Az Iris porcelángyár fordulatokkal teli történetének felelevenítésekor az is kiderült, az egykori pécsi bérlő, Mattyasovszky Zsolnay Péter élete legszebb két évét töltötte a kincses városban.
Nem sokat tudtunk eddig a kolozsvári porcelángyártás történetéről, de mindig is vonzottak a régi gyárakról szóló sztorik. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület az elmúlt években kihozta a maximumot ebből a műfajból, amikor életre hívta a kincses város ipartörténetét feldolgozó előadás-sorozatát, mely általában az egykori dolgozók nosztalgiával teli visszaemlékezései révén nemcsak remek történetekkel látja el az érdeklődőket, hanem a még fellelhető tárgyi emlékek megmentésének, dokumentálásának is keretet ad.

Egy darab történelem: műgyűjtő hozta ezt az Irisben gyártott porcelántányért a beszélgetésre
A tizennegyedik fejezet fókuszában az Iris porcelángyár állt, és ahogy az előző alkalmakkor már megszoktuk, ezúttal sem történészek szakmáztak a témáról, hanem olyan emberek, akik közvetve vagy közvetlenül részesei voltak a gyár mindennapi életének. Horea Barna például édesapja, a nem olyan rég elhunyt Virgil Barna egykori főmérnök dokumentumtárát tanulmányozva állította fel a gyár történetének idővonalát. Mint kiderült, éppen kereken száz évvel ezelőtt, 1922. augusztus 18-án jegyezték be a porcelángyárat.

Az Iris gyár ötven éves fennállásának ünnepsége 1972-ben / A fotó forrása: Minerva Képarchívum, © Minerva Művelődési Egyesület
A biztató kezdeti lendületet az 1929–33 közötti gazdasági világválság törte meg, majd alig állt vissza a gyártás és az import, a bécsi döntések átrajzolták a térképet, és a gyárat bérbe vette a pécsi Zsolnay porcelángyár (erről még lesz szó). Virgil Barna már az újabb történelmi fordulat, a kommunisták hatalomra kerülése és az államosítás után kezdett dolgozni a gyárban, 1973-ben jutott el a műszaki igazgatóságig, amit 1988-ig megszakítás nélkül vitt. Ekkor csak azért rúgták ki, mert egy családtagja külföldre szökött, és ez nem volt összeegyeztethető a főnökséggel a kommunista Romániában. A gyárnak voltak fényes és kevésbé fényes korszakai, a legnehezebb viszont – Horea Barna szerint – a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején volt, amikor az elképesztő nyersanyaghiány ellenére rengeteg külföldi megrendelést kellett teljesíteni.

A gyár belülről / Fotó: © Minerva Művelődési Egyesület, Kolozsvár
A fényes időszakok közé tartozott az a két év (1942-44), amikor Mattyasovszky Zsolnay Péter igazgató irányította a Zsolnay család által kibérelt Irist – ezt már Kehidai László előadásából tudhattuk meg. A Zsolnay család kutatójaként állapította meg, és a család jelen lévő leszármazottai is megerősítették, a Pécsből érkezett gyárigazgató élete legszebb két évét töltötte Kolozsváron. Noha a gyár átvétele után az új igazgatónak rengeteg kihívással kellett szembenéznie, hiszen nem elég, hogy a román munkások távoztak, és a műszaki tervek eltűntek, az infrastruktúra is masszív fejlesztésre szorult.
Két év alatt a Pécsről érkezett szakemberekkel elérte, hogy az Zsolnay-gyárral egyforma színvonalú porcelánt gyártsanak Kolozsváron. Aztán jött a háború, a gyári munkásokat behívták katonának. Mattyasovszky Zsolnay Péter még próbálkozott egy ideig fenntartani a vállalatot, egyre több asszonyt vett fel a gyárba, segítette a munkások családját, óvodát működtetett, saját állatgazdaságot tartott, hogy étellel lássa el őket, és amikor már bombáztak, óvóhelyt alakított ki az egyik égetőben.
Már látszott a háború kimenetele, először a családját küldi haza, majd maga is hazaköltözik , egy könyvelőnőre bízva a gyár kulcsait és lakását. Legközelebb már csak 1947-ben térhetett vissza, de semmit nem talált már a családi értékből. Több százezer dollárra becsült tárgyi eszköz tűnt el. Az Iris porcelángyárral a későbbiekben egyébként jó kapcsolatot ápoltak.

A pécsi igazgató fia, László Kolozsváron született, de nem csak ezért szereti a várost
Erről Mattyasovszky Zsolnay Péter jelen lévő két gyermeke, az egyébként Kolozsváron született László, és testvére, Zsófia beszélt, akik kevés, de meghatározó emlékekkel maradtak a kolozsvári évekről. A Zsolnay családtól Pécsen is mindent elvettek az államosításkor, a család szó szerint éhezett. „Teher volt a Zsolnay nevet viselni” – emlékeztek vissza meghatódva.
Kolozsvár sokáig nem felejtette az egykori pécsi igazgatót: a gyár munkásai ismerték a család nehéz helyzetét, és amikor egy kiló kávé vagy cukor Romániában is felbecsülhetetlen érték volt, kéthavonta küldtek egy gondosan becsomagolt pakkot Pécsre. Mindezért ünnepélyesen is köszönetet mondtak a család tagjai a kolozsváriaknak a Magyar Napok rendezvényén.
Az eseményen további történetek hangzottak el. Florin Pop műgyűjtő, valamint az egykori munkások jóvoltából nemcsak vetített fotókon tekinthettük meg, hanem kézbe is vehettük az Iris porcelángyár remekeit.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Maradnának az amerikaiak? Az EU szorgosan figyeli az üvegházhatású gázkibocsátást, itthon kicsit nőtt...
Maradnának az amerikaiak? Az EU szorgosan figyeli az üvegházhatású gázkibocsátást, itthon kicsit nőtt...
További híreink: már megint dróntalálat ért egy kereskedelmi hajót a román felségvizeken, Brassóba és a hegyvidéki területekre és utakra pedig megérkezett a tél.
További híreink: már megint dróntalálat ért egy kereskedelmi hajót a román felségvizeken, Brassóba és a hegyvidéki területekre és utakra pedig megérkezett a tél.
További híreink: már megyék összevonását is rebesgetik a közigazgatási reform kapcsán, a bukaresti közlekedési vállalat alkalmazottai pedig szó szerint egy nagy családot alkotnak.
További híreink: már megyék összevonását is rebesgetik a közigazgatási reform kapcsán, a bukaresti közlekedési vállalat alkalmazottai pedig szó szerint egy nagy családot alkotnak.
...de a PSD-ben sem örül mindenki a területi-adminisztratív reformnak, az RMDSZ egyértelműen elutasítja. Továbbá: a szociáldemokraták reformüzemmódja az állami vállalatokat sem kímélné.
...de a PSD-ben sem örül mindenki a területi-adminisztratív reformnak, az RMDSZ egyértelműen elutasítja. Továbbá: a szociáldemokraták reformüzemmódja az állami vállalatokat sem kímélné.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Besztercén elkaptak egy álügyészt, aki kemény pénzért ígérte büntetőügyek „elintézését”. A hét végére pedig ismét teljes kapacitással működhet a cernavodai atomerőmű.
Besztercén elkaptak egy álügyészt, aki kemény pénzért ígérte büntetőügyek „elintézését”. A hét végére pedig ismét teljes kapacitással működhet a cernavodai atomerőmű.
Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.
Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.
Továbbá: szinte tízmillió lejre vágta meg négy leleményes hölgy a közlekedési minisztériumot. És kedves Olvasók, nyugi, még kicsit fázik az orrunk hegye, aztán jön a jó idő.
Továbbá: szinte tízmillió lejre vágta meg négy leleményes hölgy a közlekedési minisztériumot. És kedves Olvasók, nyugi, még kicsit fázik az orrunk hegye, aztán jön a jó idő.
Szívességspirálba keveredett a szomszédasszonyával egy Kolozsvárra költözött külföldi. Fényes nappal, az utcán késelte meg a feleségét egy hivatásos katona Caracalban.
Szívességspirálba keveredett a szomszédasszonyával egy Kolozsvárra költözött külföldi. Fényes nappal, az utcán késelte meg a feleségét egy hivatásos katona Caracalban.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.