// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Ezért ne csodálkozzon, ha évek óta siralmas állapotú utakon kell kerülgetnie a kátyúkat

// HIRDETÉS

Ismerjük a régi mondást: szarból nem lehet várat építeni, és ez vonatkozik a legendás romániai útépítési munkálatokra is. Kevésbé tartós, olcsó alapanyagokkal nehéz minőségi munkát végezni.

A romániai közutak állapotát senkinek sem kell bemutatni, sírtunk és nevettünk eleget emiatt, de azon sem szabadna csodálkoznunk, hogy a minőségjavításra fordított meló is olyan messze áll a tökéletestől, mint egy béna nyúl a az olimpiai aranytól. Hogy mi ennek az oka?

Talán nem is olyan nehéz kitalálni:

az útburkoláshoz használt alapanyag, de főleg a kő silány minősége.

Ioan Bud, a kolozsvári Műszaki Egyetem professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy az útépítő vállalatok inkább az olcsóbb, puhább zúzott követ használják az időjárás viszontagságait és a súlyterhelést bíró, jobb minőségű kő helyett. Utóbbit persze költségesebb kitermelni, ezért drágább is,

az útépítő cégek pedig rendszerint az olcsóbb megoldást választják.

Minőségi követ nálunk is lehetne kitermelni, csak hát a lelőhelyek rendszerint természetvédelmi területeken vannak, így hozzá sem lehet nyúlni.

„Ha figyelembe vesszük a rossz minőségű úthálózat természetre gyakorolt hatását, ha azzal is számolunk, hogy az infrastruktúra állapota micsoda emberi és anyagi veszteségeket okoz, érdemes lenne elgondolkodni, nem lenne-e előnyösebb feláldozni pár hektár erdőt és minőségi követ kitermelni annak érdekében, hogy jobb útjaink legyenek” –

mutat rá a szakember. Arról nem is beszélve, hogy a kőkitermelés környezetre gyakorolt hatása össze sem hasonítható a fakitermelés okozta súlyos károkkal. Míg ezeken az amúgy kéznél lévő lehetőségen nem gondolkodnak el a megfelelő helyeken, maradnak a régi állapotok, a gyatra megoldások.

A jelenlegi játékszabályok szerint mindenki jól jár, csak a gépkocsivezetők

nem: az útépítők olcsóbb ajánlatot tesznek le a megrendelő asztalára, az út elkészül, de rövid időn belül tönkremegy, így aztán jöhet az újabb kiírás, s kezdődik minden elölről. Abba pedig bele sem merünk gondolni, hogy a nagy munkálatok közepette mennyi pénz szivárog el az elvezető árkokban…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS