// 2026. november 18., szerda // Jenő

Görgei Artúr, a Habsburg fattyú, a szuperkém, aki eladta kilóra a nemzetet, mint hentes a Dönci malacot

// HIRDETÉS

Ha a magyar történelem legszórakoztatóbb konspirációs elméletei érdeklik, erre tessék!

Hogyan működik a magyar? Hibáztat.

Ez a magatartás ma is a konszolidálódott alapállásunk – mindig valaki más a hibás mindenért Brüsszeltől elkezdve a gyíkemberekig –, így aztán az sem meglepő, hogy a magyar emberek ennyire fogékonyak a „rejtett gazságokat”, a „háttérhatalom” ármánykodásait „feltáró” összeesküvés-elméletekre is. Ezért is jó a Korunk Akadémia Összeesküvés-elméletek a magyar történelemben című sorozata: neves szakemberek, történészek leplezik le az időről időre újra felerősödő konspirációs teóriák gyenge pontjait, így azok úgy omlanak össze, akár a kártyavár (magyar kártyából!).

A sorozat legutóbbi előadását Hermann Róbert magyarországi történész, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történéseink szakértője tartotta A becsempészett fattyú és az áruló címmel.

Gondolta volna, hogy Görgei Artúr nem is volt magyar? Az még semmi: gondolta volna,

hogy Görgei Artúr nem is volt Görgei Artúr?

Na ugye, vannak még meglepetések az összeesküvés-elméletek kifürkészhetetlen labirintusában.

Görgei (eredetileg Görgey, ő maga változtatta meg nevének írásmódját) Artúr amúgy is valamiképpen a magyar szabadságharc kudarcának ügyeletes bűnbakja volt. Az ok egyszerű: ő volt Magyarország teljhatalmú vezére (diktátora – ezt tényleg így nevezték akkor) – három teljes napig, hiszen a kinevezését már eleve kilátástalan helyzetben kapta meg Kossuthtól –, így aztán neki kellett viselnie a világosi fegyverletétel teljes felelősségét. Hogy miért? Mert magyarok vagyunk: hibáztatunk.

Ehhez persze az is hozzájárult, hogy Kossuth Lajos – feltehetően ingerültségében –

árulónak bélyegezte, és „a nemzet Júdásának” nevezte,

amiért 1849. augusztus 13-ikán megadta magát az oroszoknak (még csak nem is az osztrákoknak, amivel egy utolsó fricskát adott a bécsi udvarnak).

Így aztán nem is olyan meglepő, hogy azóta a botcsinálta történészek, morálguruk és sufnihadvezérek garmadája próbálta meg kiokoskodni, hogy miért árulhatta el Görgei a nemzetét. Egyes nézetek szerint pusztán a rangbéli előrenyomulás motiválta: még a forradalom elvesztése árán sem tudott ellenállni annak a kísértésnek, hogy ő legyen a magyar csapatok legfőbb vezére. Mások szerint – és ehhez az ihletet szintén Kossuth egyik leveléből merítették – Görgei egyszerűen alkoholista volt, pálinkába fojtotta a vesztek csaták miatti sérelmeit, így aztán nem volt a helyzet magaslatán a kulcspillanatokban. Olyanok is akadnak, akik szerint Görgei csak a saját nemesi osztályának érdekeit tartotta szem előtt, mások szerint pedig az oroszok fizették le őt.

Talán a legtöbb életrajzból kimarad, de Görgei eredetileg tudós, tanár szeretett volna lenni, csak apja nyomására lép a tiszti pályára. 1842-ben, apja halála után ott is hagyja ideiglenesen a katonai szolgálatot, és Prágába megy vegyészhallgatónak. Bár anyagi körülményei szánni valóak, mégis elér némi tudományos sikert e rövid kitérő alatt is: megoldja a zsírsavhomológok elválasztását sóik alkoholban való különböző oldékonysága révén. A kókuszdió olajának zsírsavairól írt tudományos munkája 1848-ban több neves folyóiratban is megjelenik, és később a nemzetközi tudományos közösség elismerését is kivívja vele. Hazatérve hiába pályázik a Műegyetem kémiai tanszékének vezetésére, így a frissen alakult független felelős kormonynak ajánlja fel katonai szolgálatait. Nevéből is ekkor hagyta el a nemesi y-t. Rövid idő alatt honvédtábornok, majd hadügyminiszter lesz, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849. augusztus 11. és 13. között pedig három napig Magyarország teljhatalmú vezére, akkori kifejezéssel diktátora. A forradalom leverése után még 67 évig viselte méltóságteljes nyugalommal a hazaárulásával kapcsolatos vádakat. 1916. május 21-én, életének 99. évében érte a halál.

Ám minden botcsinálta Görgei-szakértő megközelítését lesöpri az asztalról a fent már vázolt elmélet, miszerint Görgei Artúr nem is volt Görgei Artúr,

helyette a fondorlatos Habsburgok csempésztek be egy Habsburg-fattyút, vagyis egy házasságon kívül született zabigyereket az ősi magyar nemesi családba,

hogy ezzel kudarcra ítéljék a magyar szabadságharcot, amit ők természetesen előre láttak.

Ezt az elméletet Kéri Edit fejtegeti hosszasan a Ki volt Görgei? című kétkötetes munkájában.

Kéri Edit eredetileg színésznő, ifjú korában a mai Vígszínház elődjében játszott, majd Győrbe szegődött primadonnának. 1956. október 24-én azonban az ottani társulattal együtt részt vett egy békés tüntetésen, még a magyar zászlót is vitte a menetben, később pedig egy társulati gyűlésen elítélte a Szovjetuniót az ’56-os forradalom leveréséért, sőt a párttagkönyvét is széttépte. Mondani sem kell, hogy ígéretes színészi karrierje ezzel derékba tört, rendes színházi szerephez is csak nagy ritkán jutott, nemhogy állandó társulati álláshoz.

Így aztán amellett, hogy a hozzá hasonlóan állástalan színészek helyzetét megoldó javaslatokat küldözgetett a vezetésnek vagy maszek vándorszínházat szervezett,

egy idő után a ’48-as események és Görgei alakja is komolyan foglalkoztatni kezdték.

Hogy a kutatásai eredményeit pontosan mire alapozta a könyvben, arra Hermann Róbert nem tért ki, magát az elméletet viszont röviden ismertette, már csak azért is, mert vicces. Eszerint az igazi Görgei (akkor még Görgey) Artúr még fiatal testőr – 1837-ben hadnagyként a magyar királyi nemesi testőrséghez került – korában meghalt egy titokzatos (értik: ti-tok-za-tos – ennek a szónak minden összeesküvés-elméletben ott a helye) májbetegségben, mire a Habsburgok léptek, és 1838 körül „kicserélték” Görgeit az egyik házasságon született Habsburg ivadékra.

Feltehetően egy olyan fattyút választottak, akinek a házasságon kívüliség juttatott annyi genetikai előnyt a családon belüli házasságokban elsatnyult királyi rokonaihoz képest, hogy már meg lehessen különböztetni egy kacsacsőrű emlőstől, de még össze lehessen téveszteni egy Görgeyvel.

A Habsburgokat az elmélet szerint a csel kivitelezésében részint az segítette, hogy

az igazi Görgei Artúr már 1832 óta külföldön élt, így sok rokona már nem emlékezett, hogy is néz ki,

másrészt feltehetően meg is félemlítették a családot, akik így a sírig hallgattak.

Hogy honnan tudták előre olyan pontosan a Habsburgok, hogy tíz évvel később a magyarok szabadságharcba kezdenek, az nem csak a genetikai állományukat figyelembe véve érdekes feltételezés, de ebbe most ne menjünk bele.

A könyv olyan hajmeresztő részletekbe is belemegy, hogy a szuperkém ilyen módon való helyzetbe hozásának sikere érdekében a bécsi udvar

átmásoltatja az igazi Görgei korábbi leveleit az új Görgeivel, hogy a kétféle kézírás csapdáját elkerüljék, 1849 után pedig már egy egész műhely foglalkozott azzal, hogy a magyar történelmet meghamisítsa.

Többek között Leiningen-Westerburg Károly honvéd vezérőrnagy, aradi vértanú naplójának Görgei-párti részeit is egy osztrák rendőrkém írta. Mi több, ezek a rendőrügynökök Széchenyi István 1848-as naplójába is beleírtak utólag, sőt újranyomták a teljes ’48. decemberi Magyar Közlönyt, hogy a fondorlatot valamiképpen eltussolják, így aztán minden forrás gyanús.

Hermann Róbert szerint Kéri Edit dolgozatát a diszciplináris képzettség teljes hiánya jellemzi, ami nem is csoda, hiszen eredetileg nem történésznek tanult. Azt is hozzátette, hogy a szerző világlátását a saját 20. századi tapasztalatai is alakítják, a saját sanyarú sorsát figyelembe véve pedig nem is olyan meglepő, hogy rémeket lát.

Az elmélet ingatagságának igazolására Hermann egy egyszerű bizonyítékot hozott fel: Kéri könyve egy orosz jelentésere hivatkozva felveti, hogy az osztrákok oldalán közbeavatkozó oroszok már 1849. augusztus 1-jén ismerték a 12 nappal később a fegyvert letevő Görgei-sereg pontos létszámát.

A szerző azonban alighanem megfeledkezett a Julianus- és a Gergely-naptár közötti 12 napos eltérésről,

ami egy csapásra megmagyarázza ezt a kis érdekességet.

Arról nem is beszélve, hogy Görgei honvédtábornokként, hadügyminiszterként már jóval hamarabb ellehetetleníthette volna a magyar szabadságharcot, ha akarja, ehhez képest a tavaszi hadjárat során ő az, aki az ország nagy részét a budai várral együtt visszafoglalja, és arra a megalázó lépésre kényszeríti az osztrákokat (az állítólagos igazi rokonait), hogy nagyhatalom létükre az oroszok segítségét vegyék igénybe a magyar ügy rendezésénél.

A szuperkém-teóriát propagáló könyv végső érve azonban a legjobb:

a szerző egymás mellé tesz egy-egy képet az idős Görgei Artúrról és az idős Ferenc József osztrák császárról, és rámutat, hogy mennyire hasonlítanak. Valóban: két kopasz, szakállas öregember – még jó, hogy hasonlítanak!

Görgei Artúr és Ferenc József. Mint két tojás…

A könyvtől egyébként a lektor, Borus József is elhatárolódott később, és számos kemény bírálatot kapott. Ennek ellenére máig van közönsége, hiszen ki tudja, mi mindent rejtegetnek még előlünk a Vatikán pincéjében és a Szíriuszon.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS