// 2026. március 28., szombat // Gedeon, Johanna

A Románok Világtanácsa (van ilyen!) több jogot akar a románoknak… Romániában!

// HIRDETÉS

Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.

Kedves Olvasó, mi elsősorban azért tátottuk el a szánkat, hogy van ilyen organizmus szervezet. Románok Világtanácsa: ízlelgessük a kifejezést. Nekünk valamiért ez jutott eszünkbe róla:

Biza, a galaktikus szenátus a Csillagok háborúja című filmsorból. Ahol, ugye, az ismert világok minden lénye képviselteti magát. Na, hát ez a Románok Világtanácsa is valami hasonló lehet. És a galaktikus tanácshoz hasonlóan szart se ér, ami a világ sorsdöntő ügyeit illeti.

Na és akkor most, pont, mint a Csillagok háborújában, ugorjunk vissza egy picikét az időben.

Nem sokat, olyan 2015-ig.
Emlékeznek még a szép emlékű Palpatine szenátorra Dragnea pártnagyúrra? Aki most a dutyiban szövögeti az újabb terveket. Na, ez a Dragnea nagyúr 2015 októbere táján előállt egy országrágalmazási törvény ötletével. Nagyon egyszerűen: aki nyilvánosan ócsárolja Romániát, bünti! A szenátus (Dragnea nagyúr akkori játszótere) simán megszavazta a remek ötletet, ám a kirobbant felháborodási hullám hatására a képviselők végül kukába dobták. De a nagyúr nem adta fel, csak kicsit kivárt. 2018-ban ismét bedobta a rágalmazási gránátot. Amely ismét felrobbant. De az új epizód váratlan fordulattal ért véget: 2019 májusának legvégén Dragnea nagyúr végül nem a pártos mennybe, hanem a pártatlan börtönbe került.

És itt jön a képbe a Románok Világtanácsa.

A minap ugyanis a derék és éber és nemzetvédő testület előállt… Dragnea nagyúr tervének újabb változatával. De nem ám csak úgy, ukk-mukk-fukk, mint más béna országok. A rágalmazási törvény alapjaként megszavazták a Románok Jogainak Törvénykönyve nevű dokumentumot. Figyelem! A Románokét!
És innen idézünk picit:

„Figyeljünk oda a románok jogai kifejezésre. Ez fontos, ugyanis a vita során felmerült a probléma, hogy a kifejezés a kisebbségek elleni, jogmegvonás által történő diszkriminációként értelmezhető.”

Milyen igaz! Na de hoppá, hoppá, oké, idézünk még egy picit:

„Erről szó sincs (mármint a kisebbségek diszkriminációjáról – a szerk.), ugyanis a románokra vonatkozó sajátos jogokra gondolunk, amelyek sehol sincsenek rögzítve, sőt, egyeseket meg is tagadnak, mint az országon belül, mind nemzetközi szinten. Ezzel ellentétben, a kisebbségek jogait a román és az Európai Unió törvénykezése is védi, tehát a jelen Törvénykönyv nincs rájuk hatással.”

Na, így már egészen világos. Nem bántanak minket a világtanács románjai, dehogy! Magukat védik! De hogy is bánthatnának, hiszen

minket (meg más romániai kisebbségeket) hazai és nemzetközi jogok lézerkarderdeje véd!

Ezek után következik maga a Törvénykönyv. Nem tízparancsolat, mert csak nyolc pontja van. Soroljuk őket, dőljenek hátra, popcorn, kóla, pereg is a film:

1. A románok joga, hogy egy egyesített országban éljenek, amelyet a… nem vicc, pont ezt írja… 2018. december 1-én bekövetkezett Egyesülés (na, szép is lenne) szentesített, továbbá az 1920. június 4-i trianoni szerződés nemzetközi szinten elfogadtatott.

2. A románok joga, hogy óvást emeljen és elítéljen bármely kormányzati és nemzetközi szervezet, intézmény, továbbá hazai és külföldi személy vagy személyiség hivatalos vagy nem hivatalos állásfoglalását, amennyiben ez Románia felszabdalásának fenntartására (hm, fel van szabdalva máris?), illetve újraegyesítésének megakadályozására irányul.

3. A románok joga, hogy a jus sanguinis alapján feltétel nélkül megszerezhessék vagy elismertethessék a román állampolgárságot. (Bocs, de ez nem pont így van most is?)

4. A románok joga, hogy megtartsák és megvédjék saját keresztény, hagyományos és családra vonatkozó értékeiket. (Miben különböznek a családra vonatkozó értékeik például a mieinktől? Többnejűek akarnak lenni netán?)

5. A románok joga, hogy konzultáljanak velük és… na most tessék megfogózni… hogy

visszautasítsák az ország demográfiai összetételének megváltoztatását, idegen populációk bevezetésével. (Kérdés: ki is az idegen?)

6. A románok joga a román nyelvű elemi oktatáshoz, függetlenül a lakóhelyüktől, a román állam feltétlen támogatása mellett. (Reméljük, a diaszpórára gondolnak a derék szövegezők, nem a Székelyföldre.)

7. A románok joga, hogy adminisztrálják az országot, belső és külső nyomás nélkül, továbbá külső beavatkozás nélkül. (De hát most épp nem románok adminisztrálják és cseszik szét az országot?)

8. A románok joga, hogy a kisebbségekkel egyenlő arányban képviseltessék magukat a román parlamentben, az RMDSZ-t is beleértve (na végre, kibújt a szög a zsákból), hogy bármely románellenes nyomást ellensúlyozhassanak. (De bakker, mikor voltak a kisebbségek túlsúlyban a román parlamentben?)

Na kérem, ennyi. Szép szerdát kívánunk. Nevetve szép az élet!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”
Főtér

„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”

A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.

Szakorvosi rendelés is lesz a Nagyváradon magyar állami támogatással tető alá hozott „református laborban”
Krónika

Szakorvosi rendelés is lesz a Nagyváradon magyar állami támogatással tető alá hozott „református laborban”

Alig fél évvel az ünnepélyes megnyitót követően máris szakorvosi rendelésekkel készül bővíteni szolgáltatásai sorát a Királyhágómelléki Református Egyházkerület orvosdiagnosztikai laboratóriuma.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Főtér

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában
Székelyhon

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.

Trágyaszag keseríti meg egy erdélyi és egy partiumi város lakóinak életét
Krónika

Trágyaszag keseríti meg egy erdélyi és egy partiumi város lakóinak életét

Erős trágyaszag miatt panaszkodtak csütörtökön a Kolozsváron és Aradon (illetve a két megyeszékhely vonzáskörzetében) élő lakosok. Az orrfacsaró bűz nem először okoz kellemetlenséget mindkét városban.

Történelmi nap a benzinkutaknál
Székelyhon

Történelmi nap a benzinkutaknál

Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.

// még több főtér.ro
Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS