// 2026. november 9., hétfő // Tivadar

A bomlás sóvirágai

// HIRDETÉS

A bányászmúltat elöntötte a víz, a jövőt természeti katasztrófa fenyegeti, de két kilométerre a román-ukrán határtól ideiglenesen felvirágzott a fürdőturizmus.

Elképesztő sztorit hozott a budapesti Kállai Márton fotóriporter (a fenti képen jobbra) a kolozsvári Wincon építőcég most épp galériaként működő gyűléstermébe. Az ELTE-n szociológiát tanult fényképész évek óta követi egy alig kilencezres kárpátaljai település, Aknaszlatina minden- és ünnepnapjait. 

 

Aknaszlatinán a középkor óta sókitermelés folyt, a szovjet időkben ipari méretekben, a 21. században viszont bezártak a bányák, az a sótárna is, ahol 1968 óta szanatórium működött légúti betegek számára. A tárnák helyén (szó szerint és gazdasági értelemben is) sós tavak keletkeznek, a bányagalériákat ugyanis édesvíz lepi el, ami kioldja a sót a bányák falából, amelyek beomlanak, felettük több tízméteres kráterek keletkeznek. Egyesekben meggyűl a víz, ezeket a helyiek gyógyfürdőként próbálják hasznosítani. Eredetileg is volt egy-két sóstó a település mellett, a gyógyturizmus felvirágzásával viszont mesterséges medencéket is kialakítanak, amelyekbe az ízületi bántalmakat enyhítő sós vizet az új sós tavak helyi tulajdonosai a régebbi tavakból, illetve egymástól szivattyúzzák, vásárolják.

 

Emiatt még több édes talajvíz áramlik a volt bányákba, intenzívebben mossa alá a talajt, egyre több a felszíni kráter. Az egyik legnagyobb kráter mellett van a település temetője, a leomló sófalakból emberi koponya is előkerült már, Kállai Márton meg is örökítette. A talajerózió az alig két kilométerre folyó Tiszát is fenyegeti, mivel a kráterekben meggyűlő víz szintje magasabb, mint a Tiszáé, és ha a víz odáig kioldja a sórétegeket, a Tiszába kerülő sós víz veszélyeztetheti a folyó élővilágát. Azaz a nyári hónapokban most virágzó fürdőturizmus is tiszavirágéletű lehet.

 

 

A baloldali képen a bányászünnepre emlékeznek, a jobboldai képen az egyik legnagyobb aknaszlatinai krátertó. A szemben látható, függőleges sófalak tetején van a település temetője, amely szintén bomlik szét. | Fotó: magyarnapok.ro

 

Aknaszlatina lakosainak már kevesebb, mint a fele magyar nemzetiségű, és ők azok, akik ragaszkodnak a település bányászmúltjához, aktívan már csak ők emlékeznek és emlékeztetnek a bányászhagyományokra. Mi több, passzív ellenállást is gyakorolnak: többségük nem hajlandó részt venni a település új gazdasági életében, a turizmusban: nem fürdőztetik, nem szórakoztatják azt a párezer, egész Ukrajnából érkező turistát, akik évente mintegy négy hónapon át biztosítják a település bevételét. A magyar nemzetiségű lakosok közül többen is Magyarországon vállalnak munkát, árulta el Kállai Márton kiállításának keddi megnyitóján.

 

Mivel közel van a román határ, Aknaszlatina egyes lakosai a cigarettaüzletből (mások minden bizonnyal a csempészetből is) próbálnak megélni. Naponta egyszer kelhetnek át a határon, és legálisan egy doboz cigarettát vihetnek magukkal, a napi öt kilométeres sétával így két eurót tudnak keresni, ami egyáltalán nem elhanyagolható bevétel, magyarázta a fotós. 

 

A település földrajzi – ezzel együtt gazdasági, társadalmi és etnikai – szerkezete gyorsan változik, Kállai Márton egy-két évente látogat oda megörökíteni ezt a változást. Illetve ha ottani barátai szólnak, hogy történt valami. 

 

A kárpátaljai történet román csavarral került Kolozsvárra. A fiatal alkotó 2009 óta gyarapodó aknaszlatinai fotósorozatát beválasztották az Európai Unió feltörekvő fotósoknak teret adó Futures Photography programjába, amelyet Magyarországon a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Intézet működtet. Itt találkozott a képekkel a program romániai működtetője, a Photo Romania Festival művészeti igazgatója, Sebastian Vaida, az ő közreműködésével került be az anyag és a Photo Romania Festival a Kolozsvári Magyar Napok programsorozatába. 

 

A Solotvyno címen futó kiállítás egy hónapig tekinthető meg a Wincon irodájában (Fellegvári út / G-ral I. Dragalina utca 93 szám), munkanapokon délután négy óráig. Ha ön szereti a nagybányai Hajdu Tamás ironikus fényképeit, mindenképp nézze meg Kállai fotóit is az ukrán határ túloldaláról.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Annyira „tisztelik” a román zászlót egy AUR-os vezetésű településen, hogy szeméttartónak használták
Krónika

Annyira „tisztelik” a román zászlót egy AUR-os vezetésű településen, hogy szeméttartónak használták

Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?
Főtér

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?

A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“
Székelyhon

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“

November 6-tól új szabályok vonatkoznak a motorosokra: a motorosok bizonyos feltételekkel a buszsávot is használhatják, az álló autósor mellett szűk keretek között előzhetnek is.

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség
Krónika

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség

Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn
Székelyhon

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn

Emberkereskedelem és kényszermunka miatt tartóztattak le két személyt, miután kiderült róluk, hogy tusnádfürdői otthonukban tartottak egy 56 éves magyar állampolgárt, akit erőszakkal és pszichikai zsarolással dolgoztattak tavaly szeptembertől.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS