unió
béel
2018. június 29. péntek, 10:52
Péntekre sikerült tető alá hozni a külső határok védelmét célzó megállapodást. Közös központokat hoznak létre a menedékkérelmek feldolgozására, és korlátozzák a migránsok EU-n belüli mozgását.

Talán végre megmozdulhat valami az Európát fenyegető migrációs probléma megoldásában, miután az uniós tagállami vezetők csütörtökön kezdődött, péntek reggelbe nyúló brüsszeli tanácskozásukon megállapodásra jutottak az ügyben. Az örömhírt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke jelentette be.

„Az uniós tagországok vezetői több kétoldalú egyeztetést követően megegyeztek a csúcstalálkozó csütörtöki munkanapján megtárgyalt témákat összegző zárónyilatkozatuk szövegében, e témák között a migráció kezelését érintő szövegben is” – közölte pénteken Twitter-üzenetében.

 

 

Az elfogadott szöveg szerint az Európai Unió területén ellenőrzött menekültközpontok önkéntes alapon, tagállami felajánlás alapján jöhetnének létre, és ezekben feldolgoznák a szárazföldön, tengeren érkezett illegális bevándorlók és menekültek kérelmét.

Erősítenék az EU külső határainak védelmét, emellett többet fizetnének Törökországnak és az észak-afrikai országoknak annak érdekében, hogy a migránsok el se indulhassanak Európa felé. Emellett az európai migrációs útvonalakat is felszámolnák.

A javaslat szövege korábbi tervezetének elfogadásához Olaszország azért nem járult hozzá, mert túl sokszor szerepelt benne az önkéntesség lehetősége, ami véleménye szerint nem biztosította volna a migrációs nyomás okozta patthelyzet feloldását – közölték a tárgyalás részleteit ismerő források.

Angela Merkel német kancellár „jó jelnek” nevezte, hogy az uniós tagországok vezetőinek sikerült megegyezniük egy közös migrációs zárónyilatkozat szövegében, de

elismerte, hogy mély megosztottság maradt a tagállamok között.

A német kancellár beszámolt arról, hogy a tagországok megegyeztek a migránsok unión belüli mozgásának szigorúbb ellenőrzésében. Egyértelmű, hogy mindenki köteles betartani a szabályokat, és hogy egyetlen menedékkérő sem választhatja meg, mely tagországban nyújtja be menedékkérelmét – tette hozzá.

Emmanuel Macron francia államfő a tanácskozás első munkanapja után elmondta: a zárónyilatkozatban tükröződik a francia álláspont, amely a külső határok védelmét, az unión kívüli műveleteket, a felelősséget és az európai szolidaritást hangsúlyozza.

Aláhúzta, hogy a szövegben érvényesül az európai együttműködés, és egyértelműen azon országok mellé áll, amelyek frontországként szembesülnek a migrációval. Kijelentette: Európának még sokáig el kell viselnie a migrációs nyomást.

A kontinens nem sziget, a kihívásnak minden körülmények között ellen kell tudnia állni saját értékeinek tiszteletben tartása, polgárai biztonságának és a nemzeti összetartozás megőrzése mellett - tette hozzá.

Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök az EU-csúcson. Kép: Európai Bizottság

Giuseppe Conte új olasz kormányfő a tanácskozást követően kijelentette: „Elégedettek vagyunk, Olaszország nincs többé egyedül”. A migráció kérdésében egységes megközelítés született egy felelősségteljesebb, szolidárisabb Európával, amint azt Olaszország kérte - tette hozzá.

Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta: a zárónyilatkozat szerint Görögország és Olaszország zárt menekültközpontokat hozhat létre területén, ha szükségesnek tartja.

Nincs szó a menekültek kvóták szerinti elosztásáról,

amelyben Ausztria nem akart részt venni, ugyanis - mint hangsúlyozta - már eddig is aránytalanul sok bevándorlót fogadott be. Az osztrák kancellár pozitív lépésnek nevezte, hogy a hangsúly a külső határok védelmére helyeződött át, ugyanis a visegrádi országok mellett Dánia, Hollandia, Bulgária és Ausztria is az erősebb határvédelem mellett érvelt.

Joseph Muscat máltai kormányfő távozásakor adott tájékoztatásában arról beszélt: az uniós tanács megegyezett abban is, hogy a Földközi-tengeren mentési feladatokat végző civil szervezetek hajóinak tiszteletben kell tartaniuk a vonatkozó törvényeket, és nem akadályozhatják a líbiai parti őrség munkáját. Világos és egyértelmű az állásfoglalás, amely igazolja Málta törekvéseit - jelentette ki.

Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalára hajnalban felöltött videóban azt mondta: győzelmet arattak a visegrádi országok. A magyar miniszterelnök arról is beszélt, hogy a közös V4-javaslat szerint a létrehozandó menekülttáborokból senkit sem lehet áthelyezni más országba az adott ország beleegyezése nélkül.

Az elfogadott zárónyilatkozat szerint az embercsempészek tevékenységének végleges felszámolása érdekében meg kell szüntetni azokat az ösztönzőket, amelyek arra késztetnek bárkit, hogy akár az élete kockáztatása árán is igénybe vegye szolgáltatásaikat. Egyúttal elejét vennék a tragikus haláleseteknek. Ennek érdekében létre kell hozni olyan központokat, amelyekben előzetesen feldolgozzák a keresési és mentési műveletekben kimentettek menedékkérelmét. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács felkérte az Európai Unió Tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy az unión kívüli érintett országokkal, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) és az Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) szorosan együttműködve mihamarabb vizsgálja meg az ilyen feladatokat ellátó regionális központok létrehozásának tervét.

A zárónyilatkozat arról is rendelkezett, hogy a tagállamok a nemzetközi jog betartása mellett a saját területükön létrehozott ellenőrzött központokban önkéntes alapon elhelyezhetik a menekülteket. A központok lehetővé teszik annak gyors és a biztonságos megállapítását, hogy ki illegális bevándorló, akit vissza kell küldeni származási országába, és ki jogosult nemzetközi védelemre, akivel kapcsolatban a szolidaritás elvének érvényesülnie kell. Az ellenőrzött központok keretében végzett valamennyi intézkedésnek – ideértve az áthelyezéseket és a letelepítést is – önkéntes alapon kell teljesülnie, anélkül, hogy az befolyásolná a dublini rendszer reformját.

 

comments powered by Disqus
Egy héten belül egy erdészt meggyilkoltak, egy másik pedig csak a szerencsének köszönhetően menekült meg a fatolvajoktól.
Több magyar tannyelvű tanintézetet is érint a szigorítás.
A nagybozintai volt aranybánya után maradt ülepítő tó és meddőhányó még mindig ontja magából a mérgező anyagokat, a problémával két évtizede nem foglalkozik senki.
Bár Románia nem szavazta meg, így is sikerült a többség szavazatát elnyerni az Európai Unió Tanácsában.
A párt szerint „bomlasztó tevékenységet” folytatott Székelyudvarhely polgármestere.
Nos, a szerző szerint nagyon úgy tűnik, hogy nem. Ezért elsősorban Románia a hibás, na de persze, hogy mindjárt ott lohol mögötte az ellenséges Magyarország.
A taláros testület az államfőnek és a kormánynak is (részben) igazat adott a vitában, szóval nesze semmi.
A caracali áldozat megmentését megkönnyítette volna, ha működnek az európai támogatással beszerzett, segélyhívásokat fogadó eszközök.
Az mondjuk érthetetlen, miért kellett másfél évet várni a döntésre.
Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.
Miért sajnálják ki a mogyorót a csokiból, ha az román piacra kerül? Hány termék alkalmaz kettős mércét Nyugat és Kelet között?
Elterelné a légi forgalmat a város fölül egy ideges honatya.
Az ember elolvassa Petre M. Iancu írását és kirázza a hideg, hogy ma is mennyire itt lóg a fejünk fölött a sarló meg a kalapács.