// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Csárdást ropnak a váradiak a magyar kultúra napjain

// HIRDETÉS

Immár második alkalommal, de idén magyarul is beharangozták az ünnepi eseményt.

Rendhagyó, kétnyelvű – román és magyar – sajtótájékoztatón jelentették be ugyanis kedden a nagyváradi önkormányzatnak a képviselői, hogy idén is megszervezik a Magyar Kulturális Napokat. A rendezvény része annak a tavaly kitalált sorozatnak, melynek keretében a váradi kisebbségeket ünneplik egy-egy hétvége erejéig.

A szlovák és zsidó közösség napjai után így hétvégén, szeptember 15-16-án a magyar közösségé lesz a főszerep, a kétnapos rendezvénysorozatot 150 ezer lejből szervezik meg a várban. Mihai Jurcă, a Nagyvárad és Környéke Turizmusát Népszerűsítő Egyesület (APTOR) vezetője szerint az esemény célja bemutatni a magyar közösségek értékeit, hagyományait.

Zatykó Gyula, Ilie Bolojan polgármester magyar ügyekért felelős tanácsadója a sajtótájékoztatón magyar nyelven ismertette a programot. Szerinte a magyar kultúra és hagyományok bemutatása mellett a minőségi szórakoztatásra is törekszenek. Így idén a tavalyinál színvonalas műsorral próbálják a várba csalogatni a váradiakat, nemzetiségtől függetlenül.

Délelőttönként érmelléki gazdák kóstoltatják hagyományos termékeiket a látogatókkal, illetve népi mesterek tartanak gyerekfoglalkozásokat. Kora délután is a gyerekeké a főszerep, szombaton Süsü, a sárkány kalandjait ismerhetik meg a budapesti Fogi gyerekszínház előadásában, míg vasárnap az Alma együttes szórakoztatja őket.

A délutáni programmal már a felnőtteket célozzák meg, szombaton a Kolozsvári Operettissimo és Hobó koncertezik, míg vasárnap a Maros Művészegyüttes fellépése után a Rackajam, illetve a Hooligans együttes lép színpadra. A részletes program ITT látható.

A nagyváradi önkormányzat úgy tűnik, tudatosan törekszik a kétnyelvű kommunikációra, miután pár hete a Google-fordító segítségével népszerűsítette magyarul a budapesti 100 Tagú Cigányzenekar koncertjét. A botrányt kavart eset után javítottak hozzáállásukon, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) múlt hétvégi nagyváradi kiadása például teljes egészében kétnyelvű volt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS