// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Hahó, jogállamféltők! Egy EU-tagállam miniszterelnöke éppen páros lábbal szállt bele az alkotmánybíróságba

// HIRDETÉS

Orbannak hívják, de ékezet nélkül.

Furcsa dolgok történnek Romániában: Ludovic Orban miniszterelnök páros lábbal szállt bele az alkotmánybíróságba. Majd fölállt, és ugrált egy kicsit a sípcsontján. Persze csak képletesen.

Az ok: a taláros testület olyan ítéletet merészelt hozni, amely nem tetszik neki.

Az alkotmánybíróság még korábban döntött úgy, hogy nem csupán a kormánynak van joga kitűzni a parlamenti választások időpontját, hanem a parlamentnek is.

A parlament még nyáron fogadta el az erről szóló törvényt, többek között arra hivatkozva, hogy előfordulhat: a koronavírus-járvány miatt előfordulhat, hogy halasztani kell az eredetileg decemberben esedékes parlamenti választásokat.

A törvényt a kormány és Klaus Iohannis államfő is megtámadta az alkotmánybíróságon, arra hivatkozva, hogy nem korrekt, ha a parlamenti képviselők és szenátorok dönthetnek a saját mandátumuk meghosszabbításáról.

Az alkotmánybírák szerint viszont az alkotmány nem tiltja, hogy a parlament tűzze ki az időpontot.

Meg aztán mégiscsak a parlament a népszuverenitás megtestesítője.

Nos, ez az annyira kiverte a biztosítékot Ludovic Orban miniszterelnöknél, hogy csütörtökön este nagyon durván nekiment a taláros testületnek.

Szerinte az alkotmánybíróság ítélete amolyan „abrakadabra”, és alkotmánysértő. Egyúttal azzal vádolta meg a taláros testületet, hogy politikai kinevezettek ülnek a soraiban, akiket sürgősen le kell cserélni.

A kormányfő szerint a talárosok az ellenzéki, de a parlamentben még mindig a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (SD) utasításait hajtják végre.

Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke természetesen nem hagyta szó nélkül a példátlan támadást.

Szerinte egyetlen európai országban sem engedi meg magának a miniszterelnök, hogy így beleszálljon az alkotmánybíróságba, amit Orban tett, az egyértelműen a jogállamiság elleni támadás.

Azt is elmondta: az ügy miatt panaszt tesz az összes szóba jöhető nemzetközi szervezetnél, a Velencei Bizottságnál, az Európa Tanácsnál és az alkotmánybíróságok egyesületénél is.

A kilenc tagú alkotmánybíróság tagjait természetesen mindig is politikai alapon nevezték ki. Három tagot a képviselőház, hármat a szenátus, hármat pedig az államfő jelölhet a testületbe, amelynek tagjai kilenc évig lehetnek alkotmánybírák, de a mandátumok természetesen nem egyszerre járnak le.

Így aztán a parlament által kinevezett jelöltek természetesen mindig az aktuális parlamenti többséghez állnak közel, az államfő által jelöltek pedig az államfő politikai oldalához.

Jelenleg a PSD-s többségű parlamentek által kinevezett alkotmánybírák vannak többségben – és ez nem tetszik Orbannak.

Szerinte ők a politikai kinevezettek – a Iohannis államfő által jelöltek természetesen semmiképp sem.

Pedig dehogynem. Ilyen a rendszer.

Amúgy a választások kiírásának időpontja körül azért dúl a vita, mert a kisebbségben kormányzó liberálisok érdeke az, hogy minél hamarabb megtartsák a parlamenti megmérettetést, ugyanis azt remélik, hogy ezzel sikerül a parlamenti mandátumok számában is rögzíteni jelenlegi előnyüket a szociáldemokratákkal szemben.

A PSD viszont éppen ezért szeretné kitolni a választások időpontját – hátha addig csökken a liberálisok támogatottsága.

Meg persze nem jön rosszul az sem, ha három hónappal tovább megmarad a jelenlegi fölényük a parlamentben. (Mivel az alkotmány szerint legfeljebb három hónappal hosszabbítható meg a parlament mandátuma).

Persze lehet, hogy a vita teljesen fölösleges, mert a járványhelyzet miatt így is, úgy is halasztani kell majd.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS