Tudják, van az a mindennapi életből kivágott (és abszolút valós) jelenet, amikor árvíz idején a katonák rakják a homokzsákokat hűvös halomba, miközben a polgárok, akiknek, ugye, az otthonait, vagyonát elnyeléssel fenyegeti a dühödt áradat, békésen üldögélnek a korcsomában, egy-egy pohár vagy üveg alkoholba kapaszkodva.

Na, többek közt ennek az állapotnak akar véget vetni a mioritikus törvényhozás, mégpedig egy olyan sürgősségi kormányrendelet-módosító törvénnyel, amely kicsit megváltoztatná a dolgokat, ha ne adj Isten, ostrom- vagy a szükségállapotot kell hirdetni valamiért.

A törvény rendesen kiterjesztené az állami hatóságok, vállalatok és magánszemélyek jogait és kötelességeit válsághelyzetek idején. Vegyük sorra, mi vár ránk ostrom- vagy szükségállapot idején, ha a törvénytervezetet megszavazza a képviselőház, aláírja az államelnök és megjelenik a Hivatalos Közlönyben.

1. A védelmi, rendfenntartó és nemzetbiztonsági hatóságok behívhatják a tartalékosokat, kiképzés és missziók végrehajtása végett. Továbbá behívhatják a munkaképes magánszemélyeket (vagyis akár Önt is, kedves Olvasó), közmunkavégzésre.

2. A hatóság rekvirálási jogot is kap. Ami azt jelenti, hogy ha például Önnek, kedves olvasó, van egy traktorja, és szükségállapot (pl. árvíz vagy földrengés) idején a hatóság úgy gondolja, hogy arra a traktorra szükség van, akkor szépen bekopog és elviszi. Persze, ígéretet tesz arra, hogy amint a dolgok visszatérnek a szokásos medrükbe, visszaadja Önnek a traktort. Vagy, ha netán akció közben fel- vagy lerobban, akkor megfizeti a keletkezett kárt.

3. A hadiiparban érdekelt állami és magánvállalatoknak növelniük kell a termelést, a hadsereg igényei szerint.

4. A helyi hatóságok kötelesek biztosítani a lakosság és a védelmi erők teljes körű ellátását (energia-ellátás, egészségügy, mezőgazdaság, élelmezés, vízszolgáltatás, kommunikáció, szállítás), nincs apelláta.

Oké, ez eddig rendben is volna. Kérdés persze, mennyire olajozottan megy majd az alkalmazás, ha a tervezetből törvény lesz. Mert szinte biztosak vagyunk abban, hogy lesznek olyanok, akik inkább a kocsmákban üldögélnek, mintsem hogy homokzsákokat cipeljenek. Na, erre az esetre is van törvénytervezeti betű. Az ellenszegülő magánszemélyeket 100-tól 500 lejig, a jogi személyeket 1000-től 70 000 lejig terjedő pénzbírsággal sújthatják.