Illusztráció | Fotó: Pixabay
Beetetés
MTímea
2019. szeptember 18. szerda, 10:44
Miért sajnálják ki a mogyorót a csokiból, ha az román piacra kerül? Hány termék alkalmaz kettős mércét Nyugat és Kelet között?

Már egy jó ideje forró téma, hogy a legnagyobb multinacionális cégek kettős mércét alkalmaznak, és gyengébb minőségű termékeket küldenek a kelet-európai országokba, mint nyugatra. Most ismét bebizonyosodott, hogy a jelenség továbbra is hétköznapjaink része anélkül, hogy tudatosítanánk, melyik termékekkel vernek át. Ezért is hasznos, hogy a román fogyasztóvédelem átfogó ellenőrzést végzett a román kereskedelemben lévő közel nyolcvan termék vizsgálatával, és közölték is azokat a márkaneveket, melyek silányabb minőségben vannak jelen Romániában.

A közel nyolcvan termékből 18 esetben találtak minőségbeli eltéréseket,

ami azt jelenti, hogy a vizsgált cikkek közel 23 százalékánál nem egyeznek a számok, többségük élelmiszer vagy üdítőital. Nem állt nagy ördöngösségből a vizsgálat, mivel az Európai Bizottság már készített egy átfogó tanulmányt a kettős mércét alkalmazó termékekről. Az ő listájukon 128 terméknév szerepelt, ebből 79-et forgalmaznak Romániában is. A fogyasztóvédelem annyit csinált, hogy összevetette a termékleírások adatait.

Így derült ki, a Romániában árult narancsos Fanta mindössze 5% narancslé koncentrátumot tartalmaz, míg Franciaországban 10%-ra, Olaszországban 12%-ra tehető ez a szám. A Danone – Activia Nature joghurt kevesebb kalciumtartalommal és fehérjével rendelkezik Romániában, mint Németországban vagy Finnországban. Lényeges a különbség a Freeway – Orangeade narancslé esetében, amelyet ugyanolyan csomagolásban dobnak piacra minden országban, a narancslé koncentrátum azonban nálunk mindössze 3%, míg Olaszországban 20.

Egyik kedvenc termékünkből, az egészmogyorós Milkából is sajnálják a mogyorót,

ha az román piacra kerül: nálunk 17%, Franciaországban 22% a mogyoró aránya. A Dr.Oetker csokoládés pudingpor esetében nagyobb a zsírszázalék és a telített zsírsavak aránya nálunk, mint Németországban vagy Hollandiában, és ez nem azt jelenti, hogy jobb az íze…

A Kinder – Pingui csokoládé szintén nagy kedvencünk, jó tudni, hogy idehaza 21% tejet tartalmaz, míg Németországban 24%-ot, persze ezáltal a fehérjetartalma is alacsonyabb. A gyerekeket célzó termék 32%-kal kevesebb proteint tartalmaz Romániában és Bulgáriában, mint Finnországban. És még egy utolsó kiábrándító adat: a csirkés Knorr ételízesítő kocka nálunk 0,1% csirkeszármazékot tartalmaz, míg a nyugati országokban 1% az átlag.

Az Európai Bizottság egyébként júniusban közölte a 1400 élelmiszerre kiterjesztett vizsgálat eredményeit. Bár a bukaresti hatóságok határozottan elítélték a kettős mércét, de végül nem vettek részt a tanulmány elkészítésében.

Szakértők a mostani romániai vizsgálat apropóján azt nyilatkozták, hogy bár mindent meg kell tenni a kettős mérce felszámolásáért, de a legnagyobb büntetés lehetősége a fogyasztók kezében van. Egyszerűen nem kell ezeket a termékeket vásárolni.

comments powered by Disqus
Az elszigetelt falvak lakóinak sokrétű szolgáltatást igyekeznek nyújtani civil kezdeményezésből.
Bár ünnepelni talán még korai lenne, az ítélet ugyanis még nem jogerős, és mindez Romániában történik.
Hol szálljanak meg az idesereglő turisták, ha nincs elég férőhely?
A rettenet színháza mögött ott a gyógyítás, az átok mellett az áldás. A téma azért is aktuális, mert az ördögűzésnek napjainkban igazi reneszánsza van.
A parlament rábólintott a módosításra, így most jöhetnek a már megszokott, hónapokig tartó viták.
Igazán furcsa, hogy egy olyan ország államelnöke pózol kultúremberként, amely országban az olvasást nagyjából száműzték a közéletből. Van viszont állandó politikai hisztéria.
sőt, vissza kellene térnie oda, ahonnan elindult. Bukarestbe. Cristian Tudor Popescu írása.
De van egy rossz hírünk is: nem tudni, mennyire tojnak majd az illetékesek a szigorú törvényre.
Knónikus nemtörődömségben szenved szinte minden mioritikus vízió.
Emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítják. Ismét.
A fiatal építészeknek sikerült maguk mellé állítani pár tehetősebb vállalkozót, és az önkormányzattal is megegyeztek.
A hórukkpolitika és a villámreform legalább olyan veszélyes lehet, mint a balkáni halogatás.