// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Orvosok, borbélyok, bábák, feredősök – az erdélyi főuri nyavalyák gyógyítóinak világa

// HIRDETÉS

Ötszáz éve is orvoshiány volt Erdélyben, nem csak ma.

Érdekfeszítő témával foglalkozik, az erdélyi fejedelmi udvar hivatásos gyógyítóit, az orvoslás eszközeit és a fejedelmi patikák készítményeit veszi leltárba Kovács András Fejedelmek gyógyítói – Gyógyítók, gyógyszerek és gyógyítás az erdélyi fejedelmek udvarában a 17. század első felében című kötete, melyet szerda délután mutattak be Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum Egyesület székhelyén.

Balról: Sipos Gágor, az EME alelnöke, Kovács András, a kötet szerzője és Gaal György helytörténész

A szerző eredetileg művészettörténész, de nagyapja és szülei is gyógyszerészek voltak, ebből kifolyólag gyermekkorának nagy részét patikákban töltötte. Akkoriban a patikusok még receptek alapján, nagy gonddal készítették el a készítményeket, a betegek bizalommal fordultak hozzájuk egészségügyi problémáikkal. Kovács András ebben a környezetben, a patikusi polcokon sorakozó üvegek feliratait fürkészve tanulta meg az első latin szavakat, itt alapozta meg a gyógyászat iránti személyes érdeklődésén alapuló későbbi kutatásait.

Amikor a 1966 és 1971 között művészettörténészi tanulmányai során a kolozsvári számadáskönyveket vizsgálta, a kutatási területéhez egyáltalán nem kapcsolódó, de számára érdekesnek tűnő, az erdélyi fejedelmek orvosi kiadásaira és a gyógyítók személyére vonatkozó adatokat is kijegyzetelte. Évtizedek teltek el, mire felmerült: az adathalmazzal kezdeni kellene valamit, mert különben meglehet, újabb hosszú évek telhetnek el, míg valaki rátalál ezekre az erdélyi orvostörténeti érdekességekre. Így született meg a kötet, amely a levéltári adatokat kiegészítő kutatások révén egy egész korszak higiéniai körülményeibe enged betekintést.

Ma már természetes, hogy egészségügyi gondjainkkal orvoshoz fordulunk, de a Kovács András által vizsgált időszakban Erdélyben, akárcsak Európa-szerte általános orvoshiány volt. Doktornak csak az számított, aki a három évig tartó bölcsészeti kurzus után elvégezte az ötéves egyetemet, amire távoli, például itáliai, német, holland vagy svájci intézményekben adódott lehetőség.

Az 1520 előtti időkből mindössze öt orvosi diplomával rendelkező erdélyi polgárról tudunk.

A következő századokban sem kifejezetten azért szegődtek külföldi egyetemekre az erdélyi írástudók, hogy orvosok lehessenek, inkább az volt a jellemző, hogy egyházi pártfogással tanítóknak készültek, majd a természettudományok iránti érdeklődés vezette őket erre a pályára – hívta fel a figyelmet a kötetet méltató Gaal György helytörténész. A doktori hivatást űző személyek köztiszteletben álltak, gyakran közéleti szerepet is vállaltak.

Az orvoshiány abban is megmutatkozott, hogy az Erdélyben született emberek átlagéletkora ebben az időben nem érte el a harminc évet, és a 17. század első felében uralkodott nyolc erdélyi fejedelem átlagéletkora az udvarukban megfordult gyógyítók serege ellenére is alig haladta meg a 46 esztendőt. Kik gyógyítottak akkor? Többnyire a Török Birodalom, máskor Lengyelország vagy a Német Birodalom felől érkező zsidó orvosok mellett például szász kálvinisták, morva anabaptisták vagy kolozsvári unitáriusok is szerepelnek az előkelőségek „nyavalyáit” kezelő orvosok között. Összesen 32 orvosról tesz említést a kötet.

Azonban nemcsak az egyetemet végzett orvosok kiváltsága volt a gyógyítás, kéznél voltak a nagy tapasztalattal, de diplomával nem rendelkező gyógyító emberek, kenőasszonyok, a céhekbe tömörülő sebészborbélyok, a női bajokkal foglalkozó bábák vagy a feredősök, akik akár

foghúzást, érvágást, köpölyözést, külső sérülések – törések, sebek, kelések – kezelését is vállalták.

Ilyesmivel az orvosok nem mocskolták be a kezüket, a mai értelemben vett operációkat a 19. századig nem az ők végezték.  Ugyanakkor gyakran feltűnnek a gyógyszerészek is, patikáik felszereléséről sokat megtudhatunk a fejedelmi gyógyszertár levéltárából, amit Kovács András is tanulmányozott.

A közönség a kolozsvári könyvbemutatón

A fejedelmi orvosoknak és gyógyszerészeknek a fejedelmi székvárosban, Gyulafehérváron is megkülönböztetett tisztelet járt. Ezt jelzi, hogy Bethlen Gábor fejedelem a palota közvetlen szomszédságában biztosított számukra lakhatást. A feljegyzésekből tudjuk, hogy a palotához fürdőház is tartozott, ahol minden bizonnyal hozzáértő szakemberek, fürdőmesterek, feredősök foglalkoztak az uraságok egészségével.

Az ásványvizeiről híres Erdélyben a gyógyítás elterjedt módja volt az ivókúra.

A Gyaluban tartózkodó I. Rákóczi György fejedelemnek a kővárvidéki Láposról, az erdővidéki Vargyasról és a Hunyad vármegyei Kémendről is szállítottak savanyúvizet. Az ásványvizet fürdőzésre is használták,  de a fürdő megválasztásakor körültekintően jártak el. Az ismeretlen betegségben szenvedő Károlyi Zsuzsanna fejedelemasszonyt, Bethlen Gábor fejedelem első feleségét csak azután engedték a váradi fürdőbe, hogy az udvari orvos „próbabetegeket”, azaz három koldust küldött a vizek kipróbálására.

Népszerű volt még Algyógy, ahol Brandenburgi Katalin, Bethlen Gábor fejedelem második felesége (valószínűleg a fejedelemmel együtt), valamint I. Rákóczi György és családja is megfordult. A fejedelem itt nemcsak fürdőzött, hanem köpölyöztette is magát. Ez az ősi gyógymód üvegek felmelegítésével és testre helyezésével a méreganyagok eltávolítását szolgálta, az üveg kihűlésével fokozatosan keletkező vákuum révén. Utazásaik alkalmával díszes patikaládáikat is magukkal vitték, melyekben értékes, általában külföldről hozott készítményeket tartottak.

A kötet szerzője külön fejezetekben összegzi mindazt, amit a fejedelmi orvosokról, orvos-emberekről és -asszonyokról, feredősökről és borbélyokról, valamint gyógyszerészekről tudhatunk. A városi számadáskönyvekben név vagy foglalkozás, esetleg hivatás szerint azonosíthatók azok a személyek, akik

a fejdelem parancsára és költségére, fejedelmi „útlevéllel” érkeztek Erdélybe.

Az orvosok száma különösen Károlyi Zsuzsanna betegeskedése idején nőtt meg, később maga a fejedelem, Bethlen Gábor saját egészségének helyreállítására gyűjtötte udvarába a különböző származású gyógyítókat.

Mivel ritkaságszámba mentek a gyógyítók, minden róluk szóló feljegyzés rendkívül értékesnek számít, és hálásak lehetünk Kovács Andrásnak azért, hogy összegyűjtötte az adatokat, melyek által az erdélyi orvostörténet izgalmas fejezetei tárulnak fel – fogalmazott Gaal György.

A kötet két ráadásfejezete Bethlen Gábor fejdelem betegségét és halálát, illetve I. Rákóczi György fejdelem utolsó vadászkirándulását mutatja be a fennmaradt források tükrében. Kovács András a könyvbemutatón hangsúlyozta: a bemutatott adatok és dokumentumok elsődleges forrásként értelmezhetőek, megfejtésük az orvoslás történetében jártas szakemberekre vár.

A könyvet a helyszínen gyorsan elkapkodták, de mint megtudtuk, a Gaudeamus könyvesboltban és a Bookline online könyvesboltban is megtalálható.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS