// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

A családi ház kapuját is át kell költöztetniük az épülő autópálya-miatt, nem csoda, hogy perelnek

// HIRDETÉS

Százezer euró kártérítést követelnek, mert nem bírják tovább a sztrádaépítéssel járó zajt és a port.

Ismét akadt egy kis gond a Szászsebest Tordával összekötő, 70 kilométer hosszú A10-es autópályával, annak is a második szakaszával, mely Gyulafehérvár és Nagyenyed között teremt kapcsolatot. Mintha ismétlődne a múlt: akárcsak az első szakaszon,

itt is egy család áll az autópálya-építés útjába,

megelégelve az otthonuktól pár méterre zajló építkezés zaját és a mindent beborító port. A Nagyenyed keleti szomszédságában található Enyedszentkirályon élő família beperelte az országos közútkezelő társaságot (CNAIR), valamint a szóban forgó szakasz építőjét, az Aktor társaságot, és a munkálatok azonnali felfüggesztését követeli.

Házuk olyan közel található a majdani A10-es pályára felhajtó 142L számú megyei úthoz, hogy a betonfal elzárja bejáratot a ház udvarára. A család kénytelen egy másik bejáratot építeni, ha szeretne hazamenni. Az építkezés ellehetetleníti az életüket, ezért 100 ezer euró kártérítést követelnek, és azt akarják elérni, hogy legalább addig állítsák le a munkálatokat, míg a zaj- és porhatás kiszűrésére szolgáló falat nem szerel fel a kivitelező.

A nagyenyedi bíróság egyelőre nem tűzte ki a tárgyalás első időpontját, folyamatban van azonban egy másik per is, melyben az építkezés teljes leállítását kérik egészen az ítélethozatalig. Ennek határideje szeptember 16. Elképzelhető, hogy addig a kivitelező befejezi a felhajtó út építését,

így a per már tárgytalan lesz.

Hasonló helyzet teremtődött az 1-es szakaszon, a Gyulafehérvárhoz tartozó Alsóváradjánál. Az érintett családnak sikerült elérnie, hogy átmenetileg felfüggesszék az építkezést. Ez most nem hiányozna a második szakaszon, tekintettel arra, hogy más problémák is adódnak: Vajasdnál a talajvíz okozta lejtőcsuszamlás, Tövisnél a vasúton átvezető híd állítja nem várt kihívások elé az építőket.

A nehézségek ellenére a Szászsebes és Torda közötti pálya 2-es szakasza egészen jól halad, már 90 százalékban elkészült. Az év végéig elviekben már autópályán lehet majd közlekedni Gyulafehérvár és Nagyenyed között.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS