A Nussbaum családból egyedül László élte túl Auschwitzot. Az ő megrázó történetét vitte filmre Csibi László dokumentumfilm-rendező.
A Kolozsváron élő Nussbaum László a holokauszttúlélők legfiatalabb generációjához tartozik, pedig már elmúlt kilencven éves. Tizenöt évesen vitték el Auschwitzba, majd Buchenwaldba, emlékein keresztül a megszokott környezetéből kiszakított, hirtelen magára maradt kamasz szemével láthatjuk, milyen volt megjárni a poklok poklát a haláltáborban. Bár azt gondolhatnánk, erről a témáról már mindent elmondtak, a róla szóló Nussbaum 95736 című dokumentumfilm, melyet Csibi László rendezett, azt igazolja, hogy
Az elmúlt évtizedekben rengeteg alkotás vállalkozott arra, hogy egészen közelről megmutassa a népirtás brutalitását, de egyik sem szólt még annyira rólunk, mint Nussbaum László története. Egyrészt azért, mert ő itt van közöttünk, szembemehetünk vele az utcán, ráadásul azokról a dolgokról is mesélhet, melyekről nem olvashatunk a történelemkönyvekben. Másrészt az ő története – az erdélyi zsidóság sorsának szemléltetésén túlmenően – arról is szól, miként élte meg a tordai magyarság azt, hogy a második bécsi döntést követően Romániában maradt, míg az alig harminc kilométerre található Kolozsvárt visszacsatolták Magyarországhoz.
.jpg)
Nussbaum László Tordán | Jelenet a dokumentumfilmből
Nussbaum László családjának sorsa ugyanis azzal pecsételődött meg, hogy eldöntötték, hátrahagyják polgári lakásukat és a jólétet Tordán, hogy Kolozsvárra, azaz Magyarországra költözzenek.
A zsidótörvények életbe lépését Kolozsváron is megérezték az izraeliták: elsőként kitiltották őket az állami közigazgatásból, majd nem gyakorolhattak bizonyos hivatásokat, még a gyerekeket és a tanárokat is elküldték az állami iskolákból. Ekkor alakult meg az úgynevezett Zsidlic, avagy a Kolozsvári Tarbut Zsidó Líceum, ahol Nussbaum László is tanult. A gyerekek eleinte semmit nem érzékeltek abból, hogy baj van. Az üldöztetésük akkor vált Nussbaum számára nyilvánvalóvá, amikor a Mikes Kelemen utcai három szobás lakásukból kitessékelte őket a későbbi táblabíró, és a család egy fürdőszoba nélküli lakásba kényszerült ugyanabban az udvarban.
Mindezek az események még csak sejtették, hogy mi készül, viszont ami ezután következett, arra senki nem számíthatott. A város 18 ezres zsidóságát először az Írisz telepi téglagyárban kialakított gettóba szállították. A gyerekek még ekkor sem realizálták, hogy mi történik, olyan volt az egész, mint egy sátoros kirándulás. Nussbaum szerint szülei saját maguktól vonták meg az ételt és a vizet, hogy ő és öccse ne szenvedjen hiányt, ezért nem tűnt fel nekik, hogy mi készül. Erre Auschwitzban már nem volt lehetőség, a megalázó marhavagonos utazás után a nőket és a férfiakat külön választották, ekkor látta utoljára az édesanyját. Másnap az apjuktól is szétválasztották a 15 éves Lászlót és 13 éves Sándort, később pedig a testvérek is elkerültek egymástól.
Nussbaum László a film kolozsvári vetítésén úgy fogalmazott:
Nem volt túl fiatal, sem túl idős, szervezete erős volt, jól bírta az éhezést. Bármennyire furcsán hangzik, de az is számított, hogy jól bírta a fiziológiai szükségleteinek visszatartását, hiszen sokak életébe került, ha az appel, azaz a sorakozó alkalmával magukra piszkítottak. Az éhezés annyira leírhatatlanul kínzó volt, hogy előfordult: egyes szülők saját gyermekeik elől ették el az ételt, és nem azért, mert nem szerették gyermeküket, hanem mert a túlélés törvénye ezt diktálta.

Balról: az est házigazdája, Katona Zs. József, Csibi László rendező, Nussbaum László
és Tibori Szabó Zoltán | A fotó készítője: Horváth László
Nussbaum nagyon érzékletesen írta le a tábori körülményeket, az állandóan működő krematóriumok füstjét, a szagokat, a foglyok sorából kikerült őrök kegyetlenkedéseit, és a túlélésért bármit elkövető rabok kétségbeesett próbálkozásait. Ahogyan a film is tanúsítja, Nussbaum László elevenen emlékszik mindenre, mégis olyan nyugalommal mesélt az átélt borzalmakról, mintha teljesen hétköznapi dolgokról lenne szó. Akkor sem mutatott túlzott érzelmeket, amikor a filmben bemutatta a nejlonzacskóban őrzött kék csíkos rabruháját, amely
A beszélgetés alkalmával egyedül akkor érzékenyült el, amikor a két évvel fiatalabb öccséről mesélt, akit kiszelektáltak, de a krematóriumok túlterheltsége miatt napokig nem hajtották végre a kivégzést. Bevallása szerint egy csellel megmenthette volna testvérét a gázkamrától, ez azonban egy másik gyermek életének a feláldozásával járt volna. Nem tudta végül megtenni, nem morális okokból, hanem mert valami legbelül nem engedte – magyarázta.

László és Sándor édesanyjukkal 1942-ben
A kisgyerek, akit egy fél adag kenyér ígéretével csalt a barakkokhoz, hogy az őr kicserélje őt a Nussbaum testvérére, nem sejtette, milyen közel került a halálhoz. Legalább ő túlélte, míg Sándort pár napon belül megölték. Egy cetlin üzente meg, hogy őt már egy jó helyre viszik, és nem akarja, hogy emiatt a szülei elkeseredjenek. Ez a cetli lett volna az utolsó emlék öccsétől, de azt is elvették tőle amikor Buchenwaldra szállították, és még a testnyílásaikat is átvizsgálták.
a foglyoknak lehetőségük nyílt arra, hogy eldöntsék, hol szeretnének élni. Sokan úgy érezték, soha nem térnének vissza abba az országba, mely hozzájárult az elhurcolásukhoz, és inkább nyugati országok vagy Palesztina felé vették az irányt, Nussbaum mégis hazajött. 16 éves volt ekkor, nem volt pénze, lakása vagy mestersége, átmenetileg egy segélyszervezeti otthonban lakott, míg tordai nagynénje és nagybátyja befogadta őt. Nem volt könnyű az új körülményekhez alkalmazkodni, ugyanakkor nehezére esett, hogy ugyanúgy kezelték, mint egy 16 éves átlagos fiatalt, miközben ő már nem volt ugyanaz az ember. A túlélők annyira megszokták a halál gondolatát, hogy érzéketlenné váltak, ha valaki meghalt – ezt nem érthették azok, akik nem járták meg Auschwitzot.

Buchenwald a felszabadulás után, Nussbaum úr jobb felől áll, legszélen | centropa.org
Buchenwald felszabadulásakor a foglyokat azzal áltatták, hogy a kommunizmus egy jobb élet reményét hozza el, és szükség van rájuk ennek az új világnak a felépítéséhez. Nem telt el sok idő, míg az emberarcú szocializmus reménye szertefoszlott. Nussbaumnak viszont egyetlen dologra volt szüksége a hazatérés után: nyugalomra, amit későbbi felesége mellett talált meg, akit órákig hallgatott, amint hegedűn gyakorol. Eleinte vegyes érzelmek lettek úrrá rajta, ha például német zeneszerző műveit hallgatta vagy német szót hallott, később felháborította, amikor a zsidó temetőben német katonákat temettek el. Annak sem örült, amikor fia szász nőt vett feleségül. Később letisztultak a gondolatai, és ma már azt vallja, hogy
A film és a beszélgetés legfontosabb üzenete is az, hogy a holokauszt tanulságait nem szabad elfelejteni, akkor sem, ha kihal az a generáció, mely személyes történetével tanúskodna az átélt borzalmakról.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Maradnának az amerikaiak? Az EU szorgosan figyeli az üvegházhatású gázkibocsátást, itthon kicsit nőtt...
Maradnának az amerikaiak? Az EU szorgosan figyeli az üvegházhatású gázkibocsátást, itthon kicsit nőtt...
További híreink: már megint dróntalálat ért egy kereskedelmi hajót a román felségvizeken, Brassóba és a hegyvidéki területekre és utakra pedig megérkezett a tél.
További híreink: már megint dróntalálat ért egy kereskedelmi hajót a román felségvizeken, Brassóba és a hegyvidéki területekre és utakra pedig megérkezett a tél.
További híreink: már megyék összevonását is rebesgetik a közigazgatási reform kapcsán, a bukaresti közlekedési vállalat alkalmazottai pedig szó szerint egy nagy családot alkotnak.
További híreink: már megyék összevonását is rebesgetik a közigazgatási reform kapcsán, a bukaresti közlekedési vállalat alkalmazottai pedig szó szerint egy nagy családot alkotnak.
...de a PSD-ben sem örül mindenki a területi-adminisztratív reformnak, az RMDSZ egyértelműen elutasítja. Továbbá: a szociáldemokraták reformüzemmódja az állami vállalatokat sem kímélné.
...de a PSD-ben sem örül mindenki a területi-adminisztratív reformnak, az RMDSZ egyértelműen elutasítja. Továbbá: a szociáldemokraták reformüzemmódja az állami vállalatokat sem kímélné.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Besztercén elkaptak egy álügyészt, aki kemény pénzért ígérte büntetőügyek „elintézését”. A hét végére pedig ismét teljes kapacitással működhet a cernavodai atomerőmű.
Besztercén elkaptak egy álügyészt, aki kemény pénzért ígérte büntetőügyek „elintézését”. A hét végére pedig ismét teljes kapacitással működhet a cernavodai atomerőmű.
Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.
Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.
Továbbá: szinte tízmillió lejre vágta meg négy leleményes hölgy a közlekedési minisztériumot. És kedves Olvasók, nyugi, még kicsit fázik az orrunk hegye, aztán jön a jó idő.
Továbbá: szinte tízmillió lejre vágta meg négy leleményes hölgy a közlekedési minisztériumot. És kedves Olvasók, nyugi, még kicsit fázik az orrunk hegye, aztán jön a jó idő.
Szívességspirálba keveredett a szomszédasszonyával egy Kolozsvárra költözött külföldi. Fényes nappal, az utcán késelte meg a feleségét egy hivatásos katona Caracalban.
Szívességspirálba keveredett a szomszédasszonyával egy Kolozsvárra költözött külföldi. Fényes nappal, az utcán késelte meg a feleségét egy hivatásos katona Caracalban.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.