// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

A Románok Világtanácsa (van ilyen!) több jogot akar a románoknak… Romániában!

// HIRDETÉS

Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.

Kedves Olvasó, mi elsősorban azért tátottuk el a szánkat, hogy van ilyen organizmus szervezet. Románok Világtanácsa: ízlelgessük a kifejezést. Nekünk valamiért ez jutott eszünkbe róla:

Biza, a galaktikus szenátus a Csillagok háborúja című filmsorból. Ahol, ugye, az ismert világok minden lénye képviselteti magát. Na, hát ez a Románok Világtanácsa is valami hasonló lehet. És a galaktikus tanácshoz hasonlóan szart se ér, ami a világ sorsdöntő ügyeit illeti.

Na és akkor most, pont, mint a Csillagok háborújában, ugorjunk vissza egy picikét az időben.

Nem sokat, olyan 2015-ig.
Emlékeznek még a szép emlékű Palpatine szenátorra Dragnea pártnagyúrra? Aki most a dutyiban szövögeti az újabb terveket. Na, ez a Dragnea nagyúr 2015 októbere táján előállt egy országrágalmazási törvény ötletével. Nagyon egyszerűen: aki nyilvánosan ócsárolja Romániát, bünti! A szenátus (Dragnea nagyúr akkori játszótere) simán megszavazta a remek ötletet, ám a kirobbant felháborodási hullám hatására a képviselők végül kukába dobták. De a nagyúr nem adta fel, csak kicsit kivárt. 2018-ban ismét bedobta a rágalmazási gránátot. Amely ismét felrobbant. De az új epizód váratlan fordulattal ért véget: 2019 májusának legvégén Dragnea nagyúr végül nem a pártos mennybe, hanem a pártatlan börtönbe került.

És itt jön a képbe a Románok Világtanácsa.

A minap ugyanis a derék és éber és nemzetvédő testület előállt… Dragnea nagyúr tervének újabb változatával. De nem ám csak úgy, ukk-mukk-fukk, mint más béna országok. A rágalmazási törvény alapjaként megszavazták a Románok Jogainak Törvénykönyve nevű dokumentumot. Figyelem! A Románokét!
És innen idézünk picit:

„Figyeljünk oda a románok jogai kifejezésre. Ez fontos, ugyanis a vita során felmerült a probléma, hogy a kifejezés a kisebbségek elleni, jogmegvonás által történő diszkriminációként értelmezhető.”

Milyen igaz! Na de hoppá, hoppá, oké, idézünk még egy picit:

„Erről szó sincs (mármint a kisebbségek diszkriminációjáról – a szerk.), ugyanis a románokra vonatkozó sajátos jogokra gondolunk, amelyek sehol sincsenek rögzítve, sőt, egyeseket meg is tagadnak, mint az országon belül, mind nemzetközi szinten. Ezzel ellentétben, a kisebbségek jogait a román és az Európai Unió törvénykezése is védi, tehát a jelen Törvénykönyv nincs rájuk hatással.”

Na, így már egészen világos. Nem bántanak minket a világtanács románjai, dehogy! Magukat védik! De hogy is bánthatnának, hiszen

minket (meg más romániai kisebbségeket) hazai és nemzetközi jogok lézerkarderdeje véd!

Ezek után következik maga a Törvénykönyv. Nem tízparancsolat, mert csak nyolc pontja van. Soroljuk őket, dőljenek hátra, popcorn, kóla, pereg is a film:

1. A románok joga, hogy egy egyesített országban éljenek, amelyet a… nem vicc, pont ezt írja… 2018. december 1-én bekövetkezett Egyesülés (na, szép is lenne) szentesített, továbbá az 1920. június 4-i trianoni szerződés nemzetközi szinten elfogadtatott.

2. A románok joga, hogy óvást emeljen és elítéljen bármely kormányzati és nemzetközi szervezet, intézmény, továbbá hazai és külföldi személy vagy személyiség hivatalos vagy nem hivatalos állásfoglalását, amennyiben ez Románia felszabdalásának fenntartására (hm, fel van szabdalva máris?), illetve újraegyesítésének megakadályozására irányul.

3. A románok joga, hogy a jus sanguinis alapján feltétel nélkül megszerezhessék vagy elismertethessék a román állampolgárságot. (Bocs, de ez nem pont így van most is?)

4. A románok joga, hogy megtartsák és megvédjék saját keresztény, hagyományos és családra vonatkozó értékeiket. (Miben különböznek a családra vonatkozó értékeik például a mieinktől? Többnejűek akarnak lenni netán?)

5. A románok joga, hogy konzultáljanak velük és… na most tessék megfogózni… hogy

visszautasítsák az ország demográfiai összetételének megváltoztatását, idegen populációk bevezetésével. (Kérdés: ki is az idegen?)

6. A románok joga a román nyelvű elemi oktatáshoz, függetlenül a lakóhelyüktől, a román állam feltétlen támogatása mellett. (Reméljük, a diaszpórára gondolnak a derék szövegezők, nem a Székelyföldre.)

7. A románok joga, hogy adminisztrálják az országot, belső és külső nyomás nélkül, továbbá külső beavatkozás nélkül. (De hát most épp nem románok adminisztrálják és cseszik szét az országot?)

8. A románok joga, hogy a kisebbségekkel egyenlő arányban képviseltessék magukat a román parlamentben, az RMDSZ-t is beleértve (na végre, kibújt a szög a zsákból), hogy bármely románellenes nyomást ellensúlyozhassanak. (De bakker, mikor voltak a kisebbségek túlsúlyban a román parlamentben?)

Na kérem, ennyi. Szép szerdát kívánunk. Nevetve szép az élet!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS