// 2026. november 6., péntek // Lénárd

Visszajön Erdélybe az első magyar nyelvű krónika

// HIRDETÉS

Az OSZK rejtegette, majd őrizte, most restaurálta, és visszaadja a Székely-krónikát. A 460 éves könyvrelikvia szinte elpusztult 1945-ben.

Átadta szerdán a mintegy 70 éve a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) őrzött, sokáig elveszettnek hitt Székely-krónikát Tüske László, az OSZK főigazgatója Vargha Mihálynak, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatójának. Olyan relikvia kerül vissza az intézménybe, amely 

 

a közel 150 éves Székely Nemzeti Múzeum legrégebbi könyve lesz

– emelte ki Vargha Mihály. „A mai nap ünnep számunkra, visszatér egy elcsángált juhunk” – mondta a főigazgató, és köszönetet mondott mindazoknak, akik megmentették a kötetet.

 

Az, hogy őrzőkötete volt, azt jelenti, hogy össze volt kötve a nyomtatvány a kézirattal a 19. század végéig. A Csereyné-kódex őrizte meg egészen az 1945-ös pusztulásáig többek között Tinódi Sebestyén Jászon monda feldolgozását, Balassi Bálint költeményének egy változatát.

Az 1559-ben Krakkóban kiadott könyvritkaság valóságos kincs: az első magyar nyelvű krónika, másrészt ez a könyv volt egykoron a Csereyné-kódex őrzőkötete, évszázadokon keresztül őrizte az első magyar nyelvű kéziratos énekeskönyvünket, verseskötetünket – mutatta be a kötetet Farkas Gábor Farkas, az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárának vezetője. 

 

A Székely István bencédi születésű reformátor összeállította kötet címlapja szerint krónika, azaz: Chronica ez vilagnac yeles dolgairol / Szekel’ Estvan / Craccoba / Niomtatot Striykoviai Lazar altal, Christus szweletesenec M.D.LIX. esztendeiebe. Székely István még ferences rendiként iratkozott be a krakkói egyetemre 1529 nyarán, húsz év múlva már Felvidéken, Kassán  terjesztette a lutheránus hitelveket, majd Göncön a svájci reformáció hitelveit vallotta.

 

 

A könyv első ismert tulajdonosa Czirjék József volt, és testvére, Zsigmond adományozta oda a példányt több mint kétszáz kötet társaságában az akkor még imecsfalvi Székely Nemzeti Múzeumnak 1877-ben. Régebbi, 16. századi tulajdonosa brassói lehetett, aki számtalan, néha humoros, néha ironikus latin és magyar bejegyzésekkel látta el könyvét – derül ki az OSZK leírásából.

 

Ezt az egyik első magyar nyelvű nyomtatványt 1945-ig a Székely Nemzeti Múzeum őrizte. Ekkor felsőbb parancsra a múzeum legszebb műtárgyaival együtt bevagonírozták, hogy nyugatra szállítsák – idézte fel Vargha Mihály. Zalaegerszegen vesztegelve bombatámadás következtében a szerelvény kigyulladt, a tűzben csaknem 25 ezer oklevél és könyv, nagyméretű festményekkel és több száz grafikai művel együtt elpusztult.

 

A bombatámadás után a Székely-krónika is felkerült a veszteséglistára, ám Herepei János, a Székely Nemzeti Múzeum akkori igazgatója 1945 nyarán arról számolt be a zalaegerszegi rendőrkapitánynak, hogy nem minden pusztult el a támadást követő tűzvészben.

 

Megtalálták, de rejtegették

Kis Böndi János vasutas a romok eltakarítása közben rábukkant a könyvre 1945 áprilisában, május 25-én pedig írásos nyilatkozatával együtt – miszerint ő találta meg, őrizte és javítgatta – átadta az OSZK-nak. 

 

A régi nyomtatványok tárának akkori vezetője jól tudta, mekkora értékről van szó, ezért elrejtette, nehogy a történelmi körülmények miatt örökre eltűnjön, megsemmisüljön – idézte fel Farkas Gábor Farkas. Hosszú ideig az OSZK egyik páncélszekrényében lapult a kötet, amelynek létezése a könyvtár munkatársai között „fülbesúgásos módon" hagyományozódott tovább. 

 

A könyvtárosok féltették a kincset, nehogy vissza kelljen szolgáltatni a kommunista Romániába, mert esélye volt annak, hogy a példány örökre eltűnik, nem kerül vissza a Székely Nemzeti Múzeumba. A mai ünnepélyes átadáson jelen volt Kis Böndi János fia és lánya is.

 

 

„A sáros, kormos, erősen meggyűrődött, sérült, hiányos lapokkal rendelkező könyvet Benke Éva restaurálta. A könyvtest lapokra szedésével kezdődött a munka, majd a száraz és nedves tisztítási folyamatok után a hiányok kiegészítésére került sor. A sérült könyvkötés nem a krónika keletkezési korához illő eredeti kötés volt, ezért a lapok restaurálása után az eredeti fűzésnyomok alapján három kenderzsineg bordára fűzte fel az íveket, majd egészbőrbe kötötte a könyvtestet Éva. Készített egy védő dobozt is, amibe a könyvön kívül elhelyezésre került a robbanásban megsérült kötés és a könyv megtalálásáról szóló restaurált kísérő levél” – írta Érdi Marianne, az OSZK Restauráló és Kötészeti Osztály vezetője a munkát dokumentáló fotóalbumhoz.

 

Az átadásról készült videóban meg lehet hallgatni, milyen jellegű énekeket őrzött meg a Székely-krónika a Csereyné-kódex őrzőköteteként:

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!
Főtér

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

PSD: A Bolojan-kormány ijesztő hiányt termelt. PSD-többségű kormány: nem is!
Főtér

PSD: A Bolojan-kormány ijesztő hiányt termelt. PSD-többségű kormány: nem is!

Továbbá: a vámosok lefoglaltak 700 000 eurót a reptéren, aztán a pénz eltűnt, mint a kámfor. És egy földcsuszamlás miatt teljesen lezárták az A10-es autópályát, káosz is lett belőle.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni
Krónika

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni

Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély
Székelyhon

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

Megkapta az építkezési engedélyt a Csíkszereda zsögödi részére tervezett Dracula Park Transylvania. A beruházó Lénárd András bejelentése szerint egy újabb, fontos mérföldkőhöz érkezett a nagyszabású élménypark előkészítése.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS