunikálni azokkal a kollégákkal, akik segíteni tudnak segíteni a megoldásban. Senkitől nem várják el, hogy egyedül oldjon meg egy adott feladatot.  

Egy projekten belül vannak különböző témakörök, van, aki több, van, akinek kevesebb tapasztalattal rendelkezik az egyes területeken. A szakmát nem úgy kell elképzelni, hogy egyszer megtanultál valamit, és azzal boldogulsz életet végéig. Változik a technológia, minden projekt egyedi, más. Vannak feladatok, amik hasonlítanak, dolgoztál már hasonlón, van elképzelésed, miként lehetne megoldani, de legtöbbször új kérésekkel keresnek meg. Kicsit olyan, mint egy szívműtét. A lépések minden egyes esetben ugyanazok, de minden eset egyedi megközelítést igényel. Van, aki már dolgozott hasonlóval, ezért hozzá fordulsz, amivel rengeteg időt spórolsz.  

Az egyik legfontosabb dolog nemcsak az IT-ban, hanem minden területen, hogy szakmailag és emberileg olyan emberek vegyenek körül, akik mellett hülyének érzed magad, mert az azt jelenti, hogy tőlük mindig tanulhatsz. Tehát legyél nyitott, kommunikálj emberekkel, és tudj csapatban dolgozni. Ezek a legfontosabbak kritériumok, de ezek bárminyen szakmában érvényesek.  

Mit gondolsz a jó pénzért informatikai képzést nyújtó cégek kínálatairól? Mekkora igény van a végzettekre a piacon?  

A kolozsvári piac még mindig megfizethető a külföldi cégeknek, hogy ide ruházzanak be, itt alkalmazzanak munkavállalókat. Statisztikával nem tudok szolgálni, de az itteni cégek nagyon nagy hányada abból él, hogy külföldi cégek Kolozsvárra hozzák a projektjeiket, itt keresnek szakembereket, akik azokon dolgoznak.  

A számítástechnika széleskörű fogalom, számos szakterületen lehet dolgozni feladattól, projekttől és technikai tudástól függően. Ha például produktív rendszerek felügyeletére van szükség néhány manuális feladattal, ahhoz nem szükséges tizenöt év technikai háttér, gyorsan megtanítható. Ilyen feladatokra szakosodott alkalmazottakra még mindig szükség van, hisz nem minden folyamat automatizált.  

Az sem igaz, hogy valakinek mindennap ezer sor kódot kell írni, sokszor előfordul, hogy a nap hetven százalékéban dokumentációt kell összeállítani, majd módosítani két-három sor kódot, és ezt letesztelni. Ehhez nem feltétlenül szükséges nagy tapasztalat. 

Amíg valaki el tudja végezni azt a feladatot, amire alkalmazták, és a kliens is elégedett vele, addig mindenki boldog.   

Mennyit keres egy kezdő IT-s átlagban?  

Pontos számot nem tudok, de körülbelül ezer euróról beszélhetünk, lehet már felette is van a kezdőfizetés. Szerintem teljesen irreális összeg, de kifizetik a cégek, mert nem nagyon találnak embereket. Minden cég fejlődni szeretne hosszútávon, arra törekszik, hogy minél több alkalmazottja legyen, nőjön a termelés.  

A romániai cégek túlnyomó hányada nemzetközi partnerekkel dolgozik, akiknek megéri kiszervezni a munkafolyamatokat. Amíg a megrendelő kifizeti a vállalkozónak az adott összeget, addig jut magas kezdőfizetésre is.  

A felső fizetési határ a csillagos ég? 

Igen, főleg annak, aki szabadúszóként dolgozik. Mivel nem alkalmazott, ő keresi a klienseit, és azt az összeget kapja, amit egy külföldi cég fizet egy hazainak. Egy szabadúszó nehezebben szerez projekteket, viszont ezektől függően sokkal többet kereshet, mint egy alkalmazott.  

Miből áll egy átlagos munkanapod? 

Vannak cégek, ahol az időeltolódás miatt délután, este, vagy akár éjszaka is dolgozni kell, de esetemben csupán egy óra az eltérés. A munka a levelek elolvasásával kezdődik, majd egy rövid délelőtti gyűléssel folytatódik, ahol megbeszéljük az aktuális projektek állást, a teendőket, a problémákat. Sokat beszélek telefonon, ez elengedhetetlen a különböző feladatok elvégzéséhez. Esetenként adódnak témaspecifikus megbeszélések is. Kezdőként nagyon sok inputra, irányításra van szükség a kollégák részéről, akikkel helyileg dolgozol, ellenőrizni is kell valakinek a munkád eredményét. 

A csapatmunka ugyanakkor nem azt jelenti, hogy Kolozsváron vagyok benne egy csapatban. A jelenlegi csapatom tagjai a megrendelő alkalmazottjai, a tíz emberből egyedül én dolgozom Romániából. Nincs napi kapcsolatom a céggel, ahol dolgozom, úgymond kölcsön adtak a kliensnek, aki a helyi cégnek számláz a munkám után.  

Nem hiányzik a munka szociális része, a közösség?  

Megszoktam az otthoni munkát, ami attól is függ, hogy mit csinálsz. A közvetlen kolozsvári kollégáimmal alig kommunikálok, nekem a kliens alkalmazottai a kollégáim. Viszont van, amikor hiányoznak az összeülések, kávézások, ebédelések, de jelen élethelyzetemben ez a helyzet ideális. Kisgyermekes családapakánt prioritás volt, hogy itthonról dolgozzak. Amikor a gyermekek kevesebbet lesznek itthon napközben, akkor valószínűleg én is gyakrabban fogok bejárni az irodába. Értékelnék, hogy minél többet ott tartózkodjunk, de nem köteleznek. Vannak olyan cégek, ahol kötelező heti pár alkalommal bejárni az irodába.  

Szakmai berkekben többen is jelezték, hogy komolyan számolni kell az egyre erősödő indiai konkurenciával. Miként látod a kolozsvári IT-szektor jövőjét? 

Amíg a külföldi cégeknek jövedelmező itt dolgoztatni, addig maradni fog a jelenlegi helyzet. Kolozsváron is sokat nőttek a bérigények a tíz évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Manapság sokkal magasabb a bérigény, míg az adott személy képességei, munkavégzési hajlandósága köszönőviszonyban sincs ezzel az anyagi elvárással.

Sok cég küzd azzal, hogy felvesznek frissen végzett egyetemistákat, akiknek nagyok a fizetési elvárásaik, de ezek nem feltétlenül járnak együtt a motivációjuk növekedésével. Ennek ellenére a romániai IT-s munkamorál még mindig előnyben van az indiaihoz képest, úgy is, hogy az utóbbi időben javult ez a mutató esetükben.  

Mit gondolsz a kezdő szakmabeliek felkészültségéről? 

A képességük adott, akarat függvénye a dolog, mindent meg lehet tanulni. Senki sem úgy jön ki az egyetemről, hogy képes egy komplex feladat megoldására, a munkába állás több fázisból áll. A technikai tudás mellett el kell sajátítani, hogy legyenek produktívak egy adott projektben, hogy a kódot, amit írnak a kliensnek, az naponta használható legyen, és az egész rendszer ne dőljön össze.

Továbbá szükség van arra, hogy valaki bizalommal legyen a kezdő iránt. A tanulási és fejlődési hajlandóságtól függően ez a betanulási folyamat egy-másfélévet vesz igénybe. Mostanában, ahogy említettem, az anyagi elvárások szálltak el, a kezdők fizetési igényei nem minden esetben vannak arányban a hozzáállásukkal.  

Lusták? 

Inkább azt mondanám, hogy nem annyira motiváltak. A pénz nem motiváló tényező. Egy ideje gyakori jelenség a sűrű munkahelyváltás, viszonylag rövid időn belül. Egy év tapasztalat után, mennek a másik céghez, ahol fizetésemelést kapnak, majd ismét továbbállnak. Például ötéves tapasztalattal rendelkeznek, de ez idő alatt hat cégnél dolgoztak. Munkaadóként elgondolkodnék, hogy mi húzódik meg ennek a hátterében.  

Hiába van technikai háttered, tapasztalatod, minden projekt, kliens teljesen különböző. Meg kell érteni a szakmát, az üzleti részét, az ügyfelet, akivel kommunikálsz. Ha egy év után céget váltasz, főleg kezdőként, majd öt évig minden esztendőben ugyanezt csinálod csak a nagyobb fizetésért, ami ideig-óráig motivál csak, az azt jelenti lényegében, hogy semmi tapasztalatod nincs. 

Az IT-szakma esetében semmiképp nem kerülhető meg a mesterséges intelligencia (AI) kérdése. Milyen kihívások elé állítja a számítástechnikát az AI fejlődése? 

Egyszerű, repetitív folyamatok esetében biztosra vehető, hogy az AI ki fogja váltani az emberi munkaerőt, sok mindenben segíteni fogja a fejlesztők napi munkáját. Egy feladatra létezik több megoldás, a programozó kikéri az AI véleményét ebben a kérdésben. Viszont az általa generált kód nem implementálható a projektbe a nélkül, hogy az ember ne nézze át, mivel a programozó vállal felelősséget a munkáért, nem az AI. Az előálló hibáknak pedig olykor jelentős anyagi következményei is lehetnek, ezekért az AI nem vonható felelősségre.  

Úgy látom ezt az egész kérdést, mint anno az ipari forradalmat, amikor a gyári munkásokat elkezdték gépekkel helyettesíteni. Egyes szakmák megszűntek, de mint minden területen, az AI esetében is szükség van az emberi inputra.  

A saját szakterületemen még nem annyira érhető tetten az AI-boom. Vannak olyan ágazatok, mint például a big data, az IoT (Internet of Things), a különböző szenzorok megfigyelésein alapuló előrejelzések, amelyek esetében más tökéletesen használható az AI. Arra viszont, hogy egy programozó helyett értelmezzen feladatokat és helyette kódokat írjon, egyelőre nem alkalmas.   

Nemrég azt mondta Elon Musk, hogy 2025-re elérhetővé válik az általános mesterséges intelligencia, ami minden olyan szellemi feladat el tud végezni, amelyre az ember is képes. Úgy tud gondolkodni és cselekedni, mint az ember, akár felül is múlhatja őt. Tudata, saját céljai, és akár saját érzelmei lehetnek. Fenyegethet a jövőben az a veszély, hogy kizár minket az okosházunkból az okoshűtőre féltékeny okosporszívó, vagy ránk támad a magát elhanyagoltnak érző okosmosógép? 

Remélem, hogy nem lesz ilyen precedens. (nevet) De amilyen ütemben fejlődött a mesterséges intelligencia az elmúlt öt évben, igazából bármi történhet. Minél inkább túlbonyolítunk valamit, annál több problémát viszünk be az egyenletbe. Az okosházak esetében is számos gyártói fejlesztési protokoll létezik mindenre, viszont ezek nem képesek egymással kommunikálni. Bábeli zűrzavar uralkodik ezen a téren.  

Van egy próbálkozás arra, hogy az összes okosház rendszer ugyanazt a protokollt implementálja, hogy minél egyszerűebben menjen a kommunikáció a gyártók között, hogy mindenki ugyanazt a nyelvet beszélje. Tehát a kommunikáló interfész ugyanaz legyen, az adott parancsot mindenki ugyanúgy értelmezze.