Milyen Erdélyt láthatunk a kolozsvári emlékgyűjtők lencséjén keresztül?

Úgy tartja a mondás, egy jól sikerült fotó tízezer szónál is többet tud mondani, s ha múltidézésről van szó, néha bárminél többet nyújt. Mindezt kiválóan példázza a Sapientia egyetem kolozsvári karának Tordai úti épületében megnyílt fényképkiállítás, amely a két világháború közötti és előtti Erdélyt idézi meg. A tárlat anyaga a hajdan Kolozsváron működő Fotofilm cég és Szabó Dénes archívumából állt össze, az Országos Széchényi Könyvtár pedig hazatért, legalábbis egy kis időre.

A 20. század méltán megismerésre váró fényképészei közé tartozó nagyváradi Szabó Dénes 1935-től dolgozott Kolozsváron a filmforgalmazási tevékenysége révén fontos kulturális szerepet betöltő Fotofilm vállalatnál. Szabó a cég számára készített rendkívül értékes felvételeket, melyek nélkül a helytörténészek szerint a harmincas-negyvenes évek Erdélyének fényképes megismerése nehezen lenne elképzelhető, számos munkáját felhasználták várostörténeti képeskönyvek összeállításakor is.

Fotó a fotósról: Szabó Dénes munka közben. 

Feldolgozás előtt álló óriási hagyatékának egy része – főként üveg- és cellulóznegatívok – ma a budapesti Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményét gazdagítja, ebből állt össze a kolozsvári kiállítás anyaga is. Blos-Jáni Melinda, a Sapientia oktatója szerint Szabó Dénest akár Erdély vizuális krónikásának is nevezhetjük, hiszen a művész előszeretettel járta a régió városait, tájait emlékgyűjtő lencséjével.

A kolozsvári Farkas utcai Nemzeti Színház épületének lebontása (1934/35). 

Csillag Katalin művészettörténésztől megtudhattuk, a mintegy 3200 negatív legtöbbjén az 1930-as és 1940-es évek elejének erdélyi városai, fontosabb épületei, falvai, természeti szépségei mutatkoznak meg. Emellett műtermi fotók, családi, társadalmi események felvételei is felidézik a mai szemlélőnek a nyolc évtizeddel ezelőtti látványt és hangulatot.

Így épült Kolozsváron a Sebestyén-palota 1890 körül, melyben ma többek közt mozi és éjszakai klub is működik. 

Hogyan építettek fel és bontottak le impozáns épületeket, hogyan öltözködtek a parasztemberek ünnepnapokon, hogyan nézett ki egy családi ház az 1930-as években? Többek között ez is kiderül a képekből, de páratlan szépségű tájfotókat is megtekinthetünk a tárlat keretében. A bemutatott képek egy része szembetűnő technikai hibákat tartalmaz, a szervezők azonban szándékosan nem javítgatták ki ezeket a történeti hűség kedvéért. 

Kalotaszegi asszonyok 1940-ben. 

A Filmtettfeszt keretében megrendezett rendhagyó kiállítást nem csak a helytörténet szerelmeseinek ajánljuk, a tárlat október 17-ig naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg.