// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Az erdélyi magyarok szemüvegén keresztül ugyanazok az értékek fontosak, mint a román többség szerint

// HIRDETÉS

Mit gondolnak az erdélyi magyarok a családról, a nemi szerepekről, Istenről, az abortuszról vagy a homoszexualitásról? Hol állunk ezekben a kérdésekben az európai értékrendtérképen? Ha hisszük, ha nem: közelebb vagyunk a románokhoz, mint a magyarországi magyarokhoz.

Ha most megkérdeznénk az olvasóinktól, hogy vajon az erdélyi/romániai magyarok értékrendben kikhez állnak közelebb, a románokhoz vagy az anyaországi magyarokhoz, akkor a többség valószínűleg kapásból rávágná, hogy természetesen a magyarokhoz. Az is meglehet, hogy egyeseket már maga a kérdésfelvetés is kommentírásra sarkallná: micsoda hülyeség azt feltételezni, hogy bármiben is jobban hasonlítunk a románokhoz, mint a magyarokhoz. Pedig a legutóbbi kutatások újfent alátámasztották, amit a társadalomtudósok korábbi felmérései is érzékeltettek: vannak kérdések, melyekben ortodoxabban látjuk a világot. A családról, a nemi szerepekről, a homoszexualitásról, az abortuszról, valamint Istenről

ugyanolyan konzervatív nézeteink vannak, mint a román többségnek, miközben Magyarország ezekben a kérdésekben liberálisabb.

Máris két fogalomba ütközünk – konzervativizmus és liberalizmus –, melyek politikai felhangot adnak a kérdésnek, azonban itt most nem politikáról lesz szó, hanem egy szigorú mintavételi szabályok szerint készült reprezentatív felmérés eredményeiről, melyek számokban fejezik ki, hogyan gondolkodik az erdélyi magyarság, és ezt összehasonlítja 42 másik ország eredményével.

Premiernek számít, hogy az European Values Study (EVS), mely 1981 óta vizsgálja a nyugati országok lakóinak viszonyulását a családhoz, a munkához, a valláshoz, a társadalmi környezethez és a politikához, a kisebbségeket is elhelyezte a tágabb értelemben vett Európa értékrendtérképén, egyelőre az erdélyi magyarokat és a finnországi svédeket.

A tavaly év végi erdélyi mintafelvételt a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet valósította meg, a részletekről a felmérésben résztvevő munkatársak számoltak be: Horváth István, a kutatóintézet elnöke, Kiss Tamás szociológus és Székely István Gergő politológus, a kutatás vezetői, illetve Kiss Dénes szociológus, a vallásossággal kapcsolatos kérdések felelőse.

Az eredményeket három tömbbe csoportosítva ismertetik, ezúttal a család, a nemi szerepek és a vallásosság kérdésköre került terítékre. Érdekes, hogy ezekben a kérdésekben

nincs jelentős magyar-román eltérés, magyar-magyar különbségek viszont akadnak.

A további kérdésköröket két különböző sajtóeseményen, illetve egy kerekasztal-beszélgetésen vesézik ki, ezzel is segítve a közösség önismeretét, ugyanakkor támpontul szolgálva a politikusok, egyházi vezetők, újságírók munkájához. Egy román és magyar nyelvű műhelytanulmány, illetve egy elsősorban angol nyelvű kötet is készül, ez utóbbi a kisebbségek sajátosságait kívánja tudományosan feltárni, az EVS számára is új elemzési lehetőségeket teremtve.

Az adatokat a kölni Leibniz Institute Gesis adatbankjában teszik elérhetővé a tudományos kutatás számára. Romániában egyébként már négy EVS-adatfelvétel is volt, bár, mint már említettük, ezek nem tértek ki külön a kisebbségekre. A mostani adatokat ezekkel is össze lehet vetni, akárcsak az Életünk Fordulópontjai című 2009-es felméréssel, vagy más országok kisebbségei körében végzett kutatásokkal.

A nagymintás felmérés keretének és jelentőségének ismertetése után

lássuk, hogyan is viszonyulunk a kutatás szerint a társadalmi és emberi alapértékekhez!

Európában mindenki egyetért abban, hogy a család fontos (99%), sőt, nagyon fontos (89%), abban azonban vannak eltérések, hogy ki milyen értéket kapcsol a családhoz, egyáltalán ki mit ért a család fogalma alatt. (Hang)súlyos fogalmak következnek: magánéleti liberalizmus, családi kötelességtudat, nemi szerepelvárások – ezek mentén mérték fel az emberek értékrendjét, melyeket újabb alkérdésekre bontottak, mint például a homoszexualitás, az abortusz, a válás, a gyermekvállalás, a szülőkkel szembeni kötelezettség, a gyermekvállalás, a nők és a férfiak közötti különbségek a privát- és a közszférában.

Talán nem túl meglepő, hogy ezekben a kérdésekben éles törésvonal mutatkozik meg Európa nyugati fele és az egykori szocialista országok között, a mindennapi híradásokból is tudhatjuk, hogy az elfogadás inkább a nyugatra jellemző, mint keletre.

Az erdélyi magyarok körében egy egytől tízig terjedő skálán:

  • a homoszexualitás 2,4-es,
  • az abortusz 3,5-ös,
  • a válás 4,7-es elfogadottsági szinten szerepel.

Minden ötödik erdélyi magyar (21%) vélekedik úgy, hogy a homoszexuális párok ugyanolyan jó szülők, mint más párok, ami európai összehasonlításban alacsony, de a romániai értéknek közel a duplája.

A szakemberek megállapították:

  • az erdélyi magyarok 9%-át jellemzi határozott magánéleti liberalizmus,
  • míg a konzervatív értékrendet vallók aránya 60%-os.

Érdemes megfigyelni az alábbi grafikonokat, hogy összevessük az európai, magyarországi és romániai átlagértékeket.

A gyermekvállalást az erdélyi magyarok 56%-a érzi a társadalommal szembeni kötelességnek, ugyanakkor 59% gondolja úgy, hogy a gyermekeknek kötelességük a szüleikről gondoskodni.

  • 36%-ukra jellemző erős családi kötelességtudat,
  • míg 30% nem sokat törődik azzal, hogy mi van a családdal.

A romániai átlaggal azonos szintű az erőteljes magánéleti konzervativizmus és a mérsékelt családi kötelességtudat – derült ki.

A családon belül erősebb a hagyományos nemi szerepekhez való ragaszkodás, így például

  • 68% vallja azt, hogy „lehet munkát vállalni, de amit egy nő igazán akar, az az otthon és a gyermekek”,
  • 52% pedig azt állítja, hogy „a férfi dolga pénzt keresni, a nő dolga a háztartásról és a családról gondoskodni”.

Ehhez képest más a helyzet, ha a munkaerőpiacon vagy a közszférában való egyenlő esélyekről van szó: kicsivel többen vannak egyenlőségpárti állásponton, miközben

  • 44% ért egyet azzal, hogy a férfiak jobb politikai vezetők, mint a nők,
  • 42% ugyanennek a híve a gazdasági élet területén.

A nők munkahelyi diszkriminációját a kérdezettek fele tartja elfogadhatatlannak, míg egyharmada szerint nincs ezzel semmi gond. Persze, a háttérváltozók mint mindig, ebben az esetben is fontosak, hiszen sokat számít a régió, a település típusa, az etnikai összetétel, a nem, az életkor, a végzettség, stb., amikor az értékrendről van szó.

Egy érdekességet ki is emeltek a szakemberek: ha azt hinnénk, hogy a nemi szerepeket szigorúbban veszik a Székelyföldön, mint a Partiumban, akkor tévedünk. Ez éppen fordítva igaz.

A vallásosság kérdésköre azért izgalmas, mert legutóbb tíz éve készült az utolsó ez irányú felmérés.

Miközben egyre inkább jellemző Erdélyre is, hogy kiüresednek a templomok, a kutatás szerint az emberek vallásossága semmit sem változott az elmúlt tíz évben. A román társadalomtudomány két korszakra bontja a vallásosságot Romániában: a rendszerváltástól a 2000-es évekig, és a 2000-es évektől napjainkig.

Míg Európa nyugati országaiban felerősödött a szekularizáció (az egyház befolyásának csökkentésére irányuló állami törekvés), addig Romániában épp egy ellentétes revitalizáció figyelhető meg.

Gondoljunk csak bele, hogy az elmúlt 30 évben a templomok száma szinte megduplázódott, ugyanakkor az egyház kifejezetten az állami feladatokat is ellát, például az oktatásban, az egészségügyben is szerepet vállal, ami megnövelte az egyházi szolgáltatások súlyát és jelenlétét a hétköznapokban – állapítja meg a kutatás.

Az erdélyi magyarok vallásossága a román többséghez hasonló:

  • 99%-nak van felekezeti kötődése,
  • 97% hisz Istenben,
  • 34% templomlátogató,
  • 83% rendszerint imádkozik,
  • 89% vallásosnak vallja magát.

Ebben a kérdésben azonban számolni kell az dezirabilitás jelenségével, amely azt jelenti, hogy a megkérdezettek nem egészen őszintén felelnek a kérdezőbiztosoknak, mintha nem hinni Istenben valami ördögtől való dolog lenne.

Mindettől függetlenül Románia továbbra is Európa legvallásosabb országa, és ebben az erdélyi magyarok hithez való viszonya is tükröződik.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS