Erdélyben adatkáosz van, de az RMDSZ rendet akar tenni benne

Ön tudja, hogy hány magyar könyvkiadó működik Erdélyben? És azt, hogy hány magyar diák tanul Szatmárnémetiben vagy Csíkszeredában? Esetleg azt, hogy milyen gazdasági mutatói vannak az egyes magyarlakta településeknek vagy mennyi az éves költségvetésük? Az efféle statisztikai és intézményi adatokat ezentúl egy helyen is megtalálhatjuk, már ha sikerül tartalommal feltölteni a napokban debütáló Erdélystat portált, mely az erdélyi magyarságról szóló valamennyi adat összegyűjtését, rendszerezését és értelmezését tűzte ki célul.

A nagyszabású projekten már körülbelül egy éve dolgoznak az RMDSZ, illetve az Iskola Alapítvány égisze alatt, a Bethlen Gábor Alap támogatásával. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint azért van szükség egy ilyen portálra, mert ezek az adatok kulcsfontosságúak a társadalomszervezéshez és a jövőtervezéshez, hiszen ezekre támaszkodva lehet feltérképezni és kielemezni a trendeket, előrejelzéseket készíteni. A tapasztalat azt mutatja, hogy semmilyen rendszer nincs az elérhető nyilvános és közérdekű információkban, ráadásul vannak egymásnak ellentmondó adatok. Az is nehezíti a kutatásokat, hogy egyes számok csak elviekben nyilvánosak, a gyakorlatban nehezen hozzáférhetőek.

Balról: Horváth István, Porcsalmi Bálint és Barna Gergő 

Az Erdélystaton közzé tett adatok elsősorban a döntéshozók, az intézményvezetők, a kutatók, illetve az újságírók számára lehetnek hasznosak, de bárki számára érdekes lehet, aki kíváncsi, hogy a településén milyen statisztikai adatok vannak, vagy átfogó képet szeretne az erdélyi magyar társadalomról. Egyelőre három évre biztosított az oldal működése, de a kezdeményezőknek hosszú távú céljai vannak a folyamatosan bővülő, később angol nyelvre is lefordított, képlékeny adathalmazzal.

Barna Gergő szociológus a projektbemutató sajtótájékoztatón elmondta, több szakértővel is együtt dolgoznak, de szeretnének minél többet bevonni. Az oldal háromféle szolgáltatást nyújt: elemzéseket készít, rendszeres közleményeket tesz közzé, ugyanakkor elkészíti az egyes települések, megyék és régiók statisztikai adatlapját.

A főbb témakörök:

• a népességtudomány – népesség, etnikumok, anyanyelvi és felekezeti megoszlás;
• a gazdaság – foglalkoztatottság, GDP, humán erőforrás;
• az önkormányzatok helyzete – felépítés, intézmények, infrastruktúra, költségvetés;
• és az oktatás – beiskolázási számok, vizsgaeredmények, eszközállomány, stb.

Ami az intézménytárat illeti, Horváth István szociológus, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója kifejtette: hét éve dolgoznak a romániai kisebbségi szervezetek adatbázisán, mely idő alatt több korlátozó tényezővel is szembesültek, hiszen a társadalmi szervezetek különböző jogi háttérrel és tevékenységi területtel rendelkeznek, és azt is le kellett tisztázni, melyik szervezetek számítanak magyarnak. Egyelőre a romániai magyar nyelvű felsőoktatásra, médiára és könyvkiadásra vonatkozó adatok kerültek fel a portálra, de tervbe van véve a kulturális és a gondozó intézmények felleltározása is. A terület alapú megközelítés szemléltetésére Horváth István bemutatta a táncházak, néptáncegyüttesek, néptánctáborok térképét, amely lokalizálja az összes ilyen típusú tevékenységet.

A sajtónak is a segítségére lehet az Erdélystat (Fotó: RMDSZ)

De milyen haszna lehet mindennek? Átfogó képet nyújt az erdélyi magyar társadalom szövetéről, annak hiányosságairól, rámutat, hol érdemes befektetni vagy pályázatokra hajtani.

A projektbemutatón elhangzott, az adatok döntő többségét az Országos Statisztikai Hivataltól, az Európai Statisztikai Hivataltól és kormányzati intézményektől szerzik meg, majd az erdélyi magyar felhasználók szemszögéből feldolgozva, csoportosítva, értelmezésekkel ellátva teszik közzé. Saját adatokat is fognak gyűjteni, de nem ez adja tevékenységük alappillérét, hangzott el.

Az Erdélystat létrehozása és egy éves működése mintegy 100 ezer euróba került, de a kezdeményezők elmondása szerint a fenntartási költségek csökkenni fognak.