// 2026. október 14., szerda // Helén

Így még nem tálalták az erdélyi magyarságot

// HIRDETÉS

Angolul mondják el, hogy annyira párhuzamos Erdélyben a magyarság a románsággal, mint a katolikusok a protestánsokkal Észak-Írországban, ahol száz éve még polgárháború dúlt.

Áldozati retorika helyett korszerű társadalomtudományi eszközökkel mutatják be az erdélyi magyarságot azok a tanulmányok, amelyek most angolul jelentek meg Unequal Accomodation of Minority Rights. Hungarians in Transylvania címmel.

 

A kötetet csütörtök este mutatták be a Sapientia kolozsvári karán egy szintén angol nyelvű beszélgetéssel, ahol Irina Culic, a BBTE szociológus oktatója és Vizi Balázs kisebbségkutató, az MTA főmunkatársa kérdezte a kötet három szerkesztőjét, Kiss Tamást, Toró Tibort és Székely István Gergőt. Rajtuk kívül Bárdi Nándor és Horváth István vett még részt a szerkesztési munkában.

 

Hogy külföldön is értsék

A szerkesztők egyik célja az erdélyi magyarság monografikus bemutatása, másrészt a közösségről készült kutatások beillesztése a nemzetközi szakirodalomba, és ezzel megmutatni, hogy az erdélyi magyar problematika nem annyira egyedi, hogy azt a külföldi szakemberek ne is értsék meg (ahogy ez általános nézet volt itthon a '90-es években) – mondta el a Főtér.ro-nak Toró Tibor, a Sapientia Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszékének oktatója.

 

Az kifejezetten érdekes, hogy a kutatások olyan szintű etnikai párhuzamosságot mutatnak ki Erdélyben, mint a poszt-konfliktuszónának számító Észak-Írországban. Ezt például a vegyesházasságok alacsony aránya jelzi a magyar közösségen belül, ahol azt is vizsgálták, hogyan teremtjük újra ezt az etnikai párhuzamosságot anélkül, hogy a magyarság különálló, autonóm politikai intézményrendszerrel rendelkezne, és ahol a kisebbségi jogokat biztosító törvények értelmezése is folyamatosan a többség-kisebbség közt zajló politikai alku tárgya.

 

A tanulmányok az erdélyi magyarok huszadik századi történetét, nyelvhasználatát, politikai küzdelmeit, politikai tagolódását, vallási életét, oktatási rendszerét, médiafogyasztását, társadalmi és demográfiai folyamatait elemzik az etnikai társadalomszervezés szempontjából.

 

Hogyan integráljuk a kisebbségeket?

A kötettel az erdélyi magyar kutatók hangsúlyosan bekapcsolódnak az integrációról zajló nemzetközi vitába, vázolta a kutató. A domináns szakirodalom és több nemzetközi szervezet is annak az integrációnak a híve, amely a nemzeti kisebbségeket beemeli a kormányba, ahogy az nálunk is történt. A másik oldal szakirodalma azt hangsúlyozza, hogy az integrációhoz külön intézményes keret is szükséges, amit akár autonómiának is nevezhetünk. 

 

Míg a hatalommegosztásra alapuló rendszereket és problémáikat már részletesen leírták például Bosznia vagy Észak-Írország kapcsán, addig a másik modell nem kapott ilyen leírást, mondta Toró. Az erdélyi kutatók azt igyekeztek bemutatni, milyen váratlan és hosszú távú következményei lesznek az intézményi garanciák nélküli kormányra kerülésnek: 

  • hiányzik a politikai ügyekkel foglalkozó civil szféra az erdélyi magyar közösségből;
  • ha a politikai szervezet célja a szavazatmaximalizálás és a kormányzati részvétel, akkor olyan politikai nyelvezetet használ, amely nem kompatibilis azzal, amelyet a nemzetközi közösség megért;
  • sporadikus vagy épp hiányzik a külpolitikai érdekérvényesítés például következetes emberi jogi diskurzussal;
  • az etnikai határok fenntartása céljából jobban megéri az áldozati szerep (például leszedni a székely zászlót), mint megoldásokat keresni az érdekérvényesítésre (megnyerni a pert, hogy fennmaradjon a zászló).  

A kötetet a #Challenges100 nevű nemzetközi konferencián mutatták be, amely már a negyedik, kisebbségekkel és nemzetépítéssel foglalkozó konferenciája a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnek és a Sapientia EMTE kolozsvári karának. A nemzetközi felhívásra dominánsan romániai és magyarországi előadók jelentkeztek, de érkeztek kutatók Írországból, Angliából, Portugáliából, Olaszországból, erős a mezőny, értékelte Toró Tibor. A konferencia pénteken folytatódik, részletes programja itt böngészhető.

Nagyjából ugyanennek a szerzőgárdának (az említett szerkesztőkön kívül Kiss Dénes, Papp Z. Attila, Csata Zsombor jegyez tanulmányokat a kötetben) írásaiból állította össze a Magyarok Romániában című kötetet tavaly Bárdi Nándor, de amikor lehetőséget kaptak rá, hogy angolul is megjelentessék, akkor Kiss Tamás irányításával szinte mindent újraírtak, átgondoltak, beillesztették az azóta lezajlott kutatások eredményeit is, mondta Toró Tibor.

 

A kötet célközönsége azok a nemzetközi szakértők, akik etnopolitikával foglalkoznak, de Toró azt nem merte megjósolni, hogy kutatási eredményeik mennyire jutnak el azokhoz a nyugati think tankekhez, amelyek meghatározzák, hogyan beszél a nemzetközi elit a kisebbségi ügyekről. A kötetet a nagy presztízsű tudományos kiadó, a Palgrave Macmillan jelentette meg.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Krónika

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?

Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Főtér

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették
Székelyhon

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették

Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS