// 2026. március 15., vasárnap // Nemzeti Ünnep, Kristóf

Cioloş, az európai a Székelyföldön: haszontalan dolog autonómiáról beszélni

// HIRDETÉS

A volt miniszterelnök Csíkszeredában volt képes ezt mondani. Mert a jólét fontosabb. De vajon nem épp az autonómia hozhatja el a jólétet?

Sajátos módon próbálta magát belopni a székelyek szívébe  Dacian Cioloş volt technokrata miniszterelnök, a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) nevű új párt elnöke, aki Csíkszeredában kampányolt egy adagot az európai parlamenti választások előtt néhány hónappal: haszontalan dolognak nevezte az autonómiáról való beszédet. Már legalábbis addig, amíg az emberek szegények, és nincs lehetőség a fejlődésre – mondja ő.

„Nem látom, miben segítené az embereket a jólétük növelésében az, ha csak ezekről a dolgokról beszélünk, és állandóan előhozakodunk velük, azelőtt, hogy gazdasági fejlődést elősegítő megoldásokkal állnánk elő. Én azt mondom, előbb biztosítsuk a térség gazdasági fejlődésének lehetőségeit, aztán lássuk, hogyan gondolkodnak az emberek”

- mondta a volt kormányfő.

Szerinte a Székelyföld számára a megoldást a beruházások ösztönzése és a gazdasági fejlődés jelenti, de emellett egyforma fontosságot kell tulajdonítani az ott élő magyarok és a románok gondjainak.

„Ha csak az identitáshoz, a nyelvhez és a kultúrához kapcsolódó dolgokról beszélünk, akkor behatároljuk a problémát. Szerintem az identitáshoz és kultúrához kapcsolódó dolgokat össze kell kapcsolni a gazdasági fejlesztéssel. A szegénység, a beruházások és a munkahelyek hiánya nem oldható meg, ha csak a kulturális és etnikai kérdésekkel foglalkozunk, és még kevésbé, ha egyoldalúan foglalkozunk velük. Szerintem ezekben a megyékben csak akkor oldhatóak meg a problémák, ha ugyanolyan mértékben foglalkozunk a magyar nemzetiségű és a román nemzetiségű román állampolgárok gondjaival is, mivel ők is ugyanazokkal a gondokkal küszködnek, még ha ezeket néha ellentétbe is állítják egymással. Vagyis a pragmatikus megoldás elsősorban a beruházások ösztönzése, ami persze feltételezi az infrastrukturális enklavizálódás felszámolását”

– mondta a korábbi uniós mezőgazdasági biztos.

Majd meg is magyarázta a fellengzősen megfogalmazott tervet: többek között a Marosvásárhely és Brassó közötti autópályát kell megépíteni, amely a térségbe vonzaná a befektetőket is.

Azzal próbálta felkelteni a hallgatóságban az érzést, hogy érti a gondjaikat, hogy elmondta: ő maga egy olyan faluból származik, amelyben jelenleg a magyarok aránya 60, a románoké pedig 40 százalékos. (Édesanyja szülőfalujáról, Szilágyperecsenről van szó). Márpedig ahol jólét van, illetve törődnek a jólét megteremtésével, ott meg lehet találni a módot a többi probléma megoldására is.

A példaként állított dél-tiroli autonómiát rövid úton söpörte le az asztalról, mondván: annak itt nincs semmilyen relevanciája, mivel itt „sajátos” a probléma

„Ez annyit jelentene, hogy csak a probléma egyik részét izoláljuk, és az ilyen javaslatok révén csak a megoldások egy részét találjuk meg” – ontotta tovább az értékesnek vélt gondolatokat.

Majd azzal folytatta: nem lát semmilyen problémát és módosítani valót a román alkotmány első cikkelyében, amely egységes és oszthatatlan nemzetállamként határozza meg az országot. Mert – így  Cioloş – egy nemzetiség jogai vagy anyanyelvhasználata nem az alkotmány módosításával megoldható. 

Bár vannak megfontolandó dolgok is abban, amit mondott, azért az autonómia – pláne a gazdasági fellendülést hozó dél-tiroli autonómia – ilyen szintű félresöprése után meglepődnénk, ha  a soron következő választásokon végeláthatatlan tömegek hömpölyögnének a székelyföldi szavazókörök előtt, hogy Cioloşra és pártjára szavazzanak. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Zelenszkijjel az oldalán bírálta Magyarországot a román államfő
Krónika

Zelenszkijjel az oldalán bírálta Magyarországot a román államfő

Nicușor Dan szerint elfogadhatatlan, hogy a 27 uniós tagállam közös döntését az Ukrajna támogatására szánt hitelről hetekkel később megkérdőjelezi Magyarország.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS