Ha a dolgok úgy alakulnak, ahogy arra a szöveg is figyelmeztet, akkor nagyon kezdhetünk spórolni, mert pénzszűk esztendők jönnek.
Csoda lett volna, ha egy aljas és alkalmatlan, a demokrácia lebontására és saját vezetőjének a dutyitól való megmentésére összpontosító kormányzat nem produkál pénzügyi és gazdasági katasztrófát is. A jelei vitathatatlanok.
Márciuska alkalmából legalább egy hihető okot szerettem volna találni arra, hogy valami jót mondjak Románia kormányáról. Nem sikerült.
ha leltárba vesszük a dragnióta kleptokrácia által egy első fokon 8 évnyi végrehajtandó börtönbüntetésre ítélt alak biztatására elfogadott gazdasági lépéseket. Még akkor is, ha önök nem szakértők ebben.
Kiderül, hogy miközben felszámolta az igazságszolgáltatás függetlenségét, a jogállamiság kimúlásáig átpolitizálva azt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és az RMDSZ által támogatott pészédés (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) hatalom egy jövendőbeli venezuelai típusú gazdasági katasztrófa alapjait is lerakta. Szemmel láthatók a megjósolt katasztrófa időszerűvé válásának jelei. Csak a Vâlcovhoz hasonló alakok fedezetlen populista nyilatkozatai által serkentett önkéntes vakság nem képes meglátni azokat.
A lelkes populista ígéretek alapján hatalomra került kleptokrata rezsim az önkiszolgálással nem elégszik meg. A románok munkája iránti lenézésének is szisztematikusan hangot ad. Például azzal, hogy az ablakon dobják ki az adófizetők pénzét, gyűlölettel pazarolják különleges nyugdíjakra, melyeket úgy osztogatnak, hogy biztosítsák a potentátok hatalmának érintetlenül tartásához fontos kategóriák hűségét. Ezzel egyidejűleg ugyanez a pészédés hatalom kudarcot vallott az európai pénzek lehívása terén. És hasztalanul növelte meg a lakosság egyes kategóriájának bérét, hiszen az inflációval valójában mindenki jövedelmét csökkentette.
és az ezzel, valamint a kiszámíthatóságával kapcsolatos bizalmat, miáltal keményen táplálja a rendszerrel szembeni bizalmatlanságot, valamint egyes szakértők és az ország gazdasága számára létfontosságú potenciális befektetések külföldre menekülését. És mindennek a tetejében elfogadta a 114. sz. sürgősségi kormányrendeletet, „kapzsiságadót” vetve ki, ami véget vetett a bankok és az üzleti környezet jelentős része türelmének.
Mivel, mint bármely totalitárius rezsim, elfogadhatatlannak tartja bármilyen intézmény és nem utolsó sorban a bármelyik magára valamit is adó monetáris rendszerben természetes intézmény, a nemzeti bank függetlenségét, ráadásul a Román Nemzeti Bankot (BNR) és főleg a kormányzóját is tűz alá vette. Végül egy nemzeti-kommunista törvénytervezet, amely a PSD bűnöző főnöke, Liviu Dragnea és nagyon is alázatos szolgája, Şerban Nicolae gépkocsivezetőből lett szenátor kezdeményezésére jelent meg hirtelen, arra akarja kényszeríteni a BNR-t, hogy venezuelai mintára hazahozza az ország szinte teljes aranykészletét.
Egy részük biztosan vészes és veszedelmes, ha nem egyenesen szeizmikus. Mert aláásnák a BNR függetlenségét. És megrendítenék az ország bizalmát Románia és nemzeti bankja fizetőképességével kapcsolatban. Amit, ahogy azt Dragoş Cabat elemző a Szabad Európának elmagyarázta, az aranytartalékai is szavatolnak.
Nem véletlen, hogy e tartalékok jelentős részét, ősidők óta, még a kommunizmusban is Anglia Bankjában tárolják. Senki sem tud mondani az utóbbi nagyjából négyszáz évben ennél biztosabb helyet.
Pénzbe kerül a sárga fém Londonban tartása? Nyilvánvalóan. De milyen igazi biztonság van ingyen? Jobb lenne az orosz biztonság, szavatolva azt, hogy az egy évszázada Moszkvába vitt román kincstári vagyon örökre eltűnik, esetleg a saját aranyunkból fizetve azért, hogy a Szputnyikos putyinista propaganda és a trolljaik dicsérgessék Dăncilát, Dragneát, Ghiţát, Puricot, Pleşoianut és a társaikat?
Meg különben is, egy csaknem 104 tonna arannyal rendelkező országnak, egy olyan időszakban, amikor a bankok negatív kamatot fizetnek a hosszú távon náluk parkoltatott összegek után, mit számít az a 300 000 lej, és nem 300 000 euró, ahogy a pészédés Şerban Nicolae pofátlanul dezinformált?
felgyorsítva a monetáris-pénzügyi zűrzavart, de az antimeritokrata pészédés rezsim által amúgy is nagy megpróbáltatásokat elszenvedő ország gazdasági hanyatlását is. Márpedig az országnak válsághelyzetekben ténylegesen és sürgősen szüksége lehetne a londoni aranyra, hogy felszínen tartsa magát.
Mindezek a lépések riadókészültségbe helyezik a bankokat és a befektetőket, serkentik a monetáris és pénzügyi instabilitást és lerakják egy gyorsuló hanyatlás alapjait, melynek nyomán a román gazdaság és hitelessége előreláthatóan – tartósan – meg fog rendülni. A PSD gazdasági stratégája nemrég, preventív módon, annak (95 százalékos) valószínűségét vetette fel, hogy a három nagy közül az egyik, nevezetesen a Standard&Poor’s lerontja Románia minősítését, stabil távlatról negatívra minősítve át. Miért tenné?
Vâlcov miatt. Orlando Teodorovici miatt. A 114. sz. sürgősségi kormányrendelet miatt. Végül is a hitelminősítő ügynökségek, köztük a S&P feladata éppen egyes országok fizetőképességének, vagyis azon képességüknek a felmérése, hogy visszafizessék hiteleiket, továbbá annak megbecsülése, hogy mekkora a kockázata azok vissza nem fizetésének. A hitelminősítő ügynökség véleményének óriási hatása van bármelyik gazdaságra nézve a nemzetközi piacokon, ahogy az Görögország csődje alkalmával látható volt.
Hiszen növekedni fog az ország finanszírozásának költsége, a költségvetési hiány és a pénz leértékelődése, ezzel egyidejűleg pedig csökkennek a gazdaságba irányuló befektetések.
Előrelátható, hogy a bukaresti baloldali populisták, az érlelődő katasztrófával kapcsolatos felelősségük elhárítása érdekében a náci Németországban, a fasiszta Olaszországban, a kommunista Oroszországban, a peronista, castroista Latin-Amerikában és Chavez és Maduro bolivarista-nemzeti-szocialista rezsimjében sokat tesztelt üres propagandához folyamodnak majd. Az AEÁ-t, a „banki lobbit”, a sorosista, vagyis zsidó nagytőkét, az oligopolt és a multikat fogják hibáztatni. A valóság valamivel egyszerűbb. A PSD azért bünteti a románokat, mert megválasztották.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Egy álkommunista megmondót nem érdekel a háború, ahogy a 10 lejes benzin réme se. Az viszont igen, hogy épp mi jön ki az elszabadult hajóágyú csövén, és ezzel mekkorát lehet kaszálni a lájkversenyben.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
További híreink: Nicușor Dannak körülbelül százszor több információja van az ügyészségi rendszerről, mint nekünk, egy balek zsarolót pedig a bukaresti reptéren tartóztattak le a hatóságok.
A Richter-skála szerinti 3,3-as erősségű földrengés volt vasárnap este tíz óra előtt hét perccel.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Százezer eurós kártérítést kapnak annak a marosvásárhelyi háznak a tulajdonosai, amit kisajátítottak és hamarosan lebontanak. A kövesdombi lakótelepen levő ingatlan akadályozza két utca összekötését, ezért kénytelenek eltüntetni a föld színéről.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.