Torzításokkal, hamisításokkal, elhallgatásokkal teli az a kép, amelyet az elmúlt egy-két évszázad magyar történelméről ismerünk. Ezen segíthet az emlékiratok eredeti formában való kiadása.
Tudta, hogy Erzsébet királyné előszeretettel olvasott olyan irodalmat, amely a Monarchiában tiltottnak számított? Hogy Csinszka valójában nem úgy halt meg, ahogyan eddig tudtuk? Hogy Deák Ferenc, bár a róla készült képek nem egészen ezt mutatják, nem vetette meg a testmozgást? Hogy Rejtő Jenő mindig a legjobb gépírónőket vette feleségül?
Ez csak néhány, már-már pletykaszintű adalék, amellyel szembesülhettek azok, akik ellátogattak Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi központjának igazgatója és Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, a Szépmíves Kiadó vezetője beszélgetésére, amelyet Vindis Andrea színművész felolvasásai és Szép András zongorafutamai színesítettek. Zárójelben jegyzendő meg, hogy rendkívül stílszerűen hatott a magyar történelem arisztokratikus anekdotáinak hallgatása közben, amint a zsúfolásig telt Györkös Mányi Albert Emlékház hőségtől félájult közönségének számos tagja (főleg hölgyek) a házigazdák által osztogatott legyezőkkel hűsítette magát.

Vindis Andrea, Kovács Attila Zoltán és Szebeni Zsuzsa | Fotó: Szabó Cs. Tamás / Kolozsvári Magyar Napok
Node vissza a titkokhoz és hazugságokhoz: a Szépmíves Könyvek sorozat a tizenkilencedik és huszadik századi emlékiratok, naplók, levelezések, kultúrtörténeti munkák publikálásával olyan feladatot lát el, amely elengedhetetlen a (majdnem) közelmúltunk alaposabb megismeréséhez. Ezek a szövegek ugyanis vagy meg sem jelentek eddig, vagy teljesen elfeledték őket, vagy – és ez igen gyakori eset – az aktuális politikai szempontok szerint cenzúrázták. És még nem is az a legsúlyosabb eset, amikor egyszerűen betiltották vagy kivágtak részleteket egy adott memoárból vagy levelezés-gyűjteményből, hanem amikor – például a kommunizmus idején az elvtársak – saját szájuk íze szerint átírták azokat – mondta el Kovács Attila Zoltán, aki számos példát hoz fel ez utóbbira, Munkácsy Mihály levelezésétől Horthy Miklós emlékirataiig (ez utóbbival kapcsolatban még azt is megjegyzi: tudja, hogy az eredeti változat egy olyan kiadónak a birtokában van, amely baloldalinak számít, ezért elvi okokból nem hajlandó publikálni a teljes memoárt, pedig „hülyére keresné magát vele”).
Mint kiderült, számos egykori dokumentumértékű irat eredeti formájában, szabadon hozzáférhető a különböző levéltárokban, csak „le kell hajolni érte”. A kéziratrendezés és –válogatás viszont számos csapdát rejt: a kézírás gyakran nehezen olvasható, többféle írószerrel (plusz gépírással) vetették papírra, a legépeltetett szövegekben olyan betoldások vannak, amelyek nem a szerzőtől származnak, különböző cetlikre írt feljegyzésekből kell összeállítani a végleges változatot, és még hosszan sorolhatnánk az „aknákat”.
Ahhoz azonban, hogy egy adott történelmi korszakról teljes és árnyalt képet alkossunk, ismernünk kell a kor szereplőinek saját reflexióit, feljegyzéseit, lehetőleg vágatlan formában – több, a magyar nemzeti önismeretben meggyökeresedett kártékony mítosz dőlhet meg így, a Szendrey Júliával kapcsolatos „bűnös özvegy” toposztól Erzsébet királyné cukormázzal bevont történetén át a Görgei Artúr áruló mivoltát taglaló elméletekig. Ez persze azzal jár, hogy számos csontváz fog kihullani a szekrényből, de a valóságos állapotok és viszonyok megismeréséhez ezt a kockázatot vállalni kell. „A múzsák a legtitkosabb terület, amelynek feltérképezésével tabuk dőlhetnek meg” – húzza alá Kovács.
Csak így állhat össze az a történelmi tabló, amelyet máshonnan nem ismerhetünk meg: böngészgessünk tehát régi naplókat, memoárokat – és ne csak a kultúrtörténeti „kis színesek” kedvéért! Amelyek közül néhányat mégis csokorba szedtünk, olvasóink okulására:
• Deák Ferenc rendszeres testmozgást végzett, ezért idős korára is hajlékony termettel rendelkezett. Későn feküdt és korán kelt, keveset evett, a reggelit és a vacsorát rendszerint hanyagolta, és rábízta a bejárónőjére, hogy mit főzzön ebédre (de az már neki is sok volt, amikor sokadszorra „pudding” volt a menü). Vörösmarty Mihály volt az egyik legjobb barátja – ezt Széll Kálmánné Vörösmarty Ilonától tudjuk.
• Szendrey Júlia második férje, Horváth Árpád „igazi pszichopata” volt, akit ráadásul az első magyar pornógyűjtőként tartanak számon.
• Károlyi Mihályt, az őszirózsás grófot a korabeli naplók, feljegyzések szerint őszintén utálta a családja – ami nem olyan meglepő, tekintve, hogy lepaktált a kommunistákkal, és ezt arisztokrata körökben nem díjazták túlságosan.
• Rejtő Jenő mindig azokat a nőket vette feleségül (szám szerint hármat, bár a harmadikkal nem törvényesítette kapcsolatát), akik a legjobb gépírónők voltak a környékén, vagyis kvázi titkárnőként alkalmazta a saját aktuális nejét. Ez később okozott bonyodalmakat: utolsó gépírónője például lenyúlta a Vanek úr Párizsban eredeti gépiratát, annak idején cetlikből rakosgatták össze a kiadandó művet, a teljes, eredeti változatot – amit Kovács Magda 1981-ben egy aukción tett pénzzé – nemrég publikálták.
• Csinszka, vagyis Boncza Berta valójában nem úgy halt meg (agyvérzésben), ahogyan annak idején a sajtóhírek közölték, az újságírói koholmány volt. Az történt ugyanis, hogy Csinszka viszonyba bonyolódott második férjének, Márffy Ödönnek az öccsével, és lényegében – ha jól értettük – halálba hajszolta magát szerelmében.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum
RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
Dragoș Turea dokumentumfilmjét már a kolozsvári TIFF-en is vetítették, a szebeni ASTRA filmfesztiválon pedig díjakat is elvitt – hát, teljesen jogosan. Megnéztük!
Dragoș Turea dokumentumfilmjét már a kolozsvári TIFF-en is vetítették, a szebeni ASTRA filmfesztiválon pedig díjakat is elvitt – hát, teljesen jogosan. Megnéztük!
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.