// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Visszajön Erdélybe az első magyar nyelvű krónika

// HIRDETÉS

Az OSZK rejtegette, majd őrizte, most restaurálta, és visszaadja a Székely-krónikát. A 460 éves könyvrelikvia szinte elpusztult 1945-ben.

Átadta szerdán a mintegy 70 éve a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) őrzött, sokáig elveszettnek hitt Székely-krónikát Tüske László, az OSZK főigazgatója Vargha Mihálynak, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatójának. Olyan relikvia kerül vissza az intézménybe, amely 

 

a közel 150 éves Székely Nemzeti Múzeum legrégebbi könyve lesz

– emelte ki Vargha Mihály. „A mai nap ünnep számunkra, visszatér egy elcsángált juhunk” – mondta a főigazgató, és köszönetet mondott mindazoknak, akik megmentették a kötetet.

 

Az, hogy őrzőkötete volt, azt jelenti, hogy össze volt kötve a nyomtatvány a kézirattal a 19. század végéig. A Csereyné-kódex őrizte meg egészen az 1945-ös pusztulásáig többek között Tinódi Sebestyén Jászon monda feldolgozását, Balassi Bálint költeményének egy változatát.

Az 1559-ben Krakkóban kiadott könyvritkaság valóságos kincs: az első magyar nyelvű krónika, másrészt ez a könyv volt egykoron a Csereyné-kódex őrzőkötete, évszázadokon keresztül őrizte az első magyar nyelvű kéziratos énekeskönyvünket, verseskötetünket – mutatta be a kötetet Farkas Gábor Farkas, az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárának vezetője. 

 

A Székely István bencédi születésű reformátor összeállította kötet címlapja szerint krónika, azaz: Chronica ez vilagnac yeles dolgairol / Szekel’ Estvan / Craccoba / Niomtatot Striykoviai Lazar altal, Christus szweletesenec M.D.LIX. esztendeiebe. Székely István még ferences rendiként iratkozott be a krakkói egyetemre 1529 nyarán, húsz év múlva már Felvidéken, Kassán  terjesztette a lutheránus hitelveket, majd Göncön a svájci reformáció hitelveit vallotta.

 

 

A könyv első ismert tulajdonosa Czirjék József volt, és testvére, Zsigmond adományozta oda a példányt több mint kétszáz kötet társaságában az akkor még imecsfalvi Székely Nemzeti Múzeumnak 1877-ben. Régebbi, 16. századi tulajdonosa brassói lehetett, aki számtalan, néha humoros, néha ironikus latin és magyar bejegyzésekkel látta el könyvét – derül ki az OSZK leírásából.

 

Ezt az egyik első magyar nyelvű nyomtatványt 1945-ig a Székely Nemzeti Múzeum őrizte. Ekkor felsőbb parancsra a múzeum legszebb műtárgyaival együtt bevagonírozták, hogy nyugatra szállítsák – idézte fel Vargha Mihály. Zalaegerszegen vesztegelve bombatámadás következtében a szerelvény kigyulladt, a tűzben csaknem 25 ezer oklevél és könyv, nagyméretű festményekkel és több száz grafikai művel együtt elpusztult.

 

A bombatámadás után a Székely-krónika is felkerült a veszteséglistára, ám Herepei János, a Székely Nemzeti Múzeum akkori igazgatója 1945 nyarán arról számolt be a zalaegerszegi rendőrkapitánynak, hogy nem minden pusztult el a támadást követő tűzvészben.

 

Megtalálták, de rejtegették

Kis Böndi János vasutas a romok eltakarítása közben rábukkant a könyvre 1945 áprilisában, május 25-én pedig írásos nyilatkozatával együtt – miszerint ő találta meg, őrizte és javítgatta – átadta az OSZK-nak. 

 

A régi nyomtatványok tárának akkori vezetője jól tudta, mekkora értékről van szó, ezért elrejtette, nehogy a történelmi körülmények miatt örökre eltűnjön, megsemmisüljön – idézte fel Farkas Gábor Farkas. Hosszú ideig az OSZK egyik páncélszekrényében lapult a kötet, amelynek létezése a könyvtár munkatársai között „fülbesúgásos módon" hagyományozódott tovább. 

 

A könyvtárosok féltették a kincset, nehogy vissza kelljen szolgáltatni a kommunista Romániába, mert esélye volt annak, hogy a példány örökre eltűnik, nem kerül vissza a Székely Nemzeti Múzeumba. A mai ünnepélyes átadáson jelen volt Kis Böndi János fia és lánya is.

 

 

„A sáros, kormos, erősen meggyűrődött, sérült, hiányos lapokkal rendelkező könyvet Benke Éva restaurálta. A könyvtest lapokra szedésével kezdődött a munka, majd a száraz és nedves tisztítási folyamatok után a hiányok kiegészítésére került sor. A sérült könyvkötés nem a krónika keletkezési korához illő eredeti kötés volt, ezért a lapok restaurálása után az eredeti fűzésnyomok alapján három kenderzsineg bordára fűzte fel az íveket, majd egészbőrbe kötötte a könyvtestet Éva. Készített egy védő dobozt is, amibe a könyvön kívül elhelyezésre került a robbanásban megsérült kötés és a könyv megtalálásáról szóló restaurált kísérő levél” – írta Érdi Marianne, az OSZK Restauráló és Kötészeti Osztály vezetője a munkát dokumentáló fotóalbumhoz.

 

Az átadásról készült videóban meg lehet hallgatni, milyen jellegű énekeket őrzött meg a Székely-krónika a Csereyné-kódex őrzőköteteként:

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS