Bye-bye, turiszt!
Jean St'Ay
2018. szeptember 17. hétfő, 12:23
Úgyhogy ha valakinek fotója van róla, ne dobja el. Jó ideig nem lesz miben gyönyörködni a helyszínen.

Sokan ismerik, sokan látogatnak el a Beszterce-Naszód megyében található, Hegyi Tengernek is becézett Kolibica-tóhoz. Pontosabban, sokan látogattak el eddig. A fellendülőben levő turistaparadicsomra (Kolibicát alig egy éve kiáltották ki turisztikai fontosságú településnek, ugye) lesújt a kormányszintű felújítási láz.

A bombahírt maga Ioan Deneș víz- és erdőügyi miniszter jelentette be a múlt hét végén, egy besztercei sajtótájékoztatón. A minisztériumi akcióra természetesen azért kerül sor, hogy rehabilitálják a tavat és a környéket, és minden jobb meg szebb legyen. Ami viszont talán mindenkit a leginkább érdekel, különösen a turizmusból megélni szándékozó helybelieket, illetve az odalátogatni tervező turistákat: mi is fog történni tulajdonképpen.

Mindenek előtt, leengedik a vizet a tóból. Mégpedig ezen az őszön. Igen, ezt nagyjából úgy kell elképzelni, mint amikor a fürdőkádból kiengedjük a vizet. Csakhogy, tekintettel a tó méreteire, a víztelenítés négy-öt hónapig tart majd. Ja, és ugyanannyi időbe telik majd a tó feltöltése is, miután minden munkálatot szépen befejeznek az illetékesek.

A tó tisztítása 2019 tavaszán kezdődhet. Ugyanakkor rehabilitálják a völgyzáró gátat és a Beszterce folyó partjait is, a gáttól lefelé, amíg a Beszterce a Sajó folyóba torkollik. A munkálatok előreláthatólag egy évet vesznek igénybe. A projekt összköltsége 27.8 millió euró. Tehát, ha összeszámoljuk az időket, a tó környékére kábé két évig nem érdemes menni.

Az már csak hab a tortán, hogy a beharangozott munkálatok újabb építőtelepet feltételeznek a környéken. Méghozzá, azután, hogy épp az idén kezdték el a víz- és csatornahálózat kiépítését, továbbá a tavat megkerülő út felújítását.

 

Kolibica nevét először a 18. század közepe táján említi oklevél. 1850 körül csupán 14 lakosa volt, akik fakitermelésből éltek. Az első templom 1869-ben épült. A környék az I. világháború után kezdett népszerűvé válni a helybeli szászok körében, akik villákat kezdtek építeni a völgyben. Kolozsvári orvosok szanatóriumot és építtetnek oda, amely 1944-ig működött, amikor is felgyújtották.
A településnek 1966-ban 689, 1974-ben már 818 lakosa volt. 1977-ben aztán jött a vízierőmű-projekt, és mint annyi más helyen, itt is elköltöztették a falut a völgyből, a jelenlegi helyére. 1979-ben elárasztották a völgyet, létrejött a mesterséges tó, a „második” Kolibica pedig azóta is virágzik, és most, úgy tűnik, jelentősen megugrik majd a turisztikai potenciálja. Már ha minden munkát sikerül jól, és időben elvégezni.

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/28165
Áram és víz nélkül maradt vasárnap teljes Lugos. Temes megyében 45 ezer ember hiányolja a 20. század civilizatorikus vívmányát, a villanyt.
Ma jelentette be, hogy jövőre újra indul, és semmi kétségünk afelől, hogy meg is választják.
Alig egynapos, de már emlékművet kapott.
Százak próbálják kiásni Temesvárt a hóból, míg Robuék dísztanácsüléseznek. De hát mit tegyenek, ha most van az évforduló?
Januárban Kolozsváron tapsolhatunk a USNK-nak.
Az új alakulat a MRI helyét veszi át.
Ha mindenki olyan hitelesen és érdekesen beszélne a függőségről, mint Kalóz János pszichológus-addiktológus, lehet, hogy kevesebb szerhasználó lenne. Megtudtuk, mitől lesz függő valakiből és hogyan lehet ebből kimászni.
146 éve született a magyar színjátszás meghatározó alakja, a kolozsvári Hollywood atyja.
Elkezdődött a harc az erdélyi és bánsági városok által képviselt sikeres fejlődési modell és a bukaresti atyuska modellje között.
Annak idején nem csak a magyaroknak, sok románnak sem fűlt a foga a nagy egyesüléshez. Főleg, miután látták, hogy jár el az új főváros Erdéllyel szemben.
Mutatjuk, hogyan alussza téli álmát az Europa Nostra-díjas település.
Szigorítják a csendháborítással járó bírságokat.
Mi is a helyzet a Nyugati Szövetséggel? Sabin Gherman sorra veszi a dolgokat, hogy ne szenvedjenek tovább a habzószájú nacionalisták.
Úgyhogy hagyjuk a hazaáruló dumát az erdélyi Svájcról, kedves Cristian Tudor Popescu, kedves álújságírók. Mondja a nemzeti lánggal lobogó szerző.