A román hadsereg állapota nem túl szívderítő – miközben egy NATO–Oroszország összecsapásban mi lennénk az egyik fő célpont.
Oroszország ukrajnai inváziója minden eddiginél erősebben vetette fel annak kérdését, hogy a kelet-közép-európai térség – benne Románia – katonai szempontból felkészült-e a háború esetleges eszkalálódására, arra, hogy képes-e ilyen helyzetben ellenállni egy idegen (mondjuk ki: az orosz) hadsereg támadásának. A Szabad Európa román kiadása nagy összeállítást közölt a román hadsereg jelenlegi állapotáról – és meglehetősen felemás eredményre jutott:
A kommunista diktatúra bukása utáni évtizedekben a román hadsereg lassú átalakulását három fontos esemény határozta meg:
- Az ország 2004-ben felvételt nyert az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO).
- 1999-től, még a NATO-csatlakozás előtti években, a román haderő részt vett nemzetközi gyakorlatokon és missziókban.
- 2018-tól Románia – a többi NATO-tagországhoz hasonlóan, Donald Trump akkori amerikai elnök nyomására – vállalta, hogy a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékát fordítja katonai kiadásokra.
Ez utóbbira szüksége is volt. Oroszország ugyanis a kezdetektől jelezte, hogy barátságtalan fejleménynek tartja az ország NATO-csatlakozását, azt pedig kifejezetten ellenséges lépésnek, hogy Románia, az Amerikai Egyesült Államok kérésének eleget téve, beleegyezett a NATO rakétavédelmi rendszerének telepítésébe az Olt megyei Deveselun.
Putyin többször hivatkozott Oroszország biztonsági érdekeinek megsértésére, mondván, hogy ezáltal a románok és a lengyelek „az orosz rakéták hatókörébe kerültek”.
A bukaresti orosz nagykövet, Valerij Kuzmin egyenesen kapcsolatot teremtett Oroszország Ukrajna-politikájának alakulása és a deveselui rakétapajzs telepítése között.
nyilatkozta a diplomata a Krím elcsatolása, illetve Donyeck és Luhanszk egyoldalú elszakadása után.
A Kreml első baljós jelzéseit követően a román hadsereg tudatosan kezdett készülni az Oroszország részéről érkező esetleges kihívásokra – fejti ki Hari Bucur-Marcu katonai szakértő, egykori repülős tiszt. De mit jelent ez a gyakorlatban?
A Honvédelmi Minisztérium adatai szerint az 1989-es forradalom előtt a román hadsereg több mint 300 000 főt számlált, mivel a sorkatonai szolgálat kötelező volt. Jelenleg az aktív haderő közel 70 000 emberből áll, ezek a következőképpen oszlanak meg fegyvernemek szerint:
- Szárazföldi erők: 35 800;
- Haditengerészet: 5500;
- Légierő: 10 700;
- Vegyes egységek: 16 500.
Ehhez hozzászámíthatjuk még az összesen 57 000 emberből álló félkatonai egységeket – úgymint a csendőrség, a különleges rendőri és hírszerzési alakulatok –, illetve mintegy 53 000 tartalékost. És 2015 óta létezik az önkéntes tartalékos fogalma: ez azokat a 18 és 55 év közötti személyeket jelöli, akiknek van polgári foglalkozása, de időnként kiképzésen vesznek részt, és szükség esetén behívhatók, természetesen havi zsold fejében.
Egy katonai konfliktus esetén tehát Románia összesen mintegy 178 000 embert tudna mozgósítani az ország védelmére.
Ez egyáltalán nem kevés: összehasonlításképpen, Ukrajnában – az ukrán haderő teljes mobilizációja mellett – mintegy 200 000 fegyveres harcol ma az oroszok ellen, Ukrajnának azonban több mint kétszer akkora a lakossága, mint Romániának.
„Humán erőforrásból” tehát nincs hiány, és a megszólaltatott katonai szakértők szerint felkészültségben sem maradnak el nyugati társaiknál.
Legalább 10-15 000 olyan román katona van, aki részt vett már nemzetközi missziókban (például Afganisztánban), ők bármilyen „éles” harci helyzetben megállnák a helyüket; ebből a szempontból a román hadsereg jó, de legalábbis elfogadható állapotban van.
Romániának összesen mintegy 10 000 katonai felszerelés (tankok, páncélos járművek, repülők, rakéták, hajók, helikopterek stb.) áll rendelkezésére – de ezek nagy része aligha tudna helyt állni egy invázióval szemben.
vázolja a helyzetet Claudiu Degeratu nemzetbiztonsági szakértő. Mert hiába fordítják Románia GDP-jének több mint 2 százalékát (mintegy 22 milliárd lejt) katonai kiadásokra, ha az összeg legnagyobb tételét még mindig a fizetések, bérek, nyugdíjak – és persze speciális nyugdíjak – teszik ki (a cikk közöl egy részletes összeállítást a katonai bérekről is, kategóriák, rangok szerint, tanulságos).
A honvédelemre szánt 4,5 milliárd euró eloszlása így néz ki:
- Legalább 1,4 milliárd euró: fizetések, társadalombiztosítási járulékok;
- 500 millió euró: infrastruktúra (lőterek, laktanyák stb.);
- 1 milliárd euró: katonai felszerelések és azok karbantartása;
- 1,5 milliárd euró: NATO-standardnak megfelelő eszközök beszerzése.
Ez utóbbiak listája elég hosszú, használt norvég F-16-osoktól amerikai Patriot föld-levegő rakétákon át Piranha 5 páncélozott csapatszállítókig terjed – a kérdés, mikor veheti birtokba a román hadsereg ezeket az eszközöket, amelyeknek egy része ráadásul korszerűsítésre szorul.
mondja Degeratu. Kollégája, Hari Bucur-Marcu tisztázza, hogy egy ilyen inváziót nem úgy kell elképzelni, mint a múlt századbeli világháborúkat, mivel nincsenek már milliós nagységrendű hadseregek, amelyek pusztán a létszámfölény okán elfoglalhatnának viszonylag nagy területű országokat.
Azt viszont leszögezi:
23 napja tart az orosz–ukrán háború. Szomorú aktualitást ad az összeállításnak az, hogy ezalatt az idő alatt a román hadseregnek sajnos csupa olyan „fegyvertényt” sikerült felmutatnia, amelyek egyrészt nem kapcsolódtak a háborúhoz, másrészt a román haditechnika (és menedzsment) katasztrofális állapotaira utalnak. És mindez eleddig kilenc ember életébe került.
1. Március 2-án este felszállt a román hadsereg egy MiG–21 Lancer vadászgépe, és rövid idő múlva lezuhant. A pilóta életét vesztette. A keresésére küldött IAR Puma helikopter is lezuhant. A fedélzeten tartózkodó hét ember meghalt. Cikkünk: ITT.
2. Március 18-i hírek szerint a román légierő egyik MiG–21 Lancer vadászgépének hajtóműve közvetlenül felszállás előtt hirtelen leállt (a hír korábbi eseményre utal), amikor a gép már a kifutópályán gurult. Az eset kivizsgálása során felmerült a gyanú, hogy a védelmi minisztérium nem megfelelő minőségű kerozint vásárolt a hazai Jetfly Hub cégtől. Cikkünk: ITT.
3. Március 18-án, egy lőszer nélküli hadgyakorlat során az egyik tankot irányító katona a jármű és egy épület fala közé szorult. A férfi életét vesztette. Cikkünk: ITT.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Életét vesztette a Ratosnya közelében történt baleset egyik áldozata vasárnap délután, egy másik személyt mentőhelikopterrel szállítottak kórházba.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.