Egyet találhat, ki a legnépszerűbb magyar politikus ma Erdélyben!

Rég nem készült reprezentatív, nagy mintás felmérés az erdélyi magyarok körében a nemzeti identitásról, illetve a Magyarországgal való viszonyról, úgyhogy éppen itt volt az ideje felfedni a lapokat ezekről a kérdésekről, melyeket a jövő évi magyarországi választások is időszerűvé tesznek.

Idén nyáron a Bálványos Intézet, illetve a Transylvania Inquiry közvéleménykutató cég kérdezőbiztosai 1218 erdélyi magyar háztartásba kopogtattak be, hogy pontos képet kapjanak – többek között –

a hazáról, a nemzetről, a magyar állampolgárságról alkotott nézetekről, és a magyar választáson való részvételi szándékról.

Az eredményeket Kolozsváron, egy sajtótájékoztató keretében mutatta be Kiss Tamás (Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Transylvania Inquiry társtulajdonosa), valamint Toró Tibor (Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója), akik a változások nyomon követése érdekében az előző (2007-es, 2010-es, 2013-as, 2016-os és 2019-es) témába vágó közvélemény-kutatások eredményeivel is összevetették.

A legtöbb kérdésben nem változott meg látványosan az erdélyi magyarok viszonyulása,

az identitásstruktúra tehát stabilnak mondható, viszont van néhány fontos téma, melyből érdekes következtetések vonhatók le. Ezek elsősorban az intézményes változásokkal, például a magyar állampolgársággal állnak összefüggésben.

Továbbra is konszenzus van abban, hogy az erdélyi magyarok a magyar nemzethez tartoznak (4% vallja az ellenkezőjét), ugyanakkor a relatív többség nem tartja magát a román nemzet részének. Ebben a kérdésben az igen válaszok növekedtek az elmúlt években. Az is kiderült: a román nemzettagságnak nincs érzelmi töltete, inkább csak arról van szó, hogy a nemzethez való tartozás kérdését területileg értelmezték a válaszadók – részletezte Kiss Tamás.

A haza vagy szülőföld alatt a legtöbben Erdélyt értik,

Romániát felmérésről felmérésre egyre kevesebben nevezik hazájuknak/szülőföldjüknek. 

Kiss Tamás szerint ebben a kérdésben a múlt rendszerbeli diskurzus hatása tükröződik vissza, amikor a haza az erdélyi magyar nyilvánosságban mindig Romániának számított, az értelmiség által (például az irodalomban) használt szülőföld pedig Erdélyt vagy a szűkebb értelemben vett régiót.

Az Erdély-központúság megtorpanni látszik a kisebb régiók előnyére. A regionális identitás megerősítésére irányuló kezdeményezések éreztetik a hatásukat, elsősorban a Székelyföldön, a Bánságban és a Partiumban. Ugyanez meglátszik abban is, hogy egyre többen kötődnek a székely zászlóhoz, míg a magyar vagy a román lobogóhoz egyre kevesebben.

A nemzeti hovatartozás kérdésében nincs változás, de érdekes, hogy a magyarsághoz való tartozás konszenzuális kritériumai között megjelent a magyar állampolgárság. Sokak szerint

az igazi magyarok magyar állampolgárok is,

ami hosszú távon fölösleges nyomás alá helyezheti azokat, akik nem akarnak magyar állampolgárságot kérni, állapította meg Kiss Tamás. Hozzátette: a magyar demokrácia megítélése sem változott az erdélyi magyarok körében, holott ez vitatott kérdésnek számított az elmúlt időszakban.

A felmérésben négy tényszerű kérdéssel ellenőrizték, hogy mit tudnak a romániai és a magyarországi politikáról az erdélyi magyarok, egyáltalán mennyire követik nyomon az aktualitásokat, az adatokat pedig a 2013-as eredményekkel vetették össze – vezette fel a következő témát Toró Tibor.

Romániát illetően nincs nagy változás, azonban

a magyarországi politikában való jártasság nagyot zuhant.

Az egyik hipotézis szerint ennek az az oka, hogy jelenleg lényegesen komplexebb a pártpolitika, mint 2013-ban volt. Emellett az is feltételezhető, hogy egysíkúbbá vált az erdélyi magyarok tájékozódása. A magyarországi kormánypárt narratívájával függhet össze, hogy az ellenzék alatt továbbra is Gyurcsány Ferencet értik, aki mellesleg a legkevésbé szimpatikus politikusnak számít, más ellenzéki politikusokat kevésbé ismernek.

Orbán Viktor ismertsége és népszerűsége továbbra is töretlen (94%-os).

Gyakorlatilag ő a legnépszerűbb politikus Erdélyben, még Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt is megelőzi (89%). A legelutasítottabb magyarországi politikus továbbra is Gyurcsány Ferenc (77 százalék), őt Dobrev Klára és Karácsony Gergely követi (45-45 százalék).

Végezetül egy utolsó fontos témában is megkérdezték az erdélyi magyarokat, akik közül 60% igényelte a magyar állampolgárságot (25 százalék nem is szándékozik igényelni): szavaznak-e a magyarországi parlamenti választáson, és amennyiben igen, kire? 2016 óta nem változtak a pártpreferenciák Erdélyben.

Az állampolgársággal rendelkezők 42 százaléka nyilatkozta azt, hogy szavazna a magyarországi országgyűlési választásokon,

ami a felnőttkorú lakosság 28 százalékát teszi ki. Ez az arány valamivel alacsonyabb mint 2016-ban, de magasabb a 2012-es és 2013-as és 2019-es eredményeknél. Túlnyomó többségük a FIDESZ-re szavazna (83 százalék). A második legnépszerűbb párt a Jobbik, 4 százalékkal. Az biztos, hogy ellenzéki összefogás Erdélyben nem ad egy plusz löketet az ellenzéki szavazók mobilizációjára.

A megkérdezett választani szándékozó erdélyi magyarok 57 százaléka van tisztában a választási folyamattal, de fele jobban örülne, ha segítene neki valaki a választási procedúrával. Ez magyarázattal szolgál arra, hogy miért volt annyi érvénytelen szavazat az előző választások alkalmával.

A felmérés következtetései közül kiemelhető, hogy a kisebb területi egységek, mint a Székelyföld, a Partium, illetve a települések jelentősége emelkedik, míg Erdély jelentősége a szülőföld vonatkozásában hullámzik, a haza tekintetében pedig 50 százalék körül tetőzik. Ez az össz-erdélyi magyarságtudat fokozatos kiürülésével állhat összefüggésben.