// 2026. szeptember 10., csütörtök // Nikolett, Hunor

55 millió európai polgár nyelvi jogaiért küzd az ELEN

// HIRDETÉS

Kolozsváron gyűlésezik az európai kisebbségi és veszélyeztetett nyelvek megőrzéséért küzdő ernyőszervezet választmánya.

Létezik egy európai szervezet, az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (rövidítve: ELEN), mely az európai kisebbségek nyelvhasználati jogainak érvényesítéséért és a veszélyeztetett nyelvek megőrzéséért küzd. Sokszínű csapatról van szó: 115 tagszervezete révén 44 nyelvet képvisel, köztük olyan veszélyeztetett nyelveket is, amelyeket

már csak nagyon kevesen beszélnek, ebből adódóan fokozott védelemre szorulnak.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), mely 2014 óta tagja az ELEN-nek, meghívta a szervezet választmányát Kolozsvárra, ahol szombaton ülnek össze a legfontosabb szakmai kérdések megvitatására és egy cselekvésterv kidolgozására. A választmányi ülést megelőző napon viszont nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak, melynek alkalmával:

  • Ferran Suay, az ELEN elnöke, katalán egyetemi tanár,
  • Dòmhnall MacNèill, az ELEN gall nemzetiségű alelnöke,
  • Elsa Quintas, az ELEN galíciai választmányi tagja,
  • valamint házigazdaként Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke osztotta meg gondolatait a kisebbségi nyelvek helyzetéről és a védelmükben tervezett lépésekről.

Az Európai Unió területén 55 millió ember – a teljes lakosság közel 10%-a – kisebbségi nyelvet beszél,

az ELEN meggyőződése szerint őket is ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többséget alkotó 90 százalékot. A sajtótájékoztatón elhangzott: az ELEN célja ennek az 55 millió embernek a nyelvi jogait képviselni a nemzetközi fórumokon, és különösen Brüsszelben, Strasbourgban. Ezen túlmenően a kisebbségi nyelvek oktatására és népszerűsítésére vonatkozó tanácsadás és az EU-s projektben való részvétel teszi ki az ELEN legfőbb tevékenységi körét. 

Az ELEN választmányi tagjai Kolozsváron találkoztak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselőivel is. Mivel egyetemek is társulhatnak a szervezethez, a közreműködésükkel szeretnének egy kutatói hálózatot létrehozni a nyelvi jogok területén. 

Mivel idén 20 éves a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, amelyet az Európai Unió összes tagállama ratifikált, az ELEN célja kritikai megjegyzésekkel kiegészíteni a nemzetközi egyezményt.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a legnagyobb probléma, hogy hiába születnek jó kezdeményezések, mint például a Chartához hasonló fontossággal bíró Minority SafePack, ha nem létezik egy olyan európai szintű ellenőrzési mechanizmus, mely a kiharcolt jogok végrehajtását felügyeli. Az ELEN szombati választmányi ülésének egyik sarkalatos kérdése is ez: milyen javaslatokat terjesszen be az ELEN annak érdekében, hogy a kormányok betartsák a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó egyezményeket.

Hasznos lehetne például egy ombudsman kinevezése, mely kifejezetten a nyelvi jogokkal foglalkozna – hangzott el.

Az egyes veszélyeztetett nyelvek továbbörökítése ma már csak az olyan szervezeteken múlik, mint az ELEN, hiszen a kormányzatok nem tesznek semmit a megmentésük érdekében.

Az erdélyi magyar közösség nyelvi jogokkal kapcsolatos küzdelmeivel tisztában lévő ELEN-meghívottak meggyőződése szerint, a helyi hatóságoknak nem százalékarányhoz kellene mérniük a többnyelvű helységnévtáblák kérdését, bár nyilvánvalóan ennek jogi korlátai is vannak.

A Dòmhnall MacNèill által képviselt gall közösség azért küzd, hogy a mindössze 1 százalék által beszélt őshonos gael nyelvet tüntessék fel az egyes helységnévtáblákon, míg Elsa Quintas szervezete a galíciai nyelv megmentéséért dolgozik, s céljuk, hogy minél szélesebb körben, így a médiában és az igazságszolgáltatás területén is használhatóvá tegyék azt.

A nyelvi kérdések problematikáját jól illusztrálja, hogy

csak Barcelonában 300 beszélt nyelvet tartanak számon, ezért lehetetlen mindegyikre külön irányelvet kidolgozni.

Az ELEN-nek éppen emiatt elsősorban azokra a nyelvekre kell koncentrálnia, melyek nem rendelkeznek egy anyaországgal, és amelyek külső beavatkozás nélkül nagy valószínűséggel eltűnnének. Az ELEN elnöke úgy fogalmazott, nem tesznek különbséget jogok és jogok között, és minden tagszervezetet egyformán kezelnek, politikai meggyőződésektől és szándékoktól függetlenül.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix
Főtér

Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix

Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.

RMDSZ-es szenátor is ült a magángépen, amely alkotmánybírót és több üzletembert is egy görög szigetre repített
Krónika

RMDSZ-es szenátor is ült a magángépen, amely alkotmánybírót és több üzletembert is egy görög szigetre repített

Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.

Itt a megoldás arra, hogy az üres üvegeket ne egyenként kelljen bedobálni a visszaváltó automatába
Főtér

Itt a megoldás arra, hogy az üres üvegeket ne egyenként kelljen bedobálni a visszaváltó automatába

További csütörtöki hírek: sebesült medve támadt egy autóból kiszálló emberre Maros megyében. És a pénzügyminiszter beizzítja az adóhivatalt.

Egy autóroncs, egy megrongált ház és egy rejtély Szentegyházán: még az utas sem tudja, ki vezette a kocsit
Székelyhon

Egy autóroncs, egy megrongált ház és egy rejtély Szentegyházán: még az utas sem tudja, ki vezette a kocsit

Lakóház sarkának ütközött egy autó vasárnap éjszaka Szentegyházán. Mire a rendőrök kiérkeztek a helyszínre, senkit nem találtak a járműben, a közelben tartózkodó 29 éves férfi pedig azt állította, hogy ő csak utas volt.

Ami román közegben vitát robbantott ki, az az erdélyi magyar iskolák esetében természetes
Krónika

Ami román közegben vitát robbantott ki, az az erdélyi magyar iskolák esetében természetes

Miközben Kolozsváron román közegben politikai vitába torkollt, hogy a tanfelügyelőség a tanévkezdés alkalmából ortodox misét „ajánlott” a román iskolák figyelmébe, a magyar tanintézetek esetében ez a kérdés nem okoz problémát.

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn
Székelyhon

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn

Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS