A védelmi miniszter elismeri, hogy a hadsereg felszerelése ócska, de a baj az, hogy ha lenne pénz, most akkor sem lehetne újat venni

Mert a piac meglehetősen szűk.

Hirdetés

Elismerésre méltó őszinteségről tett tanúbizonyságot Vasile Dîncu védelmi miniszter: nem próbálta szépíteni a helyzetet, és kerek perec elismerte, hogy a román hadsereg felszerelésének nagy része ócska, és nem igazán lehetne hatékonyan felhasználni, ha szükség lenne rá.

Csütörtökön este emlékeztetett, a légierőnek 40 éves gépei is vannak, a szárazföldi erők páncélozott szállító harcjárműveinek jó része pedig a 70-es években készült.

Igaz ugyan, hogy a felszerelés egy részét – például a MiG-21-es vadászgépeket – felújították, de

még így is más minőséget képviselnek, mint az újabbak.

A miniszter elismerte azt is, hogy gyors váltásra lenne szükség, és minél hamarabb le kell cserélni az elavult felszereléseket, ám ez nem egyszerű. És nem is csak az anyagi lehetőségek szűkössége miatt, mivel Bukarest elhatározta, hogy a NATO által megkövetelt 2 százalék helyett a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékát akarja védelmi kiadásokra költeni.

Az ukrajnai háború is hozzájárult ahhoz, hogy a katonai eszközök piaca beszűkült, de általában véve is az a helyzet, hogy

nem lehet azonnal megvásárolni a kívánt eszközöket:

fel kell keresni a gyártót, le kell adni a megrendelést, amelyet az csak évek múlva teljesít.

Ezért többek között a saját védelmi ipart is fejleszteni szeretnék, de ehhez is át kell szervezni a jelenlegi rendszert.

Hirdetés

A baj az, hogy a védelmi ipar szakemberhiánnyal küzd, ráadásul a védelmi minisztérium ezen ágazatot célzó kiadásainak 60 százalékát bérekre és nyugdíjakra kell fordítani.

Hogy milyen állapotban van a román hadsereg, arról nemrég bővebben is írtunk.

Amúgy Dîncu már korábban is megkapó őszinteségről tett tanúbizonyságot, amikor MiG-21-es vadászgép és a Puma helikopter március elsejei tragédiája kapcsán elismerte: az ócska szovjet gyártmányú vadászgépek üzemben tartásával a védelmi minisztérium folyamatosan veszélyezteti a pilóták életét.

Egyébként Klaus Iohannis államfő a védelmi kiadások növelése kapcsán a csütörtöki NATO-csúcs után nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió nyomán az ország növelje az állandó, professzionális haderő létszámát.

A haderőreform és a védelmi költségvetés növelése nyomán megnyíló fejlesztési lehetőségek kidolgozása ugyanakkor még folyamatban van.

Hirdetés