Európai profil
béel
2019. március 14. csütörtök, 13:36
A volt miniszterelnök Csíkszeredában volt képes ezt mondani. Mert a jólét fontosabb. De vajon nem épp az autonómia hozhatja el a jólétet?

Sajátos módon próbálta magát belopni a székelyek szívébe  Dacian Cioloş volt technokrata miniszterelnök, a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) nevű új párt elnöke, aki Csíkszeredában kampányolt egy adagot az európai parlamenti választások előtt néhány hónappal: haszontalan dolognak nevezte az autonómiáról való beszédet. Már legalábbis addig, amíg az emberek szegények, és nincs lehetőség a fejlődésre – mondja ő.

„Nem látom, miben segítené az embereket a jólétük növelésében az, ha csak ezekről a dolgokról beszélünk, és állandóan előhozakodunk velük, azelőtt, hogy gazdasági fejlődést elősegítő megoldásokkal állnánk elő. Én azt mondom, előbb biztosítsuk a térség gazdasági fejlődésének lehetőségeit, aztán lássuk, hogyan gondolkodnak az emberek”

- mondta a volt kormányfő.

Szerinte a Székelyföld számára a megoldást a beruházások ösztönzése és a gazdasági fejlődés jelenti, de emellett egyforma fontosságot kell tulajdonítani az ott élő magyarok és a románok gondjainak.

„Ha csak az identitáshoz, a nyelvhez és a kultúrához kapcsolódó dolgokról beszélünk, akkor behatároljuk a problémát. Szerintem az identitáshoz és kultúrához kapcsolódó dolgokat össze kell kapcsolni a gazdasági fejlesztéssel. A szegénység, a beruházások és a munkahelyek hiánya nem oldható meg, ha csak a kulturális és etnikai kérdésekkel foglalkozunk, és még kevésbé, ha egyoldalúan foglalkozunk velük. Szerintem ezekben a megyékben csak akkor oldhatóak meg a problémák, ha ugyanolyan mértékben foglalkozunk a magyar nemzetiségű és a román nemzetiségű román állampolgárok gondjaival is, mivel ők is ugyanazokkal a gondokkal küszködnek, még ha ezeket néha ellentétbe is állítják egymással. Vagyis a pragmatikus megoldás elsősorban a beruházások ösztönzése, ami persze feltételezi az infrastrukturális enklavizálódás felszámolását”

– mondta a korábbi uniós mezőgazdasági biztos.

Majd meg is magyarázta a fellengzősen megfogalmazott tervet: többek között a Marosvásárhely és Brassó közötti autópályát kell megépíteni, amely a térségbe vonzaná a befektetőket is.

Azzal próbálta felkelteni a hallgatóságban az érzést, hogy érti a gondjaikat, hogy elmondta: ő maga egy olyan faluból származik, amelyben jelenleg a magyarok aránya 60, a románoké pedig 40 százalékos. (Édesanyja szülőfalujáról, Szilágyperecsenről van szó). Márpedig ahol jólét van, illetve törődnek a jólét megteremtésével, ott meg lehet találni a módot a többi probléma megoldására is.

A példaként állított dél-tiroli autonómiát rövid úton söpörte le az asztalról, mondván: annak itt nincs semmilyen relevanciája, mivel itt „sajátos” a probléma

„Ez annyit jelentene, hogy csak a probléma egyik részét izoláljuk, és az ilyen javaslatok révén csak a megoldások egy részét találjuk meg” – ontotta tovább az értékesnek vélt gondolatokat.

Majd azzal folytatta: nem lát semmilyen problémát és módosítani valót a román alkotmány első cikkelyében, amely egységes és oszthatatlan nemzetállamként határozza meg az országot. Mert – így  Cioloş – egy nemzetiség jogai vagy anyanyelvhasználata nem az alkotmány módosításával megoldható. 

Bár vannak megfontolandó dolgok is abban, amit mondott, azért az autonómia – pláne a gazdasági fellendülést hozó dél-tiroli autonómia – ilyen szintű félresöprése után meglepődnénk, ha  a soron következő választásokon végeláthatatlan tömegek hömpölyögnének a székelyföldi szavazókörök előtt, hogy Cioloşra és pártjára szavazzanak. 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/30368
Hej, zengték a jeles jelöltek a „magyar nótát” egyre-másra. Kivéve a PSD-vezért. Neki tele volt a szája.
Jól látják, kedves Olvasók. A nagy tudású politikai elemző szerint Magyarország egy kisebb orosz medve, amely persze folyton Erdélyre feni a fogát.
Yuval Harari tézisei alapján a szerző többek közt levonja a következtetést: az állítólagos hazaszeretetével dicsekvő ultranacionalista dragnióta rezsim sohasem fog hazafinak számítani.
A Facebookon, egy élő bejelentkezésben kérte követőit, hogy szóljanak a rendőrségnek és menekítsék ki a helyszínről.
Nem csak Che Guevara és Marx, hanem Boc, Băsescu, Dragnea, Cioloş is pólóra került. Meg Orbán, Merkel, Trump vagy Macron is.
„Magyar az, akinek fáj Trianon”. De hogyan lehet feldolgozni ezt a traumát? És kinek a felelőssége?
A gyűlölet magasztalói és prédikálói visszafordítják a román társadalmat abba a korba, amikor a nacionalista hév pótolni tudta a sokak számára hasznos racionális megoldásokat.
A legnagyobb világsztárok közül kevesen és ritkán jutnak el Romániába, de nem azért, mert nem akarnak: az autópályák és az ideális fellépőhelyszínek hiánya ijeszti el Bonót, Beyoncét és társait.
Bár Nagyvárad gyógyszerészettörténeti emlékeit a rendszerváltás után szétlopkodták, az irgalmas rendiek Gránátalma patikájának berendezése túlvészelt minden viszontagságot. A katolikusok teljesen önerőből feltárták, leltározták és most a közönségnek is megmutatják.
Gryllus Dánielt kérdeztük a Kaláka és Kányádi Sándor kapcsolatáról Kolozsváron, ahol a zenekar Bogdán Zsolt színművésszel a tavaly elhunyt költő verseiből adott elő egy estére valót.
Ráadásul rekord idő alatt. Na de: Sebastian Ghițát nem sikerült kipiszkálni Szerbiából, pedig állítólag akarták. És Markó Attilát se Magyarországról. Igaz, azt annyira nem is erőltették.
Több megyében is menekülniük kellett az embereknek az áradások elől.
Nem volt olyan szövetség, melyben Románia kitartott volna, állítja a szerző. És ha már hagyomány, akkor tessék, itt az újabb nemzetközi botrány.
Diószegi László így büntetné meg a rájátszásban katasztrofálisan teljesítő játékosait.