Szoros meccs
MTímea
2019. június 26. szerda, 19:24
Korai volt még ünnepelni a ploiești-i bíróság döntését a határvitában, és az ítélet nem is arról szólt, amiről Borboly Csaba gondolta – állítják a Neamţ megyeiek.

Megdöbbentek a ploiești-i bíróság döntésén a Neamţ megyei hatóságok, és megsértődtek azon, hogy Borboly Csaba tanácselnök sikerként értékelte a Hargita megyének kedvező ítéletet a Békás-szorosért és Gyilkos-tóért folytatott határvitában.

Az Adevărul cikke szerint a román álláspont az, hogy a Békás-szoros mindig is Neamţ megyéhez tartozott – még a Maros–Magyar Autonóm Tartomány idején is –,

a két megye közötti természetes határvonal pedig a Kupás-patak.

Azért is vitatják a bíróság döntését, mert abban egy olyan kormányhatározatra hivatkoznak (2000/540-es számú határozat), melynek szerintük semmi köze a területi-közigazgatási felosztáshoz. Ehelyett Románia területi felosztását szabályozó és a megyehatárokat kijelölő 1968/2-es jogszabályt kellett volna figyelembe venni.

„A szoros teljes egésze Neamţ megyéhez tartozik. Békás-szorosnak nevezik, és nem Gyergyói- vagy Hargitai-szorosnak. Egyértelmű, hogy ez így volt mindig is, és reméljük, hogy a következő ítélet után is így lesz” – fogalmazott Simion Stâncel, a Neamţ megyei kataszteri hivatal vezetője, akinek meggyőződése, hogy a per folytatódni fog.

Ennél pikírtebb hangnemet ütött meg Almásmező polgármestere, Gheorghe Oniga, aki szerint a bírói döntésre adott magyar reakció sötét, mint az éjszaka és nevetséges, mert „még a pulykák is röhögnek rajta” (E de noaptea minţii şi de râsul curcilor). Hargita megye semmit sem nyert az ítélettel, mindössze annyi történt:

kérvényezték, hogy jogilag érvénytelenítsék a két megye közötti határt megállapító jegyzőkönyvet,

melyet egyébként Gyergyószentmiklós is aláírta annak idején, de a dokumentumnak nem volt regisztrációs száma.

A polgármester szerint ugyanakkor Hargita megye az érdekeit védi, mert jól tudja, hogy a Békás-szoros egy nemzetközi brand, és vonzza a külföldi és belföldi turistákat, de Neamţ megye birtokolja az ott található javak 90 százalékát. A harc mindenesetre még sokáig folytatódik, erről ő is meg van győződve.

Borboly Csaba pár héttel ezelőtt újságolta el, hogy tíz évnyi pereskedés után született kedvező ítélet Hargita megye javára a határvitában, melynek a tétje az volt, hogy melyik megyéhez tartozik a turisták körében népszerű Gyilkos-tó és a Békás-szoros. A döntés értelmében Hargita megye a 32-es kilométerkőig tart.

comments powered by Disqus
Úgy tűnik, egyesek egyszerűen képtelenek levetkőzni a Ceaușescu-éra reflexeit. Bár lehet, nem is nagyon akarják, hiszen maguk is az Aranykor méhéből származnak.
A `70-es évek egyik legbrutálisabb gyilkosának története legalább annyira hátborzongató, mint egy skandináv krimisorozat.
Kolbászból készült kerítést biztosan nem, ez tény. De ha megnézzük a rendelkezésre álló adatokat, esetleg rájövünk, hogy talán még sem volt olyan fene jó dolgunk a csodás kommunizmusban.
Ahogy az várható volt, a kormánybuktatás után akkora a fejetlenség a PSD háza táján, hogy egészen biztosan nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb.
Az államfő egyeztetett a pártokkal, de a jövő hét elejére halasztotta a nagy bejelentést, amely senkit nem fog meglepni.
Ha ma konvencionális háborúra kerülne sor, Romániának – újra – 30 évnél régebbi, egyes területeken pedig 40 évnél is régebbi technikára kellene támaszkodnia.
Japánsztrájkot hirdettek, tüntetni készülnek és fogytán a türelmük.
Simán kikapott Horvátországtól, de a Szlovákia–Wales döntetlennek köszönhetően megőrizte továbbjutási esélyeit az Eb-selejtezőkben.
Teodorovici talán mindenkit emlékeztetni akart, kikkel is volt dolgunk az elmúlt időszakban.
A kormánybuktatás után Romániának sürgősen kellene egy megfelelő biztosjelöltet találni az Európai Bizottságba. Máris felmerült pár név.
Oké, hogy megbukott a PSD-kormány, oké, hogy kitört a demokrácia, a jólét meg minden, de hahó, a magyarok közben megint Erdély elsinkófálásán mesterkednek.
Csodák márpedig vannak.
A parlament megszavazta a bizalmatlansági indítványt.