„Magyar az, akinek fáj Trianon”. De hogyan lehet feldolgozni ezt a traumát? És kinek a felelőssége?
Irodalmi estnek indult, végül sokkal több lett annál a kolozsvári Planetarium kávézó és közösségi tér szerdán kezdődött beszélgetéssorozatának első alkalma, melynek nem kevésbé kényes és izgalmas témája volt, mint a Trianon-trauma és annak feldolgozási módozatai. Ha egyáltalán vannak ilyenek...
Ez a száz éve kibeszéletlen kérdés
ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a kis kávézót zsúfolásig megtöltő közönség többnyire egyetemistákból állt. Akik nemcsak végighallgatták a beszélgetést, véleményük is volt a témáról.
A Trianon-traumák az erdélyi magyar irodalomban című beszélgetésen Lovassy Cseh Tamás dramaturg faggatta Vallasek Júlia irodalom- és sajtótörténészt, egyetemi tanárt arról, miként jelenik meg a még napjaikban is tabunak számító kérdéskör a kortárs magyar prózában.


Vallasek Júlia irodalomtörténészt Lovassy Cseh Tamás dramaturg faggatta népes és fiatal közönség előtt a kolozsvári Planetariumban. Fotók: Serar Szabolcs
Az apropót az irodalomtörténész egy, a témában írt tanulmánya adta, melyben hat kortárs szerző regényét vizsgálva arra a kérdésre próbál választ kapni: miként viszonyul a kortárs magyar irodalom Trianonhoz, az emberek ezzel kapcsolatos érzéseihez?
A szempont az volt, hogy kortárs, 2000 után született, befejezett műveket vizsgál, kizárólag fikciót, melyek olvasmányként is izgalmasak, ugyanis bevallása szerint „kényes” irodalomtörténészként. Így került egy kalapba a három erdélyi és három magyarországi író regénye. Melyek közül egyik sem kimondottan Trianonról szól, de a kor és kérdés mindenikben megjelenik.
Az a tény, hogy itteni és anyaországi műveket is vizsgált, eleve rávilágít az alapvető különbségre. A magyarországi szerzők külső szempontból figyelik, narrátorként mesélnek a területveszteségről, ezekben a művekben
Itt van ez a világ, és már nem a miénk, és már nem olyan, amilyennek lennie kellene – summázható az anyaországi álláspont.

Vida Gábor erdélyi szerző és Trianonnal foglalkozó regénye, az Ahol az ő lelke. Fotó: Alfoldonline.hu
Ezzel szemben az erdélyi regényekben – és a kolozsvári származású, évtizedek óta Budapesten élő Tompa Andrea regényét is ide soroljuk –
A Trianon-szindróma kifejezést is Tompa Andrea férfi orvosszereplőjének szájából halljuk – azóta már a közbeszédbe is bekerült –, a barcasági fürdőorvos így nevezi azt az állapotot, amit az 1920-as években érzékel Erdélyben. És amelyet – bár eltelt száz év – azóta sem sikerült kibeszélni.
Holott ez fontos volna, hiszen a kommunikatív emlékezet révén lassan már nem feldolgozható:
És ahogy a szemtanúk nemzedéke elmegy, az emlékezet is intézményesül: beindul a kulturális emlékezet. Nem kizárt, hogy a jövő generációk Trianont is irodalmi művekhez kötik majd, akárcsak mi Eger ostromát (Gárdonyi Géza: Egri csillagok) vagy a nagy budapesti árvizet (Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán).
Az irodalomnak ugyanis felelőssége, feladata, hogy a történelmi traumák feldolgozásával foglalkozzon. És nemcsak az íróembereknek, ebben a kérdésben mindannyiunknak felelősségünk van, akik kultúrával, közbeszéddel foglalkozunk.
Hiszen, visszatérve a „Magyar az, akinek fáj Trianon” Illyés Gyula-idézethez,
és ebből a paradigmából valahogy ki kell lépni. A traumafeldolgozás első állomása pedig az, hogy elkezdünk beszélni róla, hangzott el. Ezen a téren „rosszul állunk, de legalább nem is igyekszünk”, holott nem lehet mindent az apák bűnéül felróni.

Térey János magyarországi szerző részben Kolozsváron játszódó műve, a Káli holtak. Fotó: Biró István
1945-1990 között nem lehetett beszélni Trianonról, bár jó lett volna. Ez a vonat elment, és már nem vagyunk a kommunikatív emlékezet időszakában, nekünk mást kellene meglépni. Kilépni a komfortzónából, hiszen
most a többi szempontot kell tudomásul venni, tanácsolta a meghívott. Azt, hogy az első világháború vége nem csak Trianonról szólt, véget ért egy régi és elkezdődött egy új világ. És ez világszerte hatalmas társadalmi változásokkal járt (például a nők munkavállalása), melyektől nem lehet eltekinteni.
Nem lehet esztétikailag hiteles műalkotást létrehozni, ha a szerző csak Trianonról beszél,
Meg kell értenünk, hogy más nemzetek más szemszögből látják ezt a kérdést, hiszen ezáltal teljesebb, kevésbé fájdalmas képet kapunk, tanácsolta az irodalomtörténész.
Az említett regényekben az erdélyiség is megjelenik, a magyarországi művekben
Ehhez a képhez az 1940-44 közötti magyar turisztikai cégek reklámjai is hozzájárultak, és ez a fajta anyaországi megközelítés mai napig tetten érhető. Az, hogy Erdély ennyire hangsúlyosan van jelen a művekben, annak is tulajdonítható, hogy legnagyobb elcsatolt területként itt valósul meg leginkább az intézményesülés: párhuzamos intézmények, párhuzamos világok alakultak ki.

A kolozsvári születésű Tompa Andrea Trianon-regénye, a Fejtől s lábtól. Fotó: Instagram|kfrancika
Ma azonban az embereket nem annyira Trianon, mint inkább a kisebbségi lét foglalkoztatja. Egy székelyföldi egyetemistát például az, hogy Kolozsvárra felköltözve jó-e neki. És ezt a kérdést az egyetemi tanárnak vagy a hóstáti zöldségárusnak is fel lehet/fel kell tenni.
„Bíznunk kell abban, hogy minden trauma gyógyítható, és hogy a művészet segít ezeket feloldani.” Ennek persze az a feltétele, hogy mi is akarjunk megszabadulni a különböző szindrómáktól.
Igaz, ebben a nyelv sincs mindig segítségünkre, hiszen jó lenne, ha találnánk semleges fogalmakat Trianonra, de a nyelv alapvetően nem semleges: érzelmeket jelenít meg. A kognitív nyelvészet segítségével egy vizsgálat során
Egy ilyen metafora eleve magába zár, holott erről a korról is bármit lehetne írni: vígjátékot, humoreszket és romantikus komédiát is.

Fotó: Serar Szabolcs
Trianon kapcsán felmerül a politikum felelőssége is, hívta fel a figyelmet a hallgatóság, de kiderült, hogy a kortárs magyar írók ezt nem feszegetik műveikben. Már megtette az előző írógeneráció: Bánffy Miklós trilógiájában, az Erdélyi történetben, Wass Albert, Tamási Áron, és mindannyian a magyar arisztokráciát hibáztatták a nemzeti tragédiáért.
De a Trianon-trauma a lírában is megjelent, például a helikoni triász tagjainak – Áprily Lajos, Reményik Sándor, Tompa László – költészetében. Napjainkban lehet, hogy hasznosabb, hogy a érzelemcentrikus versek helyett a történetcentrikus regények foglalkoznak vele, vélte Vallasek.
Pedig ma is születnek költemények Trianonról, tesszük hozzá, itt van például Markó Béla 2012-ben íródott Csatolmány című verse.
Ami pedig a politikumot illeti, ennek a kulturális emlékezet alakulásában is van szerepe, az éppen aktuális hatalom manipulálhat, napirendre tűzhet és el is felejthet egy-egy történelmi eseményt. De
Főleg, hogy százéves késésben vagyunk és az 1990 óta eltelt 30 év nem volt elég ennek a drámai történelmi eseménynek a feldolgozására. Fontos, hogy ma egyáltalán lehet beszélni Trianonról, így van esély arra, hogy megbeszélhető legyen és az életünk menjen tovább. Ahogy amúgy is megy...
„Az emberek nem szeretik rosszul érezni magukat, jól szeretik érezni magukat, harmóniában szeretnek élni” – summázott a meghívott. Aki szerint a Trianon-trauma feldolgozásában a globalizáció és a nagyobb információáramlás, a könnyebb tájékozódási lehetőség is segíthet. De ahogy minden, ez is egyéni felelősség és döntés kérdése.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.