Rendesen kiakadt a román külügyi tárca azon, hogy a magyar Országgyűlés kedden a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum (a román fél terminológiája szerint Trianoni Békeszerződés) 100. évfordulóját. Csattant is a biztosíték, égett a minisztériumi billentyűzet. 

Az MTI által idézett közlemény szerint Bukarest elfogadhatatlannak tart minden olyan próbálkozást, amely

„a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul”,

mivel ezek ellentmondanak a 21. századi európai valóságnak.

Ez semmi, de a román külügyminisztérium továbbá elutasítja az országgyűlési határozat indoklását is, mivel Románia szerint

nem léteznek olyan „máig megoldatlan politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák, amelyeket a békeszerződés okozott”.

A román fél szerint a békeszerződés, amely egyebek mellett Románia és Magyarország határát is kijelölte, nem jelent megoldandó problémát, sem tragédiát, miként azt a budapesti parlamenti nyilatkozat „beállítja”.

De még nincs vége. A minisztérium elfogadhatatlannak nevezi, hogy Magyarország közvetve, vagy közvetlenül megkérdőjelezze azt a módot, ahogyan Románia tiszteletben tartja magyar etnikumú polgárai jogait, azzal a céllal, hogy

„egy másik nemzethez tartozásuk nosztalgikus, fiktív határok alapján megrajzolt történelmi eszméjét táplálja,

amelyet Európa meghaladott az Európai Unió megalakulása által”.

Na de erre varjunk még gombot: a közlemény azt is aláhúzza, hogy

Románia mélyen elkötelezett a „nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek” jogainak tiszteletben tartása mellett,

sőt, Románia az utóbbi évtizedeken fejlett, „modellértékű” rendszert alakított ki a területén élő nemzeti kisebbségek jogainak védelmére.

Ezt a lemezt mintha már hallottuk volna.