// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Bukarest után Kolozsváron van a legtöbb szipus és szuris

// HIRDETÉS

A drog rossz, de még mennyire!

Országos szinten Kolozsváron tolják a legtöbb drogot Bukarest után. A kábítószer-terjesztéssel és -birtoklással kapcsolatos ügyek száma ráadásul a tavalyi évben a 2017-es statisztikához képest 3,5-szörösére nőtt, derül ki a Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári fiókjának közleményéből.

Horia Nasra, a kolozsvári PSD vezetője például arról panaszkodik, hogy ő már tavaly felhívta a megyei tanácsosok, köztük a tanácselnök, Alin Tişe figyelmét a jelenségre, felszólítva a megye elöljáróit, tartsák be a megye 2017–2020 periódusra elfogadott drogellenes tervében foglaltakat. Horia Nasra az átlagszavazókra gondolva azt is hozzátette, hogy Kolozs megye 2017–2020 periódusra elfogadott drogellenes terve a megyében zajló illegális drogkereskedelem visszaszorítását célozza meg szigorú intézkedések foganatosításával, és mindenféle események szervezésével.

Az akciótervet egyébként 2017-ben éppen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által delegált megyeelnök, Alin Tişe javaslatára fogadták el, így még véletlenül sem gondolunk arra, hogy a PSD-sek csak a rivális pártot akarnák ekézni a mostani sóhajtozással, miközben szemforgató módon a Kolozs megyei fiatalokat féltik a kábítószerek káros hatásaitól.

(A drog rossz.)

A szociáldemokraták arra is rámutattak: nem kevesebb, mint 14 hónap telt el legutóbbi figyelmeztetésük óta, de a helyzet mit sem javult. (A drog még mindig rossz.) 

Horia Nasra tehát „konkrét és hatékony” intézkedések foganatosítására szólítja fel  Tişét és az egész megyei tanácsot, ám azt nem részletezi, melyek lennének ezek.

Összefoglalva tehát a közleményből mindösszer három információ derül ki egyértelműen:

1. Tavaly három és félszeresére nőtt a drogos ügyekben indított büntetőjogi eljárások száma az egy évvel korábbi adatokhoz képest Kolozs megyében.

2. Tavaly összesen 1455 ilyen eljárás indult ugyanitt.

3. A kolozsvári PSD-sek 14 hónappal ezelőtt csináltak valamit bizonyíthatóan utoljára.

Köszi.

Érdeklik a drogok? Korábbi cikkeink a témában itt és itt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS