Egy tervezet jóformán minden területet nemzetbiztonsági jelentőségűvé nyilvánítana, és óriási hatalmat adna a SRI-nek

Nagyon úgy tűnik, hogy az Ukrajna elleni orosz háborút paravánként felhasználva Romániában egyes körök igyekeznek a lehető legnagyobb mértékben kiterjeszteni a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hatásköreit.

Miután kiderült, hogy egy tervezet szerint állam lehetne az államban, és még a polgároknak is kötelező lenne segíteniük a nyomozásokat, ha erre felszólítják őket, egy másik tervezet azon területek listáját bővítené, amelyek nemzetbiztonsági jelentőségűek, így az őket érő fenyegetésnek ügyében a SRI jogosult eljárásra.

A tervezet, amely egy, a nemzetbiztonsági szolgálatok működését szabályozó, tíz javaslatból álló csomag része, a  hagyományos területek, mint az államrend és az ország szuverenitásának veszélyeztetése, olyan elemeket is bevon, mint a közigazgatási, az egészségügyi és az oktatási rendszer elleni akciók, a kulturális örökséget érintő tevékenységek, valamint az olyan akciók, amelyek a kritikus kommunikációs és információs technológiai infrastruktúrát érintik, illetve Románia pénzügyi, gazdasági és energetikai érdekeit, illetve a tudomány és a kutatás területét célozzák.

Vagyis ha ezen kategóriák valamelyikében bűncselekmény gyanúja merül fel,

annak felderítését nem a hagyományos nyomozó hatóságokra bíznák, hanem a hírszerzésre.

Amelynek ennek nyomán

jogában állna nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva nyomozni, és megfigyelni, illetve lehallgatni a gyanúsítottakat.

Egy büntetőjogi szakértő szerint a módosítás nyomán gyakorlatileg bármilyen indokkal nemzetbiztonsági ügyben való nyomozásra való felhatalmazást lehet kérni.

Ráadásul a módosítás értelmében ezek kibocsátásának folyamatából kiiktatnák a legfőbb ügyészséget, elegendő lenne a legfelsőbb bíróság elnökének jóváhagyását kérni.

Vagyis a hírszerzés igazi nyomozó hatósággá válna – amit

az alkotmánybíróság már korábban alkotmányellenessé nyilvánított.

Ráadásul egy másik javaslat szerint a lehallgatásokból származó bizonyítékokat a hírszerzés bizonyítékként használhatná fel a perek során – amit szintén megtiltott korábban az alkotmánybíróság.

Szintén újdonság, hogy a szervezett bűnözést is a nemzetbiztonsági fenyegetések sorába emeli – ami a jogi szakértő szerint

egyenértékű azzal, hogy a román hatóságok elismerik: Románia maffiaállam.

És most képzeljük el, mi lenne, ha a törvényjavaslatot tényleg elfogadnák, és például, mivel a kulturális örökséget érintő ügyek is nemzetbiztonsági kategóriának minősülnek, egy lelkes, a magyar tulajdonba került műemlék épületek számát firtató román „nemzetvédő” honatya lépései nyomán a SRI kezdene nyomozni az ügyben…