// 2026. június 29., hétfő // Péter, Pál

// Nagyítás

// Archívum

Ment-e Erdélyben a világ elébb?

Nagyítás

Szerző: szabot
2018. december 19., 20:19

Mármint a rendszerváltás óta. Szociológusok nézték meg, miben léptünk előre, hol toporgunk helyben.

Érezhetően jobban élünk Erdélyben, mint 30 éve: több pártra szavazhatunk, többféle árut vásárolhatunk, alakul egyféle középosztály és jóléti társadalom körülöttünk, több a nyelvi és szabadságjogunk, de növekedett a jövedelmi egyenlőtlenség, a szegénység, a kirekesztettség és a kisebbségellenesség is – sorolja a főbb trendeket az Erdélyi Társadalom szociológiai szaklap idei első számának bevezetője.

És azért sorolja, hogy egyből világos legyen, a bevezetőt követő tanulmányok ennél specifikusabb területeken vizsgálják a társadalmi átalakulást és az innovációt, amely a lapszám fő témája. Ezt mérni és értelmezni egyáltalán nem egyszerű, nem csoda, hogy a lapszám közel fél évet csúszott. Ez megszokott tudományos kiadványoknál – hangzott el a kedd esti lapbemutatón a kolozsvári BBTE szociológiai karának épületében.

Cserébe az interneten, ingyen és magyarul olvashatunk arról, hol tart nemcsak Románia és Erdély a társadalmi átalakulásban, hanem a magyarországi szerzőknek köszönhetően a magyar vidék átalakulásáról vagy épp a visegrádi országok okosvárosainak teljesítményéről.

Kár, hogy Románia nem tagja a visegrádi országoknak, és így kimaradt az okosmintából. Gyulafehérvár ugyanis az első romániai okosvárosként hirdeti magát, ehhez képest elég buta urbanisztikai megoldásokhoz folyamodott, a magát leginkább smartcityző Kolozsváron pedig 30 centi hótól már nem lehet közlekedni – ironizált a lapszám egyik felelőse, Benedek József, a BBTE Földrajz Karának társadalomföldrajzzal foglalkozó oktatója.

Hóhelyzet Kolozsvár belvárosában, a Farkas utcában | Fotók: Szabó Tünde

Az, hogy az évente két, ritkán három számmal jelentkező Erdélyi Társadalom magyarul közöl tanulmányokat, már nem is annyira magától értetődő, mivel nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai szaklapok zöme is áttért az angol nyelvre. Így működik ma már a szociológia, ilyen ennek a tudományos mezőnek a kényszerítő ereje, hogy sok hazai tanulmányt már eleve angolul írnak a kutatók, magyarázta Veres Valér főszerkesztő, aki felvetette, hogy a BBTE Szociológiai Kara is évente egy lapszámot angolul jelentessen meg. (Ilyen lesz majd a 2019-es első szám a fociról, amelynek angolul meghirdetett témája a sport és identitás.)

Bár a szociológia művelése maga is globalizálódik, az Erdélyi Társadalom igyekszik helyi kérdéseket megérteni. Ilyen például a 21. századi társadalmi fejlődés alapjának tekintett

innováció területi megoszlása:

azok a modellek, amelyek jól leírják a technikai és társadalmi innováció területi koncentrációját Nyugaton, egyáltalán nem biztos, hogy megfelelőek Kelet-Európában – derül ki kolozsvári és miskolci szerzők közös tanulmányából.

Romániában és Magyarországon az innovatív központok egybeesnek a hagyományos regionális központokkal, az innovációs tengely Magyarországon a Budapest – Győr vonal, Romániában pedig a Bukarest – Argeș megye tengely, amely meghosszabbítható Temesvárig. Romániában ezek a hagyományosan ipari kultúrával rendelkező területek, ahol erősek a műszaki egyetemek, illetve az autóipar, amely a termékfejlesztésbe ruház be, ismertette Nagy Egon geográfus a tanulmányt.

Nagyjából ezt a mintát követik a Ziarul Financiarnak a leginnovatívabb vállalkozások idei válogatásába bekerült erdélyi cégek is: egy temesvári tömbház, amely az épületbe beültetett fáktól és bokroktól tényleg zöld lesz, illetve a besztercei cég, amely megtervezte és elkezdi gyártani Románia 1989 óta első saját traktortípusát. Egy brassói cég „terméke” pedig társadalmi, nem technikai innováció, hívta fel a figyelmet Benedek József a lapszámbemutatót követő kerekasztalon: a parajdi sóbányában létrehozott kalandpark.

Társadalmi innovációnak tekinthető bármilyen olyan újítás, amely egy adott helyi közösség jólétét emeli, és azért fontos, mert nem annyira pénzfüggő, mint a technikai, és a gazdaságilag periférikus térségek számára is elérhető. A technikai innováció területileg koncentrált, ezért is nőnek a jövedelmi különbségek a gazdasági magtérségek és a perifériák között.

Az innováció támogatásában pedig Románia iszonyúan leszakadt.

Eleve hátrányból indult a technológiai fejlődés terén, amit a '89 előtti központosított tervgazdaság, az oktatás és kutatás szándékos elszigetelése okozott. Ahelyett, hogy utána központilag öntötte volna a pénzt az oktatásba, a kutatásba és fejlesztésbe, ezen a területen Románia nemcsak az európai átlaghoz, hanem a szomszédaihoz képest is lemaradt.

De nem úgy, hogy szimplán csak kullog az európai rangsor végén, hanem ő az igazi kakukktojás, illusztrálta Veres Valér azt, ahogy józan ésszel felfoghatatlan Románia hanyagsága azon a téren, amely a fenntartható gazdasági fejlődés kvázi egyetlen motorja lehetne egy olyan országban, amely eléggé ambivalens módon fejlődött 1990 óta. A felsőoktatási fejkvótát például öt éve nem emelték.

Veres Valér főszerkesztő és az Erdélyi Társadalom

Ezt a fejlődési ívet tekinti át Veres Valér közel ötven oldalas tanulmányában, rengeteg táblázattal és adattal. Az első évtized gyakorlatilag hanyatlást hozott a nemzeti jövedelemben, az oktatási mutatókban, a várható élettartam sem javult számottevően. A rendszerváltás második évtizede és az EU-s csatlakozás hozta el a gazdasági fejlődést, amelyben Románia saját magához képest nagyot ugrott: az egy főre eső nemzeti terméke 1995-ben a mostani EU akkori átlagának kevesebb, mint egyharmada volt, 2017-ben már annak 63 százalékára emelkedett.

Kelet-európai szomszédaihoz képest viszont nem ugrott ki, főbb mutatói csak a legalacsonyabbakat haladják meg az EU-tagországok közül, az unióba be nem került kelet-európai országokéhoz képest viszont sokat javultak. Viszont Romániában növekedtek leginkább a jövedelmi különbségek is, ez például a visegrádi országokra nem annyira jellemző, mutat rá következtetéseiben Veres Valér. És ez csak a jéghegy csúcsa, mert az országban

jelentős egyenlőtlenségek alakultak ki az utóbbi 23-27 évben

az oktatástól az egészségügyig, a munkaerőpiaci penetrációban, a fejlődés területi, települési, nemzetiségi, faji (roma) és életkori vonatkozásában is. A gazdasági válság után pedig az ország stagnálni látszik: hiába nő az egy főre eső GDP, ez a növekedés a gazdaságszerkezetben és a foglalkoztatottságban alig mutatkozik, az oktatást és az életminőséget mérő mutatók pedig stagnálnak.

Ezt helyben Veres Valér úgy fogalmazta meg, hogy a gazdasági fejlődésből szinte semmi nem csorgott át a társadalmi fejlődésbe, a szociális kiadások nem növekedtek a megfelelő mértékben, bérarányosan, és bár lett volna rá forrás, a szociálpolitikákat nem úgy alakították, hogy az országos jövedelemnövekedés a népesség legalacsonyabb bevételű rétegeiben is érezhetővé váljon.

A felsőoktatás kétezres évekbeli eltömegesedése nem csökkentette jelentősen azt a hátrányt, amelybe az erdélyi magyarság addigra került az egyetemi helyek korlátozása, megszüntetése miatt. A felsőoktatási etnikai esélyegyenlőtlenségek továbbra is megmaradtak, a magyarok leszakadása enyhébb, a romáké súlyosabb a továbbtanulásban és az esélyegyenlőségben – állapítja meg Veres.

Bukarestnek nem szíve csücske Székelyföld

A gazdasági centrum és periféria kérdése is életbevágó az erdélyi magyarok számára, mert Románia magyar etnikumú népessége egyre inkább koncentrálódik a Székelyföldön, amely nemcsak Romániában, hanem Erdélyben is gazdasági perifériának számít, kívül esik Erdély hagyományosan ipari övezetén.

Viszont a reprodukciós mutatók ott a legnagyobbak, ahol legnagyobb a szegénység, szállt be Csata Zsombor szociológus is a területi és etnikai egyenlőtlenségek vázolásába. Szerinte sem tudtuk csökkenteni sem az oktatásban, sem a gazdaságban a rendszerváltásig felhalmozott hátrányt a romániai átlaghoz képest, a további halmozódást pedig rengeteg tényező befolyásolja.

Számszerűen kimutatható például, hogy minél nagyobb a magyarok aránya egy településen, a települések annál kevesebb olyan központi támogatást kapnak, amelyről egyrészt a kormány saját hatáskörben dönt, másrészt szabadon felhasználhatók, vagyis amiből konkrét fejlesztéseket tudnának a települések eszközölni. Mert a különböző adókból előre ismert képletek alapján visszaosztott költségvetési pénz tulajdonképpen csak az önkormányzatok túlélésére elegendő, jelezte a kutató.

Emiatt a magyar vezetésű önkormányzatok fokozottabban igyekeznek EU-s pénzeket lehívni, ezzel próbálnak ugyanis kompenzálni, mondta Csata, aki a kormányzat által biztosított, nyílt hozzáférésű adatokból jutott erre a következtetésre. A vállalkozási kedv is nagyobb a magyar településeken, de az itt létrehozott vállalkozások kisebbek és fragmentáltabbak az átlagnál.

Ahol a kormánynak döntési kompetenciája van, ott a déli megyéket preferálja – erősítette meg Veres Valér is. Az egy főre eső GDP megyék közötti megoszlása alapján a növekedés messze alacsonyabb a magyarok lakta megyékben, ez a területi egyenlőtlenség nemcsak téves percepció vagy előítélet, és behatóbban vizsgálni kell, mondta a kutató.

Nagyvárad környékén viszont jól jártak a magyarok

azzal, hogy Románia uniós csatlakozásával jóval átjárhatóbb lett a román-magyar határ – következtet Lovas Kiss Antal tanulmánya. 2007 után az ártándi forgalmi folyosó mentén olyan szuburbanizációs folyamat indult, amelynek nyertese a nagyváradi magyaroknak az az – aránylag kis létszámú – csoportja, amely tíz, határmenti magyarországi kistelepülésen vett házat.

Olcsóbb és jobb minőségű lakás került a birtokukba, dolgozni viszont továbbra is visszajárnak a régió központjába, Nagyváradra. A gazdasági világválság és az eladó házak száma megakadályozta, hogy a jelenség gyorsan terjedjen, de azóta is folyamatos. Ennek köszönhetően Biharkeresztes négyezer lakosa közül 2014-ben már hatszázan voltak az újonnan betelepültek, és civil szerveződéseket is létrehoztak.

Annak, hogy nagyváradi magyarok nyertek a periferikus magyarországi térség találkozásából a dinamikusan fejlődő regionális központtal, nagyrészt a nyelvtudásuk volt az oka: ingázó életmódjukat segíti, hogy mindkét kulturális környezetben otthon érzik magukat. A tanulmány szerint hozzájárult ehhez az életmódhoz a könnyített honosítás is, mivel ez a csoport közjogilag sem került hátrányba egyik országban sem.

A lapszám szerzői és méltatói: Dániel Botond, Kiss Dénes, Kerekes Kinga, Nagy Egon

Az Erdélyi Társadalom most bemutatott lapszámában a társadalmi átalakulás olyan részletéről is találunk olvasmányt, mint például az erdélyi magyar szociális háló és annak változása, amely egyáltalán nem huszadrangú kérdés egy rohamosan elöregedő társadalomban.

Dániel Botond felvázolja, hogyan veszi ki részét a szociális gondozásból az állam, a piac és a nonprofit szektor, majd ez utóbbiból az erdélyi magyar szociális szervezetek tevékenységéről, erőforrásairól, kapcsolatairól, kommunikációjáról nyújt közelebbi képet közel kétszáz szervezet adatai alapján. Arra következtet, hogy az akkreditációs rendszer 2010-es bevezetésével a szervezetek egyharmada professzionalizálódott, náluk összpontosul a fizetett alkalmazottak 90 százaléka, több az önkéntesük is. A szociális szervezetek egyébként is jobban ellátottak más profilú szervezeteknél, és mivel kevés integrálódott román hálózatokba, ez a terület is fenntartja a párhuzamos társadalom tézisét.

Bár a beszélgetés a lapszámról közel három órásra sikeredett, így sem merített ki minden témát, azokért ide tessen kattintani. Az Erdélyi Társadalom idei második, de már csak jövőre megjelenő száma pedig a hatalom, egyenlőtlenségek és felelősség izgalmas összefüggéseiről közöl majd tanulmányokat.

Különvélemény

Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?

Varga László Edgár

A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Szántai János

Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.

Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// ez is érdekelheti

Főtér

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Krónika

Nyugdíjkorhatár: júliustól újabb egy hónappal emelkedik a nők esetében

2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.

Főtér

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon

Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.

Székelyhon

Kerékpározó kislányokat ütött el egy ittas sofőr – az egyik kiskorú életét vesztette

Kerékpározó gyermekeket ütött el egy ittasan vezető férfi szombat este a Temes megyei Kétfél településen. Egy 10 éves kislány meghalt, az ugyanazon a biciklin ülő 11 éves társa megsebesült.

Krónika

Nyugdíjkifizetések: szép összeg érkezik az állami juttatás mellé

Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.

Székelyhon

Viharok rondíthatnak bele a kánikulába több Hargita megyei településen

Jégeső, heves széllökések (55-60 km/h), csapadék (15-20l/m²) ugyanakkor villámlások várhatók vasárnap délután több településen – figyelmeztet a Hargita megyei katasztrófavédelem.

// még több főtér.ro

2026. június 26., péntek

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon

Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.

2026. június 26., péntek

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon

Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.

2026. június 25., csütörtök

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

2026. június 25., csütörtök

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

2026. június 23., kedd

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

2026. június 23., kedd

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

2026. június 19., péntek

Audiofilek előnyben: egy érzelmi hullámvasút a kolozsvári Music Gallery zenei kiállítása az Edisonban

Az egykori Edison mozi épületében most zenei ház működik, kiállítással egybekötve. Mit érdemes megnézni és meghallgatni?

2026. június 19., péntek

Audiofilek előnyben: egy érzelmi hullámvasút a kolozsvári Music Gallery zenei kiállítása az Edisonban

Az egykori Edison mozi épületében most zenei ház működik, kiállítással egybekötve. Mit érdemes megnézni és meghallgatni?

2026. június 18., csütörtök

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

2026. június 18., csütörtök

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

2026. június 10., szerda

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

2026. június 10., szerda

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

2026. június 02., kedd

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.

2026. június 02., kedd

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.

2026. május 27., szerda

„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron

Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.

2026. május 27., szerda

„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron

Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.

2026. május 22., péntek

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

2026. május 22., péntek

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

2026. május 21., csütörtök

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

2026. május 21., csütörtök

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

Különvélemény

Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?

Varga László Edgár

A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Szántai János

Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.

Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

Ment-e Erdélyben a világ elébb?

innováció területi megoszlása:

Az innováció támogatásában pedig Románia iszonyúan leszakadt.

jelentős egyenlőtlenségek alakultak ki az utóbbi 23-27 évben

Bukarestnek nem szíve csücske Székelyföld

Nagyvárad környékén viszont jól jártak a magyarok

Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?

Varga László Edgár

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Szántai János

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Nyugdíjkorhatár: júliustól újabb egy hónappal emelkedik a nők esetében

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon

Kerékpározó kislányokat ütött el egy ittas sofőr – az egyik kiskorú életét vesztette

Nyugdíjkifizetések: szép összeg érkezik az állami juttatás mellé

Viharok rondíthatnak bele a kánikulába több Hargita megyei településen

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Audiofilek előnyben: egy érzelmi hullámvasút a kolozsvári Music Gallery zenei kiállítása az Edisonban

Audiofilek előnyben: egy érzelmi hullámvasút a kolozsvári Music Gallery zenei kiállítása az Edisonban

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron

„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?

Varga László Edgár

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Szántai János

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Itt járt mátyás

Figyelem!