// 2026. január 8., csütörtök // Gyöngyvér

A Románok Világtanácsa (van ilyen!) több jogot akar a románoknak… Romániában!

// HIRDETÉS

Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.

Kedves Olvasó, mi elsősorban azért tátottuk el a szánkat, hogy van ilyen organizmus szervezet. Románok Világtanácsa: ízlelgessük a kifejezést. Nekünk valamiért ez jutott eszünkbe róla:

Biza, a galaktikus szenátus a Csillagok háborúja című filmsorból. Ahol, ugye, az ismert világok minden lénye képviselteti magát. Na, hát ez a Románok Világtanácsa is valami hasonló lehet. És a galaktikus tanácshoz hasonlóan szart se ér, ami a világ sorsdöntő ügyeit illeti.

Na és akkor most, pont, mint a Csillagok háborújában, ugorjunk vissza egy picikét az időben.

Nem sokat, olyan 2015-ig.
Emlékeznek még a szép emlékű Palpatine szenátorra Dragnea pártnagyúrra? Aki most a dutyiban szövögeti az újabb terveket. Na, ez a Dragnea nagyúr 2015 októbere táján előállt egy országrágalmazási törvény ötletével. Nagyon egyszerűen: aki nyilvánosan ócsárolja Romániát, bünti! A szenátus (Dragnea nagyúr akkori játszótere) simán megszavazta a remek ötletet, ám a kirobbant felháborodási hullám hatására a képviselők végül kukába dobták. De a nagyúr nem adta fel, csak kicsit kivárt. 2018-ban ismét bedobta a rágalmazási gránátot. Amely ismét felrobbant. De az új epizód váratlan fordulattal ért véget: 2019 májusának legvégén Dragnea nagyúr végül nem a pártos mennybe, hanem a pártatlan börtönbe került.

És itt jön a képbe a Románok Világtanácsa.

A minap ugyanis a derék és éber és nemzetvédő testület előállt… Dragnea nagyúr tervének újabb változatával. De nem ám csak úgy, ukk-mukk-fukk, mint más béna országok. A rágalmazási törvény alapjaként megszavazták a Románok Jogainak Törvénykönyve nevű dokumentumot. Figyelem! A Románokét!
És innen idézünk picit:

„Figyeljünk oda a románok jogai kifejezésre. Ez fontos, ugyanis a vita során felmerült a probléma, hogy a kifejezés a kisebbségek elleni, jogmegvonás által történő diszkriminációként értelmezhető.”

Milyen igaz! Na de hoppá, hoppá, oké, idézünk még egy picit:

„Erről szó sincs (mármint a kisebbségek diszkriminációjáról – a szerk.), ugyanis a románokra vonatkozó sajátos jogokra gondolunk, amelyek sehol sincsenek rögzítve, sőt, egyeseket meg is tagadnak, mint az országon belül, mind nemzetközi szinten. Ezzel ellentétben, a kisebbségek jogait a román és az Európai Unió törvénykezése is védi, tehát a jelen Törvénykönyv nincs rájuk hatással.”

Na, így már egészen világos. Nem bántanak minket a világtanács románjai, dehogy! Magukat védik! De hogy is bánthatnának, hiszen

minket (meg más romániai kisebbségeket) hazai és nemzetközi jogok lézerkarderdeje véd!

Ezek után következik maga a Törvénykönyv. Nem tízparancsolat, mert csak nyolc pontja van. Soroljuk őket, dőljenek hátra, popcorn, kóla, pereg is a film:

1. A románok joga, hogy egy egyesített országban éljenek, amelyet a… nem vicc, pont ezt írja… 2018. december 1-én bekövetkezett Egyesülés (na, szép is lenne) szentesített, továbbá az 1920. június 4-i trianoni szerződés nemzetközi szinten elfogadtatott.

2. A románok joga, hogy óvást emeljen és elítéljen bármely kormányzati és nemzetközi szervezet, intézmény, továbbá hazai és külföldi személy vagy személyiség hivatalos vagy nem hivatalos állásfoglalását, amennyiben ez Románia felszabdalásának fenntartására (hm, fel van szabdalva máris?), illetve újraegyesítésének megakadályozására irányul.

3. A románok joga, hogy a jus sanguinis alapján feltétel nélkül megszerezhessék vagy elismertethessék a román állampolgárságot. (Bocs, de ez nem pont így van most is?)

4. A románok joga, hogy megtartsák és megvédjék saját keresztény, hagyományos és családra vonatkozó értékeiket. (Miben különböznek a családra vonatkozó értékeik például a mieinktől? Többnejűek akarnak lenni netán?)

5. A románok joga, hogy konzultáljanak velük és… na most tessék megfogózni… hogy

visszautasítsák az ország demográfiai összetételének megváltoztatását, idegen populációk bevezetésével. (Kérdés: ki is az idegen?)

6. A románok joga a román nyelvű elemi oktatáshoz, függetlenül a lakóhelyüktől, a román állam feltétlen támogatása mellett. (Reméljük, a diaszpórára gondolnak a derék szövegezők, nem a Székelyföldre.)

7. A románok joga, hogy adminisztrálják az országot, belső és külső nyomás nélkül, továbbá külső beavatkozás nélkül. (De hát most épp nem románok adminisztrálják és cseszik szét az országot?)

8. A románok joga, hogy a kisebbségekkel egyenlő arányban képviseltessék magukat a román parlamentben, az RMDSZ-t is beleértve (na végre, kibújt a szög a zsákból), hogy bármely románellenes nyomást ellensúlyozhassanak. (De bakker, mikor voltak a kisebbségek túlsúlyban a román parlamentben?)

Na kérem, ennyi. Szép szerdát kívánunk. Nevetve szép az élet!

// HIRDETÉS
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A bécsi újévi hangversenyt is elérte az ostoba identitárius kultúrharc szele
Főtér

A bécsi újévi hangversenyt is elérte az ostoba identitárius kultúrharc szele

Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.

Az AUR be akar perelni minden önkormányzatot, amely megemelte a helyi adókat
Krónika

Az AUR be akar perelni minden önkormányzatot, amely megemelte a helyi adókat

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bíróságon készül megtámadni valamennyi önkormányzati határozatot, amely megemeli az ingatlanok és autók után fizetendő adókat.

Román állampolgár is van a svájci üdülőhelyen történt tűzvész során eltűntek között – hírmix
Főtér

Román állampolgár is van a svájci üdülőhelyen történt tűzvész során eltűntek között – hírmix

A Moldvai Köztársaságnak adományozza régi városi buszait a kolozsvári városháza. Banki alkalmazott segítségével vesztette el megtakarításait egy Olaszországban dolgozó román nő.

Törvény kihirdetve: hosszú évek telnek el a nyugdíjba vonulás után, amíg kiadják a teljes magánnyugdíjat
Székelyhon

Törvény kihirdetve: hosszú évek telnek el a nyugdíjba vonulás után, amíg kiadják a teljes magánnyugdíjat

Kihirdette hétfőn Nicușor Dan államfő a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvényt.

Tiltakozás a helyi adók emelése ellen: utcára vonultak az emberek az egyik városban, kifütyülték a polgármestert
Krónika

Tiltakozás a helyi adók emelése ellen: utcára vonultak az emberek az egyik városban, kifütyülték a polgármestert

Tüntettek a lakosok hétfőn a Suceava megyei Salcea városának polgármesteri hivatala előtt, mivel elégedetlenek a helyi adók és illetékek növelése miatt. A polgármestert kifütyülték, akadtak, akik a lemondását követelték.

Sokan minél később fizetnének adót Csíkszeredában, így tiltakozva az emelés ellen
Székelyhon

Sokan minél később fizetnének adót Csíkszeredában, így tiltakozva az emelés ellen

A közösségi oldalakon buzdítják egymást a csíkszeredaiak, hogy a helyi adókat minél később, csak év végén fizessék be, így tiltakozva az adóemelés ellen. Ez viszont nem befolyásolja a városháza működését – tudtuk meg.

// még több főtér.ro
Boldogabb új évet kívánunk!
2025. december 31., szerda

Boldogabb új évet kívánunk!

A Főtér szerkesztősége boldogabb, békésebb, gazdagabb és barátságosabb új évet kíván portálunk minden kedves olvasójának!

Boldogabb új évet kívánunk!
2025. december 31., szerda

Boldogabb új évet kívánunk!

A Főtér szerkesztősége boldogabb, békésebb, gazdagabb és barátságosabb új évet kíván portálunk minden kedves olvasójának!

Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS