Az EP erőteljesen támogatja Románia Schengen-csatlakozását, de Hollandia még mindig bizalmatlan

Az Európai Parlament képviselői ismét elfogadtak egy állásfoglalást Románia és Bulgária mihamarabbi csatlakozását szorgalmazva. Min múlik a végső döntés?

Hirdetés

Az Európai Parlamentnek nincs kifogása Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával szemben, igaz, eddig sem nagyon volt. Az intézmény közleményben tudatta, hogy elfogadták azt az határozatot, melyben a két ország csatlakozásának mihamarabbi engedélyezésére szólították fel a tagállamokat. Az EP efféle állásfoglalásai nem számítanak joghatást kiváltó aktusoknak, mindössze arra szolgálnak, hogy határozott jelzést adjanak az EU tagállamainak Strasbourg álláspontjáról.

Az EP-képviselők emlékeztetnek arra, hogy a két ország már rég teljesítette a csatlakozáshoz előírt feltételeket, ennek ellenére a Tanács még mindig nem hozott döntést. A belső határellenőrzés fenntartása hátrányos megkülönböztetést jelent és súlyos hatással van az ingázó munkavállalókra. Emellett a kivitel és behozatal lassítását, illetve a teherkikötők áruforgalmának akadályoztatását az Unió egységes piaca is megsínyli – érvelnek

az Európai Unió egyik legnagyobb vívmányának nevezett schengeni övezethez való csatlakozás mellett.

Az állásfoglalást 547 szavazattal, 49 ellenszavazat és 43 tartózkodás mellett fogadták el. Érdekes, hogy a holland kormánypárt EP-képviselői tartózkodtak a szavazásnál, ami azt jelentheti, hogy Hollandia, mely a csatlakozás legfőbb ellenzője volt eddig, az utolsó percig kivár a döntéssel.

A keddi állásfoglalás szerint a tagállamok minisztereiből álló Tanácsnak 2022 végéig el kellene fogadnia a határozatot, amely Bulgáriát és Romániát beengedi a schengeni övezetbe.

Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország és Románia kivételével minden tagállam része a schengeni övezetnek, amely a nem-EU-tag Izlandot, Norvégiát, Svájcot és Liechtensteint is magába foglalja. A képviselők már több ízben kérték Bulgária és Románia teljes jogú schengeni tagságát, többek között egy, a témában született 2018-as állásfoglalásban, a járvány kapcsán a schengeni övezet helyzetéről szóló 2020-as állásfoglalásban, és egy 2021-es jelentésben az szabad mozgást lehetővé tevő zóna működéséről. A ma elfogadott állásfoglalás az idén október 5-én rendezett vita lezárása.

Hirdetés