// 2026. szeptember 19., szombat // Vilhelmina

Szászlónára keresztelték Magyarlónát a kétnyelvű helységnévtáblán

// HIRDETÉS

Kisebbség-kisebbség, nem mindegy, hogy melyik? – gondolhatták az illetékesek.

Csak remélni merjük, hogy az évszázadok óta nem használt Szászlóna településnév szimpatikusabb volt a szászfenesi hatóságoknak, csupán ezért – és nem más okból – tüntették fel ezt az immár kétszáz éve közhasználatban álló Magyarlóna helyett a település kétnyelvű helységnévtábláján.

A furcsa településnév-keresztelőnek a Szászfenesről Tordaszentlászló, illetve vissza utazók lehetnek tanúi: Magyarlóna bejáratánál az elmúlt napokban cserélték le a helységnévtáblát. Az új kétnyelvű táblán a román Luna de Sus alatt az eddigi Lóna helyett immár a Szászlóna név szerepel – számolt be a Krónika.

Annak ellenére, hogy a település lakói több mint száz éve, a 19. század végétől Magyarlónaként emlegetik a Kolozs megyei falut, melynek 2300 lakójából 1300 magyar nemzetiségű. De úgy tűnik, ez a név nincs a román lakosság ínyére.

A falu magyar neve már a helyi közigazgatási törvény 2001-es megjelenésekor kiverte a biztosítékot az akkori ortodox lelkésznél.

A Nagy-Románia Párt (PRM) politikusa minden fórumon tiltakozott ellene, így – vélhetően ezért – eltávolították és egyfajta kompromisszumként a Lóna felirat került a táblára. Most pedig, egy újabb próbálkozás után a régóta nem használt Szászlóna.

Azonban ez a felirat sem törvényes, ugyanis a közigazgatási törvény végrehajtási utasításaiban szereplő hivatalos névjegyzék szerint a Szászfenes községhez tartozó település anyanyelvű feliratozásának módja a Magyarlóna. Albert Zoltán szászfenesi önkormányzati képviselő a lapnak elmondta: maga jelezte a község polgármesterének, hogy vissza kell helyezni a kétnyelvű magyarlónai helységnévtáblákat, melyeket útfelújítás miatt vettek le.

„Amikor megkérdeztem a polgármestert, miért a Szászlóna változatot tüntették fel, azt válaszolta: nem tudja, ő csak arra adott utasítást, hogy helyezzék vissza a táblákat.

Elképzelni se tudom, milyen almanachból szedték elő ezt a régi szászos nevet, talán imponálni akartak vele Klaus Johannisnak.

Mindenesetre megjegyeztem a polgármesternek: még jó, hogy nem Románlónaként került fel a falu neve” – nyilatkozta a Krónikának Albert Zoltán. Hozzátette, Horia Șulea elöljáró megígérte, megérdeklődi az átnevezés okát.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS