// 2026. június 30., kedd // Pál

Így még nem tálalták az erdélyi magyarságot

// HIRDETÉS

Angolul mondják el, hogy annyira párhuzamos Erdélyben a magyarság a románsággal, mint a katolikusok a protestánsokkal Észak-Írországban, ahol száz éve még polgárháború dúlt.

Áldozati retorika helyett korszerű társadalomtudományi eszközökkel mutatják be az erdélyi magyarságot azok a tanulmányok, amelyek most angolul jelentek meg Unequal Accomodation of Minority Rights. Hungarians in Transylvania címmel.

 

A kötetet csütörtök este mutatták be a Sapientia kolozsvári karán egy szintén angol nyelvű beszélgetéssel, ahol Irina Culic, a BBTE szociológus oktatója és Vizi Balázs kisebbségkutató, az MTA főmunkatársa kérdezte a kötet három szerkesztőjét, Kiss Tamást, Toró Tibort és Székely István Gergőt. Rajtuk kívül Bárdi Nándor és Horváth István vett még részt a szerkesztési munkában.

 

Hogy külföldön is értsék

A szerkesztők egyik célja az erdélyi magyarság monografikus bemutatása, másrészt a közösségről készült kutatások beillesztése a nemzetközi szakirodalomba, és ezzel megmutatni, hogy az erdélyi magyar problematika nem annyira egyedi, hogy azt a külföldi szakemberek ne is értsék meg (ahogy ez általános nézet volt itthon a '90-es években) – mondta el a Főtér.ro-nak Toró Tibor, a Sapientia Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszékének oktatója.

 

Az kifejezetten érdekes, hogy a kutatások olyan szintű etnikai párhuzamosságot mutatnak ki Erdélyben, mint a poszt-konfliktuszónának számító Észak-Írországban. Ezt például a vegyesházasságok alacsony aránya jelzi a magyar közösségen belül, ahol azt is vizsgálták, hogyan teremtjük újra ezt az etnikai párhuzamosságot anélkül, hogy a magyarság különálló, autonóm politikai intézményrendszerrel rendelkezne, és ahol a kisebbségi jogokat biztosító törvények értelmezése is folyamatosan a többség-kisebbség közt zajló politikai alku tárgya.

 

A tanulmányok az erdélyi magyarok huszadik századi történetét, nyelvhasználatát, politikai küzdelmeit, politikai tagolódását, vallási életét, oktatási rendszerét, médiafogyasztását, társadalmi és demográfiai folyamatait elemzik az etnikai társadalomszervezés szempontjából.

 

Hogyan integráljuk a kisebbségeket?

A kötettel az erdélyi magyar kutatók hangsúlyosan bekapcsolódnak az integrációról zajló nemzetközi vitába, vázolta a kutató. A domináns szakirodalom és több nemzetközi szervezet is annak az integrációnak a híve, amely a nemzeti kisebbségeket beemeli a kormányba, ahogy az nálunk is történt. A másik oldal szakirodalma azt hangsúlyozza, hogy az integrációhoz külön intézményes keret is szükséges, amit akár autonómiának is nevezhetünk. 

 

Míg a hatalommegosztásra alapuló rendszereket és problémáikat már részletesen leírták például Bosznia vagy Észak-Írország kapcsán, addig a másik modell nem kapott ilyen leírást, mondta Toró. Az erdélyi kutatók azt igyekeztek bemutatni, milyen váratlan és hosszú távú következményei lesznek az intézményi garanciák nélküli kormányra kerülésnek: 

  • hiányzik a politikai ügyekkel foglalkozó civil szféra az erdélyi magyar közösségből;
  • ha a politikai szervezet célja a szavazatmaximalizálás és a kormányzati részvétel, akkor olyan politikai nyelvezetet használ, amely nem kompatibilis azzal, amelyet a nemzetközi közösség megért;
  • sporadikus vagy épp hiányzik a külpolitikai érdekérvényesítés például következetes emberi jogi diskurzussal;
  • az etnikai határok fenntartása céljából jobban megéri az áldozati szerep (például leszedni a székely zászlót), mint megoldásokat keresni az érdekérvényesítésre (megnyerni a pert, hogy fennmaradjon a zászló).  

A kötetet a #Challenges100 nevű nemzetközi konferencián mutatták be, amely már a negyedik, kisebbségekkel és nemzetépítéssel foglalkozó konferenciája a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnek és a Sapientia EMTE kolozsvári karának. A nemzetközi felhívásra dominánsan romániai és magyarországi előadók jelentkeztek, de érkeztek kutatók Írországból, Angliából, Portugáliából, Olaszországból, erős a mezőny, értékelte Toró Tibor. A konferencia pénteken folytatódik, részletes programja itt böngészhető.

Nagyjából ugyanennek a szerzőgárdának (az említett szerkesztőkön kívül Kiss Dénes, Papp Z. Attila, Csata Zsombor jegyez tanulmányokat a kötetben) írásaiból állította össze a Magyarok Romániában című kötetet tavaly Bárdi Nándor, de amikor lehetőséget kaptak rá, hogy angolul is megjelentessék, akkor Kiss Tamás irányításával szinte mindent újraírtak, átgondoltak, beillesztették az azóta lezajlott kutatások eredményeit is, mondta Toró Tibor.

 

A kötet célközönsége azok a nemzetközi szakértők, akik etnopolitikával foglalkoznak, de Toró azt nem merte megjósolni, hogy kutatási eredményeik mennyire jutnak el azokhoz a nyugati think tankekhez, amelyek meghatározzák, hogyan beszél a nemzetközi elit a kisebbségi ügyekről. A kötetet a nagy presztízsű tudományos kiadó, a Palgrave Macmillan jelentette meg.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?

Varga László Edgár

A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Szántai János

Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?
Főtér

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Jó hír sokak számára: július elsejétől nő a minimálbér
Krónika

Jó hír sokak számára: július elsejétől nő a minimálbér

A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon
Főtér

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon

Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról
Székelyhon

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról

Két sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) viharos időjárás, erős szél és jelentős mennyiségű csapadék miatt az ország több megyéjére. A riasztások kedden és szerdán lesznek érvényben.

Nyugdíjkifizetések: szép összeg érkezik az állami juttatás mellé
Krónika

Nyugdíjkifizetések: szép összeg érkezik az állami juttatás mellé

Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején
Székelyhon

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején

Vörös hőségriasztás van érvényben szerda reggelig az ország területének háromnegyed részén; fokozott hőterhelés és helyenként 41 Celsius-fokos maximumok várhatók.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?

Varga László Edgár

A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Szántai János

Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS