// 2026. január 29., csütörtök // Adél

// Nagyítás

// Archívum

Ment-e Erdélyben a világ elébb?

Nagyítás

Szerző: szabot
2018. december 19., 20:19

Mármint a rendszerváltás óta. Szociológusok nézték meg, miben léptünk előre, hol toporgunk helyben.

Érezhetően jobban élünk Erdélyben, mint 30 éve: több pártra szavazhatunk, többféle árut vásárolhatunk, alakul egyféle középosztály és jóléti társadalom körülöttünk, több a nyelvi és szabadságjogunk, de növekedett a jövedelmi egyenlőtlenség, a szegénység, a kirekesztettség és a kisebbségellenesség is – sorolja a főbb trendeket az Erdélyi Társadalom szociológiai szaklap idei első számának bevezetője.

És azért sorolja, hogy egyből világos legyen, a bevezetőt követő tanulmányok ennél specifikusabb területeken vizsgálják a társadalmi átalakulást és az innovációt, amely a lapszám fő témája. Ezt mérni és értelmezni egyáltalán nem egyszerű, nem csoda, hogy a lapszám közel fél évet csúszott. Ez megszokott tudományos kiadványoknál – hangzott el a kedd esti lapbemutatón a kolozsvári BBTE szociológiai karának épületében.

Cserébe az interneten, ingyen és magyarul olvashatunk arról, hol tart nemcsak Románia és Erdély a társadalmi átalakulásban, hanem a magyarországi szerzőknek köszönhetően a magyar vidék átalakulásáról vagy épp a visegrádi országok okosvárosainak teljesítményéről.

Kár, hogy Románia nem tagja a visegrádi országoknak, és így kimaradt az okosmintából. Gyulafehérvár ugyanis az első romániai okosvárosként hirdeti magát, ehhez képest elég buta urbanisztikai megoldásokhoz folyamodott, a magát leginkább smartcityző Kolozsváron pedig 30 centi hótól már nem lehet közlekedni – ironizált a lapszám egyik felelőse, Benedek József, a BBTE Földrajz Karának társadalomföldrajzzal foglalkozó oktatója.

Hóhelyzet Kolozsvár belvárosában, a Farkas utcában | Fotók: Szabó Tünde

Az, hogy az évente két, ritkán három számmal jelentkező Erdélyi Társadalom magyarul közöl tanulmányokat, már nem is annyira magától értetődő, mivel nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai szaklapok zöme is áttért az angol nyelvre. Így működik ma már a szociológia, ilyen ennek a tudományos mezőnek a kényszerítő ereje, hogy sok hazai tanulmányt már eleve angolul írnak a kutatók, magyarázta Veres Valér főszerkesztő, aki felvetette, hogy a BBTE Szociológiai Kara is évente egy lapszámot angolul jelentessen meg. (Ilyen lesz majd a 2019-es első szám a fociról, amelynek angolul meghirdetett témája a sport és identitás.)

Bár a szociológia művelése maga is globalizálódik, az Erdélyi Társadalom igyekszik helyi kérdéseket megérteni. Ilyen például a 21. századi társadalmi fejlődés alapjának tekintett

innováció területi megoszlása:

azok a modellek, amelyek jól leírják a technikai és társadalmi innováció területi koncentrációját Nyugaton, egyáltalán nem biztos, hogy megfelelőek Kelet-Európában – derül ki kolozsvári és miskolci szerzők közös tanulmányából.

Romániában és Magyarországon az innovatív központok egybeesnek a hagyományos regionális központokkal, az innovációs tengely Magyarországon a Budapest – Győr vonal, Romániában pedig a Bukarest – Argeș megye tengely, amely meghosszabbítható Temesvárig. Romániában ezek a hagyományosan ipari kultúrával rendelkező területek, ahol erősek a műszaki egyetemek, illetve az autóipar, amely a termékfejlesztésbe ruház be, ismertette Nagy Egon geográfus a tanulmányt.

Nagyjából ezt a mintát követik a Ziarul Financiarnak a leginnovatívabb vállalkozások idei válogatásába bekerült erdélyi cégek is: egy temesvári tömbház, amely az épületbe beültetett fáktól és bokroktól tényleg zöld lesz, illetve a besztercei cég, amely megtervezte és elkezdi gyártani Románia 1989 óta első saját traktortípusát. Egy brassói cég „terméke” pedig társadalmi, nem technikai innováció, hívta fel a figyelmet Benedek József a lapszámbemutatót követő kerekasztalon: a parajdi sóbányában létrehozott kalandpark.

Társadalmi innovációnak tekinthető bármilyen olyan újítás, amely egy adott helyi közösség jólétét emeli, és azért fontos, mert nem annyira pénzfüggő, mint a technikai, és a gazdaságilag periférikus térségek számára is elérhető. A technikai innováció területileg koncentrált, ezért is nőnek a jövedelmi különbségek a gazdasági magtérségek és a perifériák között.

Az innováció támogatásában pedig Románia iszonyúan leszakadt.

Eleve hátrányból indult a technológiai fejlődés terén, amit a '89 előtti központosított tervgazdaság, az oktatás és kutatás szándékos elszigetelése okozott. Ahelyett, hogy utána központilag öntötte volna a pénzt az oktatásba, a kutatásba és fejlesztésbe, ezen a területen Románia nemcsak az európai átlaghoz, hanem a szomszédaihoz képest is lemaradt.

De nem úgy, hogy szimplán csak kullog az európai rangsor végén, hanem ő az igazi kakukktojás, illusztrálta Veres Valér azt, ahogy józan ésszel felfoghatatlan Románia hanyagsága azon a téren, amely a fenntartható gazdasági fejlődés kvázi egyetlen motorja lehetne egy olyan országban, amely eléggé ambivalens módon fejlődött 1990 óta. A felsőoktatási fejkvótát például öt éve nem emelték.

Veres Valér főszerkesztő és az Erdélyi Társadalom

Ezt a fejlődési ívet tekinti át Veres Valér közel ötven oldalas tanulmányában, rengeteg táblázattal és adattal. Az első évtized gyakorlatilag hanyatlást hozott a nemzeti jövedelemben, az oktatási mutatókban, a várható élettartam sem javult számottevően. A rendszerváltás második évtizede és az EU-s csatlakozás hozta el a gazdasági fejlődést, amelyben Románia saját magához képest nagyot ugrott: az egy főre eső nemzeti terméke 1995-ben a mostani EU akkori átlagának kevesebb, mint egyharmada volt, 2017-ben már annak 63 százalékára emelkedett.

Kelet-európai szomszédaihoz képest viszont nem ugrott ki, főbb mutatói csak a legalacsonyabbakat haladják meg az EU-tagországok közül, az unióba be nem került kelet-európai országokéhoz képest viszont sokat javultak. Viszont Romániában növekedtek leginkább a jövedelmi különbségek is, ez például a visegrádi országokra nem annyira jellemző, mutat rá következtetéseiben Veres Valér. És ez csak a jéghegy csúcsa, mert az országban

jelentős egyenlőtlenségek alakultak ki az utóbbi 23-27 évben

az oktatástól az egészségügyig, a munkaerőpiaci penetrációban, a fejlődés területi, települési, nemzetiségi, faji (roma) és életkori vonatkozásában is. A gazdasági válság után pedig az ország stagnálni látszik: hiába nő az egy főre eső GDP, ez a növekedés a gazdaságszerkezetben és a foglalkoztatottságban alig mutatkozik, az oktatást és az életminőséget mérő mutatók pedig stagnálnak.

Ezt helyben Veres Valér úgy fogalmazta meg, hogy a gazdasági fejlődésből szinte semmi nem csorgott át a társadalmi fejlődésbe, a szociális kiadások nem növekedtek a megfelelő mértékben, bérarányosan, és bár lett volna rá forrás, a szociálpolitikákat nem úgy alakították, hogy az országos jövedelemnövekedés a népesség legalacsonyabb bevételű rétegeiben is érezhetővé váljon.

A felsőoktatás kétezres évekbeli eltömegesedése nem csökkentette jelentősen azt a hátrányt, amelybe az erdélyi magyarság addigra került az egyetemi helyek korlátozása, megszüntetése miatt. A felsőoktatási etnikai esélyegyenlőtlenségek továbbra is megmaradtak, a magyarok leszakadása enyhébb, a romáké súlyosabb a továbbtanulásban és az esélyegyenlőségben – állapítja meg Veres.

Bukarestnek nem szíve csücske Székelyföld

A gazdasági centrum és periféria kérdése is életbevágó az erdélyi magyarok számára, mert Románia magyar etnikumú népessége egyre inkább koncentrálódik a Székelyföldön, amely nemcsak Romániában, hanem Erdélyben is gazdasági perifériának számít, kívül esik Erdély hagyományosan ipari övezetén.

Viszont a reprodukciós mutatók ott a legnagyobbak, ahol legnagyobb a szegénység, szállt be Csata Zsombor szociológus is a területi és etnikai egyenlőtlenségek vázolásába. Szerinte sem tudtuk csökkenteni sem az oktatásban, sem a gazdaságban a rendszerváltásig felhalmozott hátrányt a romániai átlaghoz képest, a további halmozódást pedig rengeteg tényező befolyásolja.

Számszerűen kimutatható például, hogy minél nagyobb a magyarok aránya egy településen, a települések annál kevesebb olyan központi támogatást kapnak, amelyről egyrészt a kormány saját hatáskörben dönt, másrészt szabadon felhasználhatók, vagyis amiből konkrét fejlesztéseket tudnának a települések eszközölni. Mert a különböző adókból előre ismert képletek alapján visszaosztott költségvetési pénz tulajdonképpen csak az önkormányzatok túlélésére elegendő, jelezte a kutató.

Emiatt a magyar vezetésű önkormányzatok fokozottabban igyekeznek EU-s pénzeket lehívni, ezzel próbálnak ugyanis kompenzálni, mondta Csata, aki a kormányzat által biztosított, nyílt hozzáférésű adatokból jutott erre a következtetésre. A vállalkozási kedv is nagyobb a magyar településeken, de az itt létrehozott vállalkozások kisebbek és fragmentáltabbak az átlagnál.

Ahol a kormánynak döntési kompetenciája van, ott a déli megyéket preferálja – erősítette meg Veres Valér is. Az egy főre eső GDP megyék közötti megoszlása alapján a növekedés messze alacsonyabb a magyarok lakta megyékben, ez a területi egyenlőtlenség nemcsak téves percepció vagy előítélet, és behatóbban vizsgálni kell, mondta a kutató.

Nagyvárad környékén viszont jól jártak a magyarok

azzal, hogy Románia uniós csatlakozásával jóval átjárhatóbb lett a román-magyar határ – következtet Lovas Kiss Antal tanulmánya. 2007 után az ártándi forgalmi folyosó mentén olyan szuburbanizációs folyamat indult, amelynek nyertese a nagyváradi magyaroknak az az – aránylag kis létszámú – csoportja, amely tíz, határmenti magyarországi kistelepülésen vett házat.

Olcsóbb és jobb minőségű lakás került a birtokukba, dolgozni viszont továbbra is visszajárnak a régió központjába, Nagyváradra. A gazdasági világválság és az eladó házak száma megakadályozta, hogy a jelenség gyorsan terjedjen, de azóta is folyamatos. Ennek köszönhetően Biharkeresztes négyezer lakosa közül 2014-ben már hatszázan voltak az újonnan betelepültek, és civil szerveződéseket is létrehoztak.

Annak, hogy nagyváradi magyarok nyertek a periferikus magyarországi térség találkozásából a dinamikusan fejlődő regionális központtal, nagyrészt a nyelvtudásuk volt az oka: ingázó életmódjukat segíti, hogy mindkét kulturális környezetben otthon érzik magukat. A tanulmány szerint hozzájárult ehhez az életmódhoz a könnyített honosítás is, mivel ez a csoport közjogilag sem került hátrányba egyik országban sem.

A lapszám szerzői és méltatói: Dániel Botond, Kiss Dénes, Kerekes Kinga, Nagy Egon

Az Erdélyi Társadalom most bemutatott lapszámában a társadalmi átalakulás olyan részletéről is találunk olvasmányt, mint például az erdélyi magyar szociális háló és annak változása, amely egyáltalán nem huszadrangú kérdés egy rohamosan elöregedő társadalomban.

Dániel Botond felvázolja, hogyan veszi ki részét a szociális gondozásból az állam, a piac és a nonprofit szektor, majd ez utóbbiból az erdélyi magyar szociális szervezetek tevékenységéről, erőforrásairól, kapcsolatairól, kommunikációjáról nyújt közelebbi képet közel kétszáz szervezet adatai alapján. Arra következtet, hogy az akkreditációs rendszer 2010-es bevezetésével a szervezetek egyharmada professzionalizálódott, náluk összpontosul a fizetett alkalmazottak 90 százaléka, több az önkéntesük is. A szociális szervezetek egyébként is jobban ellátottak más profilú szervezeteknél, és mivel kevés integrálódott román hálózatokba, ez a terület is fenntartja a párhuzamos társadalom tézisét.

Bár a beszélgetés a lapszámról közel három órásra sikeredett, így sem merített ki minden témát, azokért ide tessen kattintani. Az Erdélyi Társadalom idei második, de már csak jövőre megjelenő száma pedig a hatalom, egyenlőtlenségek és felelősség izgalmas összefüggéseiről közöl majd tanulmányokat.

Különvélemény

Erich von Däniken, a vendégek a világűrből, a fantázia és a piramisok

Fall Sándor

Az, hogy nincs bizonyíték földönkívüliek múltbeli látogatásaira, még nem jelenti automatikusan azt, hogy ez nem következett be. Vagy mégis? Meghalt a paleoasztronautika atyja.

A bécsi újévi hangversenyt is elérte az ostoba identitárius kultúrharc szele

Szántai János

Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.

Nagyítás

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig

Sólyom István

Katari emír, afrikai államfők és a kínaiak távoli érdekeltségei – ez nem egy kémregény, hanem Horațiu Potra referencialistája. Călin Georgescu biztonsági főnöke nem ma kezdte az ipart.

Bocsássa meg nékünk a Doomnezeu, ezt a koncertet sem hagyhattuk ki

Sánta Miriám

Az Úr hangját (is) tolmácsolta súlyos riffekkel és dicsőséget sugárzó dallamokkal a román rockzenei szcéna hívőit és hitetleneit egyaránt megszólító doom metál formáció.

// ez is érdekelheti

Főtér

Vadim Tudor AUR-os lánya mosolyogva vágja a piros-fehér-zöld tortát, síró Orbán nézi a faliképről – hírek pénteken

Nem biztos, hogy áprilistól megszűnik a lakossági gázársapka. Több ezer kilométernyi elektromos kerítést építenek országszerte a medvék távoltartására.

Krónika

Magyar vagy román volt-e Hunyadi János és fia, Mátyás? Kolozsvári kerekasztal-beszélgetés történészekkel

Milyen nemzetiségű volt Hunyadi János és fia, Mátyás? Magyar és román történészek kolozsvári kerekasztal-beszélgetés keretében járták körül, miként lett Hunyadi Jánosból és fiából, Mátyásból a román és a magyar történelem közös szereplője.

Főtér

A kormány elfelejtett szólni, hogy azért vagyunk legatyásodva, mert katonai nagyhatalom lettünk

De ha mégsem, akkor talán megfontoltabban kellene nyilatkozgatni.

Székelyhon

Szánkózásból tragédia Gyergyóremete közelében

Halálos kimenetelű baleset történt Gyergyóremete közelében szombaton, amikor az autó után vontatott szán felborult.

Krónika

Jelentett a román titkosszolgálatnak a kétszeres BEK-győztes erdélyi magyar sikeredző

Beszervezte a román kommunista rezsim elnyomó gépezete, a Securitate a legsikeresebb erdélyi magyar futballedzőként nyilvántartott Kovács Istvánt – tárta fel a Gazeta Sporturilor román sportlap.

Székelyhon

Öt kiskorú utazott az autóban, az elöl ülő 14 éves lány életét vesztette

Egy tizennégy éves lány vesztette életét hétfőn reggel fél kilenc körül a Brassó megyei Almásmezőnél (Poiana Mărului) bekövetkezett balesetben. A sofőr és még négy kiskorú is megsérült.

// még több főtér.ro

2026. január 26., hétfő

Mágnásból elvtárs – Petru Groza rendkívüli élete

Nagypolgári ügyvédből és sikeres üzletemberből a magyarokkal is barátkozó kommunista kormányfővé válni RKP-tagság nélkül? Ennél kacifántosabb dolgok is kiderültek Gróza Péterről az MCC kolozsvári képzési központjában.

2026. január 26., hétfő

Mágnásból elvtárs – Petru Groza rendkívüli élete

2026. január 21., szerda

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

2026. január 21., szerda

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

2026. január 19., hétfő

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”

A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.

2026. január 19., hétfő

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”

A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.

2026. január 16., péntek

Összebékíthető-e a dákoromán kontinuitás és a honfoglalás?

Román és magyar történészek válaszoltak a ki volt előbb Erdélyben égető kérdésére az MCC kolozsvári képzési központjában tartott kerekasztal-beszélgetésen.

2026. január 16., péntek

Összebékíthető-e a dákoromán kontinuitás és a honfoglalás?

Román és magyar történészek válaszoltak a ki volt előbb Erdélyben égető kérdésére az MCC kolozsvári képzési központjában tartott kerekasztal-beszélgetésen.

2026. január 09., péntek

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig

2026. január 09., péntek

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig

2026. január 08., csütörtök

Bocsássa meg nékünk a Doomnezeu, ezt a koncertet sem hagyhattuk ki

Az Úr hangját (is) tolmácsolta súlyos riffekkel és dicsőséget sugárzó dallamokkal a román rockzenei szcéna hívőit és hitetleneit egyaránt megszólító doom metál formáció.

2026. január 08., csütörtök

Bocsássa meg nékünk a Doomnezeu, ezt a koncertet sem hagyhattuk ki

Az Úr hangját (is) tolmácsolta súlyos riffekkel és dicsőséget sugárzó dallamokkal a román rockzenei szcéna hívőit és hitetleneit egyaránt megszólító doom metál formáció.

2025. december 29., hétfő

Az első igazi román sci-fi filmben magyarnak hiszik a földönkívülieket

A mű nem lesz Szaturnusz-díjas, a forgatókönyv sem fog Hugo-díjat kapni, mi, nézők viszont garantáltan röhögő- vagy épp sírógörcsöt kapunk… nem a poénoktól, hanem a román gondolkodásmódtól.

2025. december 29., hétfő

Az első igazi román sci-fi filmben magyarnak hiszik a földönkívülieket

2025. december 23., kedd

Petri a Petryben: így lesz a növendékmarhalábszár-sonkából emléktábla (kettő)

Petri György költőnek avattak emléktáblát két nyelven az egyik kolozsvári Petry hús- és hentesáruboltban, és ez a legelvontabb és legjobb dolog, ami 2025 végén történhetett.

2025. december 23., kedd

Petri a Petryben: így lesz a növendékmarhalábszár-sonkából emléktábla (kettő)

Petri György költőnek avattak emléktáblát két nyelven az egyik kolozsvári Petry hús- és hentesáruboltban, és ez a legelvontabb és legjobb dolog, ami 2025 végén történhetett.

2025. december 16., kedd

Biológia versus ideológia: nélkülözhetjük-e valamelyiket?

Válasz Sánta Miriám Biológia versus ideológia című írására, amely december 5-én jelent meg a Főtéren.

2025. december 16., kedd

Biológia versus ideológia: nélkülözhetjük-e valamelyiket?

Válasz Sánta Miriám Biológia versus ideológia című írására, amely december 5-én jelent meg a Főtéren.

2025. december 16., kedd

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

2025. december 16., kedd

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

Különvélemény