// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Hopp, a Retyezát-hegység már nem UNESCO bioszféra rezervátum

// HIRDETÉS

A felügyelő szervek szépen kértek a hazai illetékesektől egy csomó adatot. Találják ki, elküldték-e őket.

A Déli Kárpátok láncához tartozó Retyezát-hegységben Alexandru Borza botanikus 1935-ben hozta létre a Retyezát Nemzeti Parkot. 1979-ben aztán a nemzeti park bioszféra rezervátummá avanzsált, az UNESCO Ember és bioszféra programja keretében.

Teltek az évek, évtizedek, aztán 2022. augusztus 25-én megjelent egy bejegyzés a nemzeti park Facebook-oldalán, miszerint az UNESCO illetékes bizottsága szépen

felfüggesztette a nemzeti park bioszféra rezervátum státuszát.

A bejegyzés ügyesen indít, az igazmondás jegyében: bizonyos újságírók orrára üt a szerző, akik szerint mindennek az oka az illegális fakitermelés. Pedig nem is igaz, ez hamis hír, fujj!

Utána viszont, a felfüggesztés okainak taglalásánál enyhén ködössé válik a szöveg, mintha hirtelen nem is az egyszerű igazmondás lenne a legnagyobb erény: éppen azért nem bioszféra rezervátum már a Retyezát, mert annyira vad, értsd, nincsenek állandóan lakott települések a területen, amely viszont feltétele a bioszféra rezervátum státusznak. És a magyarázat szépen megy előre, hogy majd megoldják ezt a problémát és újra minden jó lesz.

Amúgy az indoklás igaz, csak épp egy részlet a nagy egészből.

Ha megnézzük az UNESCO bizottság 2021-es (igen, tavalyi) jelentését, akkor más problémákat is találunk (a linkre kattintva a 129. és 133. pontok közt találják a Retyezát-ügyet taglaló részt). Nézzük csak a nem túl szakmai problémákat:

Noha a nemzeti park 1979-ben kapta meg a bioszféra rezervátum státuszt, a hazai illetékesek azóta csak egyetlen kivonatos jelentést küldtek, 2010-ben. Micsoda munka folyhatott ott, kérem.

A bizottság felkérte a hazai illetékeseket, legyenek oly jók és küldjenek el egy iratcsomót, amelyben részletesen bemutatják például az új menedzsment tervet,

a bioszféra rezervátumról gondoskodó testületet, illetve a működtetésre szánt költségvetést stb.

Mindezt 2020-ig.

Nos, 2021-ben a bizottság megállapította, hogy biza, nem küldték el a dokumentumok jó részét, amiket meg mégis, azok sok helyen ugyancsak hiányosak.

És itt az eredmény: eltelt egy év és a Retyezát Nemzeti Park nem bioszféra rezervátum többé. Hogy meddig, azt egyelőre nem tudni. De hátha veszik majd a fáradtságot az illetékesek és végre elvégzik a munkájukat.

Addig is örülhetünk a még megmaradt két haza bioszféra rezervátumnak: a Duna-deltának és a Radnai-havasokban levő Nagy-Pietrosz csúcsnak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én
Székelyhon

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én

Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS