// 2026. január 11., vasárnap // Ágota

A Románok Világtanácsa (van ilyen!) több jogot akar a románoknak… Romániában!

// HIRDETÉS

Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.

Kedves Olvasó, mi elsősorban azért tátottuk el a szánkat, hogy van ilyen organizmus szervezet. Románok Világtanácsa: ízlelgessük a kifejezést. Nekünk valamiért ez jutott eszünkbe róla:

Biza, a galaktikus szenátus a Csillagok háborúja című filmsorból. Ahol, ugye, az ismert világok minden lénye képviselteti magát. Na, hát ez a Románok Világtanácsa is valami hasonló lehet. És a galaktikus tanácshoz hasonlóan szart se ér, ami a világ sorsdöntő ügyeit illeti.

Na és akkor most, pont, mint a Csillagok háborújában, ugorjunk vissza egy picikét az időben.

Nem sokat, olyan 2015-ig.
Emlékeznek még a szép emlékű Palpatine szenátorra Dragnea pártnagyúrra? Aki most a dutyiban szövögeti az újabb terveket. Na, ez a Dragnea nagyúr 2015 októbere táján előállt egy országrágalmazási törvény ötletével. Nagyon egyszerűen: aki nyilvánosan ócsárolja Romániát, bünti! A szenátus (Dragnea nagyúr akkori játszótere) simán megszavazta a remek ötletet, ám a kirobbant felháborodási hullám hatására a képviselők végül kukába dobták. De a nagyúr nem adta fel, csak kicsit kivárt. 2018-ban ismét bedobta a rágalmazási gránátot. Amely ismét felrobbant. De az új epizód váratlan fordulattal ért véget: 2019 májusának legvégén Dragnea nagyúr végül nem a pártos mennybe, hanem a pártatlan börtönbe került.

És itt jön a képbe a Románok Világtanácsa.

A minap ugyanis a derék és éber és nemzetvédő testület előállt… Dragnea nagyúr tervének újabb változatával. De nem ám csak úgy, ukk-mukk-fukk, mint más béna országok. A rágalmazási törvény alapjaként megszavazták a Románok Jogainak Törvénykönyve nevű dokumentumot. Figyelem! A Románokét!
És innen idézünk picit:

„Figyeljünk oda a románok jogai kifejezésre. Ez fontos, ugyanis a vita során felmerült a probléma, hogy a kifejezés a kisebbségek elleni, jogmegvonás által történő diszkriminációként értelmezhető.”

Milyen igaz! Na de hoppá, hoppá, oké, idézünk még egy picit:

„Erről szó sincs (mármint a kisebbségek diszkriminációjáról – a szerk.), ugyanis a románokra vonatkozó sajátos jogokra gondolunk, amelyek sehol sincsenek rögzítve, sőt, egyeseket meg is tagadnak, mint az országon belül, mind nemzetközi szinten. Ezzel ellentétben, a kisebbségek jogait a román és az Európai Unió törvénykezése is védi, tehát a jelen Törvénykönyv nincs rájuk hatással.”

Na, így már egészen világos. Nem bántanak minket a világtanács románjai, dehogy! Magukat védik! De hogy is bánthatnának, hiszen

minket (meg más romániai kisebbségeket) hazai és nemzetközi jogok lézerkarderdeje véd!

Ezek után következik maga a Törvénykönyv. Nem tízparancsolat, mert csak nyolc pontja van. Soroljuk őket, dőljenek hátra, popcorn, kóla, pereg is a film:

1. A románok joga, hogy egy egyesített országban éljenek, amelyet a… nem vicc, pont ezt írja… 2018. december 1-én bekövetkezett Egyesülés (na, szép is lenne) szentesített, továbbá az 1920. június 4-i trianoni szerződés nemzetközi szinten elfogadtatott.

2. A románok joga, hogy óvást emeljen és elítéljen bármely kormányzati és nemzetközi szervezet, intézmény, továbbá hazai és külföldi személy vagy személyiség hivatalos vagy nem hivatalos állásfoglalását, amennyiben ez Románia felszabdalásának fenntartására (hm, fel van szabdalva máris?), illetve újraegyesítésének megakadályozására irányul.

3. A románok joga, hogy a jus sanguinis alapján feltétel nélkül megszerezhessék vagy elismertethessék a román állampolgárságot. (Bocs, de ez nem pont így van most is?)

4. A románok joga, hogy megtartsák és megvédjék saját keresztény, hagyományos és családra vonatkozó értékeiket. (Miben különböznek a családra vonatkozó értékeik például a mieinktől? Többnejűek akarnak lenni netán?)

5. A románok joga, hogy konzultáljanak velük és… na most tessék megfogózni… hogy

visszautasítsák az ország demográfiai összetételének megváltoztatását, idegen populációk bevezetésével. (Kérdés: ki is az idegen?)

6. A románok joga a román nyelvű elemi oktatáshoz, függetlenül a lakóhelyüktől, a román állam feltétlen támogatása mellett. (Reméljük, a diaszpórára gondolnak a derék szövegezők, nem a Székelyföldre.)

7. A románok joga, hogy adminisztrálják az országot, belső és külső nyomás nélkül, továbbá külső beavatkozás nélkül. (De hát most épp nem románok adminisztrálják és cseszik szét az országot?)

8. A románok joga, hogy a kisebbségekkel egyenlő arányban képviseltessék magukat a román parlamentben, az RMDSZ-t is beleértve (na végre, kibújt a szög a zsákból), hogy bármely románellenes nyomást ellensúlyozhassanak. (De bakker, mikor voltak a kisebbségek túlsúlyban a román parlamentben?)

Na kérem, ennyi. Szép szerdát kívánunk. Nevetve szép az élet!

// HIRDETÉS
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A bécsi újévi hangversenyt is elérte az ostoba identitárius kultúrharc szele
Főtér

A bécsi újévi hangversenyt is elérte az ostoba identitárius kultúrharc szele

Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.

Kelemen Hunor: az erdélyi magyarokon nem fog múlni a Fidesz győzelme
Krónika

Kelemen Hunor: az erdélyi magyarokon nem fog múlni a Fidesz győzelme

Magyarország nem sodródik, hanem irányt mutat – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke szombaton Budapesten, a nagyobbik magyarországi kormánypárt, a Fidesz jelöltállító kongresszusán.

Párizsban rekedt Nicușor Dan, kedd este helyett csak szerdán tudott hazaindulni a gépe – hírek szerdán
Főtér

Párizsban rekedt Nicușor Dan, kedd este helyett csak szerdán tudott hazaindulni a gépe – hírek szerdán

Kolozsváron jönnek a pénzbírságok, ha nincs látható helyen házszám az ingatlanokon. Pórul járhatnak, akik elsiették az adók befizetését a Ghiseul.ro portálon.

Névvel várják a panaszokat, a név nélkülieket figyelmen kívül hagyják
Székelyhon

Névvel várják a panaszokat, a név nélkülieket figyelmen kívül hagyják

Több panasz is érkezett az ünnepi időszakban a Székelyudvarhelyi Városi Kórház sürgősségi osztályára. Az intézmény vezetősége javítani szeretne a helyzeten, ám a közösségi médiában tett névtelen bejegyzéseket egyszerűen figyelmen kívül hagyják.

Életét vesztette egy erdélyi autóbusz utasa, a sofőr szerint senki nem szólt neki a végállomás előtt
Krónika

Életét vesztette egy erdélyi autóbusz utasa, a sofőr szerint senki nem szólt neki a végállomás előtt

Egy 43 éves férfi csütörtök éjjel életét vesztette a nagyszebeni tömegközlekedési vállalat egyik autóbuszán. A sofőr szerint csak a végállomáson értesítették, hogy egy utas meghalt, mert többen nem akarták megszakítani az útjukat.

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet
Székelyhon

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Közel 550 sofőr gépkocsivezetői jogosítványát vonták be szombaton a rendőrök, ezek közül 129-et gyorshajtás, 58-at alkohol hatása alatti vezetés miatt – közölte vasárnap az Országos Rendőr-főkapitányság (IGPR).

// még több főtér.ro
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS