// 2026. november 6., péntek // Lénárd

Így még nem tálalták az erdélyi magyarságot

// HIRDETÉS

Angolul mondják el, hogy annyira párhuzamos Erdélyben a magyarság a románsággal, mint a katolikusok a protestánsokkal Észak-Írországban, ahol száz éve még polgárháború dúlt.

Áldozati retorika helyett korszerű társadalomtudományi eszközökkel mutatják be az erdélyi magyarságot azok a tanulmányok, amelyek most angolul jelentek meg Unequal Accomodation of Minority Rights. Hungarians in Transylvania címmel.

 

A kötetet csütörtök este mutatták be a Sapientia kolozsvári karán egy szintén angol nyelvű beszélgetéssel, ahol Irina Culic, a BBTE szociológus oktatója és Vizi Balázs kisebbségkutató, az MTA főmunkatársa kérdezte a kötet három szerkesztőjét, Kiss Tamást, Toró Tibort és Székely István Gergőt. Rajtuk kívül Bárdi Nándor és Horváth István vett még részt a szerkesztési munkában.

 

Hogy külföldön is értsék

A szerkesztők egyik célja az erdélyi magyarság monografikus bemutatása, másrészt a közösségről készült kutatások beillesztése a nemzetközi szakirodalomba, és ezzel megmutatni, hogy az erdélyi magyar problematika nem annyira egyedi, hogy azt a külföldi szakemberek ne is értsék meg (ahogy ez általános nézet volt itthon a '90-es években) – mondta el a Főtér.ro-nak Toró Tibor, a Sapientia Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszékének oktatója.

 

Az kifejezetten érdekes, hogy a kutatások olyan szintű etnikai párhuzamosságot mutatnak ki Erdélyben, mint a poszt-konfliktuszónának számító Észak-Írországban. Ezt például a vegyesházasságok alacsony aránya jelzi a magyar közösségen belül, ahol azt is vizsgálták, hogyan teremtjük újra ezt az etnikai párhuzamosságot anélkül, hogy a magyarság különálló, autonóm politikai intézményrendszerrel rendelkezne, és ahol a kisebbségi jogokat biztosító törvények értelmezése is folyamatosan a többség-kisebbség közt zajló politikai alku tárgya.

 

A tanulmányok az erdélyi magyarok huszadik századi történetét, nyelvhasználatát, politikai küzdelmeit, politikai tagolódását, vallási életét, oktatási rendszerét, médiafogyasztását, társadalmi és demográfiai folyamatait elemzik az etnikai társadalomszervezés szempontjából.

 

Hogyan integráljuk a kisebbségeket?

A kötettel az erdélyi magyar kutatók hangsúlyosan bekapcsolódnak az integrációról zajló nemzetközi vitába, vázolta a kutató. A domináns szakirodalom és több nemzetközi szervezet is annak az integrációnak a híve, amely a nemzeti kisebbségeket beemeli a kormányba, ahogy az nálunk is történt. A másik oldal szakirodalma azt hangsúlyozza, hogy az integrációhoz külön intézményes keret is szükséges, amit akár autonómiának is nevezhetünk. 

 

Míg a hatalommegosztásra alapuló rendszereket és problémáikat már részletesen leírták például Bosznia vagy Észak-Írország kapcsán, addig a másik modell nem kapott ilyen leírást, mondta Toró. Az erdélyi kutatók azt igyekeztek bemutatni, milyen váratlan és hosszú távú következményei lesznek az intézményi garanciák nélküli kormányra kerülésnek: 

  • hiányzik a politikai ügyekkel foglalkozó civil szféra az erdélyi magyar közösségből;
  • ha a politikai szervezet célja a szavazatmaximalizálás és a kormányzati részvétel, akkor olyan politikai nyelvezetet használ, amely nem kompatibilis azzal, amelyet a nemzetközi közösség megért;
  • sporadikus vagy épp hiányzik a külpolitikai érdekérvényesítés például következetes emberi jogi diskurzussal;
  • az etnikai határok fenntartása céljából jobban megéri az áldozati szerep (például leszedni a székely zászlót), mint megoldásokat keresni az érdekérvényesítésre (megnyerni a pert, hogy fennmaradjon a zászló).  

A kötetet a #Challenges100 nevű nemzetközi konferencián mutatták be, amely már a negyedik, kisebbségekkel és nemzetépítéssel foglalkozó konferenciája a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnek és a Sapientia EMTE kolozsvári karának. A nemzetközi felhívásra dominánsan romániai és magyarországi előadók jelentkeztek, de érkeztek kutatók Írországból, Angliából, Portugáliából, Olaszországból, erős a mezőny, értékelte Toró Tibor. A konferencia pénteken folytatódik, részletes programja itt böngészhető.

Nagyjából ugyanennek a szerzőgárdának (az említett szerkesztőkön kívül Kiss Dénes, Papp Z. Attila, Csata Zsombor jegyez tanulmányokat a kötetben) írásaiból állította össze a Magyarok Romániában című kötetet tavaly Bárdi Nándor, de amikor lehetőséget kaptak rá, hogy angolul is megjelentessék, akkor Kiss Tamás irányításával szinte mindent újraírtak, átgondoltak, beillesztették az azóta lezajlott kutatások eredményeit is, mondta Toró Tibor.

 

A kötet célközönsége azok a nemzetközi szakértők, akik etnopolitikával foglalkoznak, de Toró azt nem merte megjósolni, hogy kutatási eredményeik mennyire jutnak el azokhoz a nyugati think tankekhez, amelyek meghatározzák, hogyan beszél a nemzetközi elit a kisebbségi ügyekről. A kötetet a nagy presztízsű tudományos kiadó, a Palgrave Macmillan jelentette meg.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS