// 2026. április 6., hétfő // Vilmos, Bíborka

Visszajön Erdélybe az első magyar nyelvű krónika

// HIRDETÉS

Az OSZK rejtegette, majd őrizte, most restaurálta, és visszaadja a Székely-krónikát. A 460 éves könyvrelikvia szinte elpusztult 1945-ben.

Átadta szerdán a mintegy 70 éve a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) őrzött, sokáig elveszettnek hitt Székely-krónikát Tüske László, az OSZK főigazgatója Vargha Mihálynak, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatójának. Olyan relikvia kerül vissza az intézménybe, amely 

 

a közel 150 éves Székely Nemzeti Múzeum legrégebbi könyve lesz

– emelte ki Vargha Mihály. „A mai nap ünnep számunkra, visszatér egy elcsángált juhunk” – mondta a főigazgató, és köszönetet mondott mindazoknak, akik megmentették a kötetet.

 

Az, hogy őrzőkötete volt, azt jelenti, hogy össze volt kötve a nyomtatvány a kézirattal a 19. század végéig. A Csereyné-kódex őrizte meg egészen az 1945-ös pusztulásáig többek között Tinódi Sebestyén Jászon monda feldolgozását, Balassi Bálint költeményének egy változatát.

Az 1559-ben Krakkóban kiadott könyvritkaság valóságos kincs: az első magyar nyelvű krónika, másrészt ez a könyv volt egykoron a Csereyné-kódex őrzőkötete, évszázadokon keresztül őrizte az első magyar nyelvű kéziratos énekeskönyvünket, verseskötetünket – mutatta be a kötetet Farkas Gábor Farkas, az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárának vezetője. 

 

A Székely István bencédi születésű reformátor összeállította kötet címlapja szerint krónika, azaz: Chronica ez vilagnac yeles dolgairol / Szekel’ Estvan / Craccoba / Niomtatot Striykoviai Lazar altal, Christus szweletesenec M.D.LIX. esztendeiebe. Székely István még ferences rendiként iratkozott be a krakkói egyetemre 1529 nyarán, húsz év múlva már Felvidéken, Kassán  terjesztette a lutheránus hitelveket, majd Göncön a svájci reformáció hitelveit vallotta.

 

 

A könyv első ismert tulajdonosa Czirjék József volt, és testvére, Zsigmond adományozta oda a példányt több mint kétszáz kötet társaságában az akkor még imecsfalvi Székely Nemzeti Múzeumnak 1877-ben. Régebbi, 16. századi tulajdonosa brassói lehetett, aki számtalan, néha humoros, néha ironikus latin és magyar bejegyzésekkel látta el könyvét – derül ki az OSZK leírásából.

 

Ezt az egyik első magyar nyelvű nyomtatványt 1945-ig a Székely Nemzeti Múzeum őrizte. Ekkor felsőbb parancsra a múzeum legszebb műtárgyaival együtt bevagonírozták, hogy nyugatra szállítsák – idézte fel Vargha Mihály. Zalaegerszegen vesztegelve bombatámadás következtében a szerelvény kigyulladt, a tűzben csaknem 25 ezer oklevél és könyv, nagyméretű festményekkel és több száz grafikai művel együtt elpusztult.

 

A bombatámadás után a Székely-krónika is felkerült a veszteséglistára, ám Herepei János, a Székely Nemzeti Múzeum akkori igazgatója 1945 nyarán arról számolt be a zalaegerszegi rendőrkapitánynak, hogy nem minden pusztult el a támadást követő tűzvészben.

 

Megtalálták, de rejtegették

Kis Böndi János vasutas a romok eltakarítása közben rábukkant a könyvre 1945 áprilisában, május 25-én pedig írásos nyilatkozatával együtt – miszerint ő találta meg, őrizte és javítgatta – átadta az OSZK-nak. 

 

A régi nyomtatványok tárának akkori vezetője jól tudta, mekkora értékről van szó, ezért elrejtette, nehogy a történelmi körülmények miatt örökre eltűnjön, megsemmisüljön – idézte fel Farkas Gábor Farkas. Hosszú ideig az OSZK egyik páncélszekrényében lapult a kötet, amelynek létezése a könyvtár munkatársai között „fülbesúgásos módon" hagyományozódott tovább. 

 

A könyvtárosok féltették a kincset, nehogy vissza kelljen szolgáltatni a kommunista Romániába, mert esélye volt annak, hogy a példány örökre eltűnik, nem kerül vissza a Székely Nemzeti Múzeumba. A mai ünnepélyes átadáson jelen volt Kis Böndi János fia és lánya is.

 

 

„A sáros, kormos, erősen meggyűrődött, sérült, hiányos lapokkal rendelkező könyvet Benke Éva restaurálta. A könyvtest lapokra szedésével kezdődött a munka, majd a száraz és nedves tisztítási folyamatok után a hiányok kiegészítésére került sor. A sérült könyvkötés nem a krónika keletkezési korához illő eredeti kötés volt, ezért a lapok restaurálása után az eredeti fűzésnyomok alapján három kenderzsineg bordára fűzte fel az íveket, majd egészbőrbe kötötte a könyvtestet Éva. Készített egy védő dobozt is, amibe a könyvön kívül elhelyezésre került a robbanásban megsérült kötés és a könyv megtalálásáról szóló restaurált kísérő levél” – írta Érdi Marianne, az OSZK Restauráló és Kötészeti Osztály vezetője a munkát dokumentáló fotóalbumhoz.

 

Az átadásról készült videóban meg lehet hallgatni, milyen jellegű énekeket őrzött meg a Székely-krónika a Csereyné-kódex őrzőköteteként:

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Borzalmas baleset történt Kolozs megyében, öten meghaltak – hírek hétfőn
Főtér

Borzalmas baleset történt Kolozs megyében, öten meghaltak – hírek hétfőn

További hírek: a Lia Savonea vezette legfelső bíróság beperelte a kormányt, 2 milliárd lejt követelnek, egy falusi vegyesboltban pedig kábítószert lehetett vásárolni pult alól.

Fatolvajok bántalmazták egy természetvédelmi terület parkőreit
Krónika

Fatolvajok bántalmazták egy természetvédelmi terület parkőreit

Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát
Főtér

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Mentőhelikopterrel vitték kórházba az idős férfit, miután leesett a kerékpárjáról
Székelyhon

Mentőhelikopterrel vitték kórházba az idős férfit, miután leesett a kerékpárjáról

Leesett a kerékpárról egy idős férfi Bodzafordulón péntek délután, a sérültet a SMURD helikoptere szállította Brassóba a helyi kórházból.

Isten érintésének köszönhetően lehet jó az ember – László Attila főesperes-plébános a húsvét lelkiségéről 1.
Krónika

Isten érintésének köszönhetően lehet jó az ember – László Attila főesperes-plébános a húsvét lelkiségéről 1.

A húsvét manapság sokak számára pusztán kulturális, családi összejövetellé, vakációzássá, hosszú hétvégévé vált, holott a kereszténység legnagyobb ünnepéről van szó, amelynek lényege a szenvedés, a halál és az élet az összefonódása.

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – itt követheti élőben
Székelyhon

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – itt követheti élőben

Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS