// 2026. október 31., szombat // Farkas

Visszajön Erdélybe az első magyar nyelvű krónika

// HIRDETÉS

Az OSZK rejtegette, majd őrizte, most restaurálta, és visszaadja a Székely-krónikát. A 460 éves könyvrelikvia szinte elpusztult 1945-ben.

Átadta szerdán a mintegy 70 éve a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) őrzött, sokáig elveszettnek hitt Székely-krónikát Tüske László, az OSZK főigazgatója Vargha Mihálynak, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatójának. Olyan relikvia kerül vissza az intézménybe, amely 

 

a közel 150 éves Székely Nemzeti Múzeum legrégebbi könyve lesz

– emelte ki Vargha Mihály. „A mai nap ünnep számunkra, visszatér egy elcsángált juhunk” – mondta a főigazgató, és köszönetet mondott mindazoknak, akik megmentették a kötetet.

 

Az, hogy őrzőkötete volt, azt jelenti, hogy össze volt kötve a nyomtatvány a kézirattal a 19. század végéig. A Csereyné-kódex őrizte meg egészen az 1945-ös pusztulásáig többek között Tinódi Sebestyén Jászon monda feldolgozását, Balassi Bálint költeményének egy változatát.

Az 1559-ben Krakkóban kiadott könyvritkaság valóságos kincs: az első magyar nyelvű krónika, másrészt ez a könyv volt egykoron a Csereyné-kódex őrzőkötete, évszázadokon keresztül őrizte az első magyar nyelvű kéziratos énekeskönyvünket, verseskötetünket – mutatta be a kötetet Farkas Gábor Farkas, az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárának vezetője. 

 

A Székely István bencédi születésű reformátor összeállította kötet címlapja szerint krónika, azaz: Chronica ez vilagnac yeles dolgairol / Szekel’ Estvan / Craccoba / Niomtatot Striykoviai Lazar altal, Christus szweletesenec M.D.LIX. esztendeiebe. Székely István még ferences rendiként iratkozott be a krakkói egyetemre 1529 nyarán, húsz év múlva már Felvidéken, Kassán  terjesztette a lutheránus hitelveket, majd Göncön a svájci reformáció hitelveit vallotta.

 

 

A könyv első ismert tulajdonosa Czirjék József volt, és testvére, Zsigmond adományozta oda a példányt több mint kétszáz kötet társaságában az akkor még imecsfalvi Székely Nemzeti Múzeumnak 1877-ben. Régebbi, 16. századi tulajdonosa brassói lehetett, aki számtalan, néha humoros, néha ironikus latin és magyar bejegyzésekkel látta el könyvét – derül ki az OSZK leírásából.

 

Ezt az egyik első magyar nyelvű nyomtatványt 1945-ig a Székely Nemzeti Múzeum őrizte. Ekkor felsőbb parancsra a múzeum legszebb műtárgyaival együtt bevagonírozták, hogy nyugatra szállítsák – idézte fel Vargha Mihály. Zalaegerszegen vesztegelve bombatámadás következtében a szerelvény kigyulladt, a tűzben csaknem 25 ezer oklevél és könyv, nagyméretű festményekkel és több száz grafikai művel együtt elpusztult.

 

A bombatámadás után a Székely-krónika is felkerült a veszteséglistára, ám Herepei János, a Székely Nemzeti Múzeum akkori igazgatója 1945 nyarán arról számolt be a zalaegerszegi rendőrkapitánynak, hogy nem minden pusztult el a támadást követő tűzvészben.

 

Megtalálták, de rejtegették

Kis Böndi János vasutas a romok eltakarítása közben rábukkant a könyvre 1945 áprilisában, május 25-én pedig írásos nyilatkozatával együtt – miszerint ő találta meg, őrizte és javítgatta – átadta az OSZK-nak. 

 

A régi nyomtatványok tárának akkori vezetője jól tudta, mekkora értékről van szó, ezért elrejtette, nehogy a történelmi körülmények miatt örökre eltűnjön, megsemmisüljön – idézte fel Farkas Gábor Farkas. Hosszú ideig az OSZK egyik páncélszekrényében lapult a kötet, amelynek létezése a könyvtár munkatársai között „fülbesúgásos módon" hagyományozódott tovább. 

 

A könyvtárosok féltették a kincset, nehogy vissza kelljen szolgáltatni a kommunista Romániába, mert esélye volt annak, hogy a példány örökre eltűnik, nem kerül vissza a Székely Nemzeti Múzeumba. A mai ünnepélyes átadáson jelen volt Kis Böndi János fia és lánya is.

 

 

„A sáros, kormos, erősen meggyűrődött, sérült, hiányos lapokkal rendelkező könyvet Benke Éva restaurálta. A könyvtest lapokra szedésével kezdődött a munka, majd a száraz és nedves tisztítási folyamatok után a hiányok kiegészítésére került sor. A sérült könyvkötés nem a krónika keletkezési korához illő eredeti kötés volt, ezért a lapok restaurálása után az eredeti fűzésnyomok alapján három kenderzsineg bordára fűzte fel az íveket, majd egészbőrbe kötötte a könyvtestet Éva. Készített egy védő dobozt is, amibe a könyvön kívül elhelyezésre került a robbanásban megsérült kötés és a könyv megtalálásáról szóló restaurált kísérő levél” – írta Érdi Marianne, az OSZK Restauráló és Kötészeti Osztály vezetője a munkát dokumentáló fotóalbumhoz.

 

Az átadásról készült videóban meg lehet hallgatni, milyen jellegű énekeket őrzött meg a Székely-krónika a Csereyné-kódex őrzőköteteként:

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS