A Hópárduc feleségét alakító erdélyi színésznő a „benne lévő Sterczer Hildát” keresi a szerep megformálásához. A filmet most forgatják.
Erőss Zsolt emblematikus figuraként él a kortárs magyar emlékezetben: a székely hegymászó – minden idők legeredményesebb magyar magashegyi alpinistája – a kitartás, az elhivatottság, a természet viszontagságait legyűrő emberi akaraterő jelképévé nemesedett. A Hópárduc valószínűleg éppen nyolc éve, 2013. május 21-én lelte halálát utolsó expedícióján, amikor társával, Kiss Péterrel együtt elérte a Kancsendzönga csúcsát – ám visszaereszkedni már nem tudtak...
Töretlen megbecsültségét és népszerűségét jelzi az is, hogy a Főtér és a Puli Space Technologies közös, Vigyük Erdélyt a Holdra! elnevezésű projektjének közönségszavazásán – amely a legnépszerűbb erdélyi személyiségeket, értékeket volt hivatva kiválasztani egy százas listáról –, a székelyföldi származású hegymászó a második helyen végzett.

A Magasságok és mélységek forgatásán: középen Pál Emőke, jobbra Csoma Sándor rendező (fotók: Hekli Andrea)
Erőss Zsolt felesége, Sterczer Hilda szintén hegymászó, ám őt jóval kevesebben ismerik – legalábbis mostanáig, mert a Magasságok és mélységek munkacímmel forgatott film történetének középpontjában a két kisgyerekkel magára maradt asszony gyászfeldolgozásának folyamata, a házastársak különleges viszonyának bemutatása áll.
A Nemzeti Filmintézet Inkubátor programjának keretében forgatott filmet a Casting című rövidfilmjével több díjat elnyert, Sára Sándor-díjas Csoma Sándor rendezi, aki tapasztalatgyűjtési célból a Mount Everest 5300 méter magasan fekvő alaptáborába is ellátogatott.
A filmet többnyire Budapesten, Szentendrén, Budakeszin forgatják, de lesznek hegyi jelenetek is, ezeket ősszel az osztrák Alpokban tervezik felvenni. Merthogy a forgatás javában zajlik, méghozzá, ahogyan a rendező fogalmazott a Filmtett helyszíni forgatási riportjában, „jó csillagzat alatt”.
A Magasságok és mélységekben Erőss Zsoltot a budapesti Nemzeti Színház művésze, a kárpátaljai származású Trill Zsolt alakítja, Sterczer Hildát pedig az erdélyi, gyergyóremetei születésű Pál Emőke, akit legutóbb a Balánbányán forgatott, Valan című „skandináv” magyar thriller női főszerepében láthattunk a mozivásznon. Őt kérdeztük a karakterhez való viszonyáról, a szereppel járó kihívásokról.
Hogyan találtál rá a szerepre – vagy hogyan talált rád ez a szerep?
Csoma Sándor, a film rendezője még 2019 nyarán keresett fel a filmtervével, ugyanis a munkamódszere szerint már egy kiválasztott színészre, „arcra” írja általában a forgatókönyveit. Egy kisjátékfilmben látott korábban, onnan ismert engem. 2020 nyarán volt a tényleges casting, ahol megnézett több jelenetben, akkor véglegesítette a szereposztást és esett végül rám a választása.
Erőss Zsolt ikonikus figurává vált a magyar közvélemény számára, a feleségét azonban jóval kevesebben ismerik – a filmben viszont, ha jól értem a híradásokból, kiemelt szerephez jut. Mennyiben tekinthető ez Erőss Zsolt és mennyiben Sterczer Hilda filmjének, akár a történetet vagy az időkezelést tekintve?
A történet középpontjában Hilda áll, a cselekmény jelene onnan indul, hogy Zsolt elutazik (végül az utolsó nyolcezresére) a Kancsendzöngára, ahol életét veszti. Ilyen módon Hilda gyászfeldolgozása, identitáskeresése képezi az események fő vonalát. Zsolt álomképekben, emlékképekben, vágyképekben jelenik meg elsősorban.
Mivel, ha fikciós formában is, de életrajzi filmről van szó, amelynek a központi karaktere – az általad alakított Sterczer Hilda – élő személy, feltételezem, a munkafolyamatba ő is be van vonva valamilyen módon. Szoktatok – és te személyesen szoktál – konzultálni Erőss Zsolt özvegyével a karakter megformálásáról? Ő mit szól a filmhez?
Sterczer Hilda nagyon nyitott volt a filmtervre. Csoma Sándor, a film rendezője konzultált többnyire vele a forgatókönyv megírásakor. A valós történet dramatizálva, néhol pedig fikcionalizálva van, így nekem elsősorban a forgatókönyvben megírt Hildával kell foglalkoznom.
Természetesen egy erős referenciapont maga Hilda. A szerepre való felkészülés során többrétű kutatómunkát végeztem. Elsősorban Hildával és Zsolttal készült interjúkat néztem, olvastam. A Hilda életéről szóló interjúkötet, A Hópárduc felesége volt az egyik erős inspirációs forrásunk. Én is találkoztam Hildával, voltunk együtt falmászóteremben, tanított falat mászni. Egy helyszínkeresős napon ő is elkísért bennünket a sziklához, amit majd meg kell másznom. Rendkívül nyitottan és őszintén beszélt az életéről, a Zsolt elvesztése utáni periódusról.
Személyesen mennyire áll hozzád közel a szerep? Nemcsak azért kérdem (persze azért is), mert egy tragikus élethelyzetbe került, a férje elvesztésének traumáját feldolgozó figurát alakítasz, hanem mert Sterczer Hilda, akárcsak a férje, hegymászó. Ez a körülmény szükségessé tesz-e például egyfajta speciális (lelki vagy testi) felkészülést a szerepre?
Nagy kérdés volt számomra, hogy mennyiben próbáljam a létező Hildát megformálni a játékomban, mennyiben próbáljam a mozgáskultúráját, gesztusrendszerét átvenni. Végül Sándorral úgy döntöttünk, hogy nem ezt az irányt választjuk. Lényegében a bennem levő Hildát keresem, azt az erőt, azt a szívósságot, amit benne látok.

Jelenet a készülő filmből
Természetesen volt egy fizikai felkészülés a szerepre. Tehát kellett azért fogynom meg izmosodnom. Ez utóbbinál viszont elkövettem azt a hibát, hogy a forgatást megelőző hónapban már nem szakítottam időt az edzésekre, így az addig elért kinézetből kissé vesztettem. Kipróbáltam olyan dolgokat, amiket e nélkül a szerep nélkül valószínűleg nem próbáltam volna ki, így a falmászást, via ferratazást. Legalább olyan adrenalin via ferratázni, mint színpadon nézők előtt állni. Elég sok párhuzamot találtam a hegymászó- és a színészlét között.
Mi jelenti a legnagyobb színészi és emberi kihívást számodra ennek a karakternek a megformálásában?
A legnagyobb kihívást maga a forgatás jelenti. Ugye, teljesen másként építünk fel egy színpadi szereplőt, mint egy filmszereplőt. A kontinuitás kérdése és a szereplő egységességének a fenntartása elég nagy fejtörést okoz. Nem kronológiai sorrendben vesszük fel a jeleneteket, és csak reménykedni tudok, hogy kapcsolódni fog majd egyik jelenet a másikhoz a játék szempontjából.
Bár vannak filmes munkák a hátam mögött, sok tekintetben érzem magamban a rutintalanságot. Számos technikai részletre kell figyelni, ami, főként a forgatás elején, megterhelő volt. Hilda két kisgyerekével maradt özvegyen, így a filmben sok jelenetem van gyerekszereplőkkel, egy másfél éves kisfiúval (Egri Sámuel és Egri Ábris) és egy hatéves kislánnyal (Nagy Enikő). Ez is egy újszerű tapasztalat. Még sosem dolgoztam gyerekekkel. Nagyon izgalmas, ugyanakkor néha fárasztó is tud lenni.
Végül, ha már a hegymászásról beszéltünk: hol, milyen helyszíneken forgattok?
Budapesten és környékén forgatunk, Szentendrén, Budakeszin. Ősszel fogjuk azokat a jeleneteket felvenni, amik a hegyekben játszódnak. A terv szerint Ausztriában, Dachsteinben fogunk forgatni.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.
Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.
Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.
Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.