Így vélekedik Erdély az autonómiáról, a centenáriumról és a román-magyar viszonyról

Az RMDSZ a centenáriumi év kapcsán, a román-magyar viszony alakulásáról, a két nemzet jövőképéről és más fontos közéleti kérdésekről készíttetett felmérést. A tavaly decemberben, illetve idén januárban lefolytatott nagymintás adatfelvétel lényegi következtetéseit Barna Gergő és Kiss Tamás szociográfusok ismertették, az elhangzottakat Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke egészítette ki.

A felmérés Románia teljes népességére (1200 fő), valamint az erdélyi magyarokra (1400 fő) és az erdélyi románokra (733 fő) volt reprezentatív. Összesen 1636 kérdőívet kérdeztek le román, és 1433 kérdőívet magyar nyelven.

Pontokba szedjük a főbb következtetéseket

• Padlón van az az erdélyi magyarok Európai Unióba vetett bizalma: 18 százalékkal a romániai átlag alatt marad.
• Egyre nő a románok és a magyarok közötti szakadék: a társadalmi párhuzamosság – az oktatás, a kultúra, a politika, az egyházi élet, stb. területein kívül – már a gazdaságban és a szabadidő-eltöltésben is megfigyelhető.
• Nagymértékben torzul az erdélyi magyarok önképe: a közösség méretét tekintve továbbra is átlagosan 2 millió erdélyi magyarral számoltak a megkérdezettek, ugyanakkor jelentősen felülbecsülik a magyarok Erdélyen belüli arányát.
• A leginkább elgondolkoztató eredmény, hogy a románok minden tekintetben reálisabban látták a magyarokat, mint azok saját magukat.
• A magyarok az elmúlt 15 évben folyamatosan növekvő mértékben látják a román-magyar viszonyt konfliktusosnak: jelenleg egy relatív többségük, 41 százalékuk vélekedik így.
• Mindeközben a románok esetében ez az arány jóval alacsonyabb: 20 százalékos, ennél pedig többen vannak, akik szerint a két nép kapcsolatát kölcsönös együttműködés jellemzi.
• A magyarok szinte valamennyi kérdésben szkeptikusabbak, mint a románok, és a bevándorlókkal szemben is elutasítóbbak.
• A román nyelvtudást illetően nem történt lényeges változás: az erdélyi magyarok 60 százaléka véli úgy, hogy jól beszéli az állam nyelvét.
• Az erdélyi magyarság asszimilációjától való félelmet a statisztikák nem támasztják alá: a demográfiai stressz mint egy önbeteljesítő prófécia van jelen a gondolkodásban. 
• Az autonómiát az erdélyi magyar megkérdezettek egynegyede tekinti célnak, egyötödük szerint húsz éven belül meg is valósul.
• Az erdélyi magyarok sokkal közelebb érzik magukhoz az anyaországi magyarokat, mint a románok a „Pruton túli testvéreket”.
• Az erdélyi románok sokkal megengedőbbek az erdélyi magyarokkal szemben, mint a regátiak, és különösen a bukarestiek, akik kifejezetten intoleráns véleménnyel vannak az anyanyelvhasználat, a magyarok politikai szerepvállalása vagy az oktatás tekintetében.

Az érdekesebb adatokat a felmérés készítőinek grafikáin mutatjuk meg

Az erdélyi magyarok elégedettebbek saját életkörülményeikkel, mint az erdélyi vagy regáti románok. 
 

2006-ban még szinte azonos volt a magyarok és a románok EU iránti bizalma, 2018 januárjában már markánsak az eltérések. Ebben a tv által Erdélybe is átszűrődő magyarországi választások kampánytémái is szerepet játszhatnak, vélték a szakértők.
 

A be- és kivándorlás témája jobban foglalkoztatja az erdélyi magyarokat, mint a románokat.
 

A magyarok azt gondolják, hogy a jövőben gyakoribbak lesznek a vegyes házasságok, de ezt sem igazolja a statisztika.
 

A 2000-es években Magyarország volt a célország az erdélyi magyarok számára, ma már inkább Németország és Ausztria. Azok választják továbbra is Magyarországot, akik véglegesen kitelepednek.
 

A megkérdezett magyarok 55%-a gondolja úgy, hogy a következő 20 évben csökkenni fog a jelenlétük Romániában.
 

Azt hiszik a magyarok, hogy 2 millióan vannak Erdélyben, pedig már régóta nem. 
 

Az autonómia megvalósulását csak 20% tartja elképzelhetőnek, a helyi döntések közelebb hozatalát 23%.
 

Az ideálisnak tartott erdélyi magyar családmodell: két vagy három gyermek.
 

A kezdeti remények után a Iohannis iránti bizalom fokozatosan csökkent, és ez azóta csak tovább súlyosbodott. 
 

Ez a grafikon azt mutatja meg, hogy a románok mit tartanak elfogadhatónak a magyarok jogkövetelései közül. Az erdélyi románok több jogot adnának, a megkérdezettek 11,2 százaléka egyetért a magyar vidékek területi autonómiájával.
 

Az erdélyi románok mennének el leginkább külföldre dolgozni átmenetileg, vagy akár véglegesen.
 

Továbbra is az RMDSZ (zöld mező) élvezi a legnagyobb támogatottságot az erdélyi magyar pártok közül. A szakértők szerint csökkent a román pártok támogatottsága az erdélyi magyarok részéről. Mondjuk, ezen nem is csodálkozunk.
 

Barátként elfogadják a románok a magyarokat, családtagként kevésbé. Ez kölcsönös. 
 

Abban legalább mindenki egyetért, hogy közelebb kellene hozni az álláspontokat a történelemről. 

Porcsalmi Bálint a sajtótájékoztatón elmondta: a közvélemény-kutatás eredményeit hamarosan ismertetik a román közvéleménnyel is, és az adatok figyelembe vételévél alakítják további kommunikációjukat.